Jelenkori feszültségtér a Pannon-medencében és alpi-dinári-kárpáti környezetében

  • Gábor Bada
  • Péter Dövényi
  • Ferenc Horváth
  • Péter Szafián
  • Gábor Windhoffer

Absztrakt

Az Afrika-Eurázsiái kollíziós öv szerves részét képező Pannon-medencében és a környező alpidinári-kárpáti orogén rendszeren belül a jelenkori feszültségtér laterálisán és vertikálisan is változó
képet mutat. A területen jelenleg is jelentős tektonikus feszültségek halmozódnak fel, melyek részben a
litoszféra nagyléptékű meghajlásával (függőleges mozgások), ill. képlékeny deformációval, részben
pedig törések létrejöttével és ismételt felújulásával (földrengések) szabadulnak fel. Az extenziós eredetű
Pannon-medence jelenkori feszültségállapotát elsősorban Afrika és Európa konvergenciája határozza
meg. A késő-miocéntől kezdődően, a kárpáti szubdukció befejeződése miatt a Pannon-medence merev
kontinentális környezetbe került, a területet több irányból kompressziós erőhatások érik. Ezek közül a
legfontosabb az Adriai-mikrolemez északias mozgásából és óramutató járásával ellentétes irányú
forgásából fakadó nyomás („Adria-nyomás"), amely elsősorban felelős a Pannon-térség recens, főképp eltolódásos, ill. kompressziós jellegű feszültségterének létrejöttéért és a medencerendszer napjainkban is
zajló szerkezeti inverziójáért.
A feszültségirányok regionális eloszlása jellegzetes legyezőszerű képet mutat, ami jól magyarázható
az Adriai-mikrolemez forgásával. A maximális vízszintes feszültség (S H ) a Déli- és a Keleti-Alpokban
tapasztalt északias iránya a Dinaridák és a medenceterületek belseje felé fokozatosan elfordul és
jellemzően ÉK-i orientációt vesz fel. A Pannon-medence nyugati vidékein azonban lokálisan gravitációs
eredetű feszültségek dominálnak: a Keleti-Alpok kiemelt hegyláncai K-ÉK-i irányú nyomóerőt fejtenek
ki a Dunántúl nyugati vidékeire. A mozdulatlan Cseh-masszívum és az észak felé mozgó Adriaimikrolemez közé ékelt Alcapa egység még napjainkban is K-ÉK-i irányban, a reológiailag gyenge
Pannon-medence felé préselődik ki (laterális extrúzió). A Keleti-Alpok gravitációs eredetű kompressziós
hatása miatt a feszültségtér rövid távon (pár 10 km) megváltozik: az Alpok és az Északnyugati-Dinaridák
területén tapasztalt északias kompresszió 60-90°-ot fordul, és kelet-északkeleti irányt vesz fel.
Az aktív térrövidülést jól mutatják a földrengések fészekmechanizmus megoldásai, ill. az
adatrendszer numerikus inverziója. A Pannon-térségben uralkodó tektonikai stílus (feszültségrezsim) az
adriai peremtől a medencerendszer irányában fokozatosan változik tisztán feltolódásosból (Déli-Alpok)
transzpressziós karakterűvé (Dinaridák, Dunántúl nyugati és déli része), ami a medence belsejében
(Dunántúl keleti része, Nagyalföld) és a Keleti-Alpokban eltolódásos, néhol transztenziós (Derecskéimedence) jelleget ölt. Ez arra utal, hogy az Adria-nyomás hatása Adriától távolodva egyre kevésbé
hangsúlyos, azaz a kompressziós erőhatások a medence belseje felé fokozatosan csillapítva
érvényesülnek.
A feszültségadatok alapján megállapítható, hogy a medencefejlődés új szakasza kezdődött el: a
tágulás és a kéregnyúlás befejeztével jelenleg a Pannon-medence szerkezeti inverziója zajlik. Ezt a
következtetést más adatrendszerek (szerkezeti elemzések, űrgeodéziai mérések) is alátámasztják. A
jelenkori feszültségtér laterális változásával összhangban a medencerendszer délnyugati részén a fiatal
szerkezeti hatások markánsabban jelentkeznek, mint a keleti területeken, ahol helyi extenzió is
megfigyelhető. Bár a paleofeszültségek meghatározása komoly bizonytalansággal terhelt, hasonló trend
rekonstruálható a medenceinverzió kezdetére vonatkozóan. Az inverzió legkorábbi (későmiocén-pliocén)
jelei délnyugaton jelentkeznek (pl. Száva-redők, Zalai-medence, Mecsek hegység),
amely kelet-északkelet felé fokozatosan fiatalodik. Mivel a Pannon-medence új, kompressziós jellegű
feszültségállapota geológiai skálán mérve a kiépülés stádiumában van, a feszültségtér, valamint a
létrejött szerkezetek és deformációs folyamatok időbeliségének egyértelmű dokumentálása a
geotudományok legkorszerűbb eszköztárának együttes felhasználását követeli meg. 

Megjelent
2020-04-23
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>