https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony <p>A Földtani Közlöny — a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata &nbsp;— 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.&nbsp; A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül &nbsp;a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. A folyóirat 2017-től nyílt hozzáférésű (OA). A kiadványt az MTMT, a CrossRef, Scopus indexeli, az MTA REAL és az OSZK EPA archiválja.</p> Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society hu-HU Földtani Közlöny 0015-542X https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/19614 <p>2024-es elnöki megnyitómat azzal a gondolattal zártam, hogy a Magyarhoni Földtani Társulat jogi, pénzügyi, bankbiztonsági és informatikai fundamentumainak teljes revíziója és az érdemi gyógykezelésről szóló beszámoló helyett mennyivel szívesebben beszéltem volna „a geológus közösség előtt álló egyre magasabbra tornyosuló komoly kihívásokról; ivóvízről, geotermiáról, nyersanyagról, energiáról, hulladékról és talajról”. A már tavaly is nyilvánvaló válságjelenségek, melyek a társadalom, a politikum és a sajtó figyelmét itthon és Európa-szerte mindezekre az elsősorban földtudományi szakkérdésekre ráirányították, azóta csak fokozódtak. Ennek eredményeként lassan ugyanúgy meglesz a rendkívül határozott véleménye a híreket figyelemmel követő átlagpolgárnak a ritka földfémekről, a lítiumról, a börzsönyi aranyról, a hazai geotermikus potenciálról és a Szarvas környéki földrengésekről, ahogy például a futballról örök idők óta megvan. Mit tudunk, mit szabad és mit kötelességünk tenni ezzel a hirtelen jött érdeklődéssel? Kibékíthető-e a nyilvánvaló ellentét a két oly gyakran hallható, egymást lényegében kizáró vélemény között, melyek szerint: „a Földtani Társulatnak meg kell szólalnia például a börzsönyi aranyércesedés ügyében, hiszen ki tudna szakmailag hitelesebb válaszokat adni a kavargó információkáoszban, ha nem épp a geológus szakma”, illetve „nem szabad megszólalnia a társulatnak, hiszen a téma olyan mértékben át van politizálva, hogy minden megnyilatkozás súlyosan erodálja a szakma hitelét”. (<em>folytatás a PDF-ben</em>)</p> Tivadar M. Tóth Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny 2025-06-29 2025-06-29 155 2 85 85 https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/19655 <p>A Magyarhoni Földtani Társulat 2024-ben – fennállásának és működésének 176. évében – hagyományaihoz híven tovább folytatta színvonalas szakmai tevékenységét, ami az Elnökség, a szakosztályok és a területi szervezetek által szervezett számos szakmai és ismeretterjesztő rendezvényben nyilvánult meg. Ezek jelenléti, online vagy hibrid formában valósultak meg. (<em>folytatás a PDF-ben</em>)</p> Norbert Zajzon Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny 2025-07-02 2025-07-02 155 2 87 87 https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/17555 <p>A Magyar Tudomány Éve alkalmából készült tanulmány áttekintést ad a magyar föld mélyének megismerését (tudományos és feltáró kutatását) meghatározó feltételekről és a fordulópontokról az elmúlt két évszázad során. Célja, hogy tudomány- és szakmatörténeti háttérismeretet adjon a hazai földtudomány jövőjéről való stratégiai gondolkodás elősegítéséhez. A földtudománynak érdemi és konkrét kérdésekre kell keresni a választ, és nem megadóan alkalmazkodnia a globális trendekhez. A magyar földtudomány akkor tudta leginkább a hazát szolgálni, amikor komoly feladatokat és ahhoz az államtól pénzügyi és politikai támogatást is kapott. Az energia-, az ásványi nyersanyag-, a talaj-, a víz- és a környezetbiztonság megteremtéséhez nagyrészt a földtudományok jelentik a kulcsot. Ez alapján remélhető, hogy a döntéshozók újból felismerik Magyarország földi természeti erőforrásainak, valamint a geokörnyezet minél jobb megismerésének fontosságát.</p> László Szarka Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny 2025-06-25 2025-06-25 155 2 99 99 10.23928/foldt.kozl.2025.155.2.99 https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/18233 <p>Az észak-atlanti térség éghajlata meglehetősen változatos volt az utolsó eljegesedés során, ami a poláris jégmagok és mélytengeri üledékek proxy adatsoraiban igen jól dokumentált. Az általánosan hideg klímát hirtelen, néhány évtized alatt bekövetkező felmelegedési fázisok szakították meg, amelyek hosszabb, ezeréves időskálájú ciklusoknak voltak a részei. Ezek az úgynevezett Dansgaard–Oeschger (D–O) ciklusok sokszor igen hideg, Heinrich-stadiálisokban kulmináltak, ami intenzív jéghegyborjadzással járt a Labrador-félsziget körüli térségben. Ezek a gyors klímakilengések globális hatást gyakoroltak és érintették az eurázsiai kontinens éghajlatát is, valamint kihatottak a növényzetre és a kontinentális porkibocsátá­ra, amely direkt és indirekt visszacsatolásokon keresztül visszahatott a globális klímára. A közepes földrajzi szélességek (például Eurázsia) nagy területeit fedték be ebben az időszakban a szél által szállított por kiülepedéséből származó löszüledékek, amelyek unikális lehetőséget kínálnak a környezeti átalakulások és a porciklus változásainak együttes megismerésére a kontinenseken. Ezenfelül a szárazföldi porforrások és a poláris jégmagokba zárt ásványi por közötti kapcsolatok felderítése az északi félteke glaciális légkörzési mintázataiba enged bepillantást. Ebben a tanulmányban, amely az MTA doktori rövid értekezésem alapján született, két fő kutatási irányra koncentráltam: egyfelől arra, hogy a löszüledékek nagy pontosságú radiokarbon kormeghatározásával és újszerű, kvantitatív proxyk felhasználásával a korábbiaknál pontosabban érthessem meg a D–O események hatásait a Kárpát-medencében és tágabb értelemben Közép-Európában, és rávilágítsak az ezek mögött álló mechanizmusokra. Másfelől a NGRIP (North Greeland Ice Core Project) jégmag glaciális aeroszolmintáinak és az északi félteke különböző kontinentális porforrásrégióiból származó porminták felhasználásával, valamint agyagásványos, tradicionális (Sr-Nd) és új izotóp-geokémiai (Hf, δ2H) indikátorok segítségével világosabb képet szerettem volna kapni a fő porforrás(ok)ról.</p> Gábor Újvári Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny 2025-06-25 2025-06-25 155 2 113 113 10.23928/foldt.kozl.2025.155.2.113 https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/17748 <p>Tanulmányunkban a Letkés (Börzsöny hegység) melletti Bagoly-hegy kora badeni (középső miocén) lelőhelyéről az elmúlt évtizedben begyűjtött gastropodafauna egy részét, a Costellariidae-családhoz tartozó fajokat mutatjuk be. A fosszíliaegyüttes a Lajtai Mészkő Formáció Pécsszabolcsi Tagozatát képviselő limonitos, agyagos-márgás homokból került elő. Az itt talált 17 faj a Középső-Paratethys más lelőhelyeihez viszonyítva a család legmagasabb diverzitású előfordulását jelenti. Hat faj, Bellardithala boehmi (BOETTGER, 1906), B. lapugyensis (HOERNES &amp;amp; AUINGER, 1880), Ebenomitra pseudopyramidella (BOETTGER, 1906), Pusia avellanella (BOETTGER, 1906), P. paraleucozona (BOETTGER, 1906) és P. vexans (BOETTGER, 1902) eddig nem volt ismert a hazai miocénból, mellettük négy faj új a tudományra nézve: Bellardithala borzsonyensis spec. nov., Pusia pseudomoravica spec. nov., P. palmulleri spec. nov. és P. crassiornata spec. nov. Leírunk továbbá két Bellardithala sp. példányt is, melyek valószínűleg szintén új fajt képviselnek, ám ennek bevezetése további gyűjtőmunkát igényel. Az itt tárgyalt Costellariidae-együttes vegyes összetételt mutat, sekély- és mélyvízi fajok egyaránt előfordulnak a lelőhelyen, tehát – hasonlóan a Bagoly-hegyről korábbi publikációkban már ismertetett korall- és más gastropodaegyüttesekhez – egy részük bizonyosan allochton példány.</p> Radoslav Biskupič Zoltán Kovács Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny 2025-06-29 2025-06-29 155 2 133 133 10.23928/foldt.kozl.2025.155.2.133 https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/19669 <p>Összefoglaló a Magyarhoni Földtani Társulat 2024. évi rendezvényeiről. (<em>részletek a PDF-ben</em>)</p> Ágnes Krivánné Horváth Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny 2025-07-03 2025-07-03 155 2 151 151 https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/19670 <p>Mint oly sokszor az elmúlt évtizedekben, az idén is a tavasz végén került sor születésnapod megünneplésére. Család tagjaid, barátaid és tisztelőid ismét a Budai-hegység egyik apró, régen felhagyott kőfejtőjében gyűltek össze, hogy a szokásos módon tábortűz mellett, gitárral kísért énekléssel és az emlékek felelevenítésével köszöntsenek. Az idei születésnap mégis különleges volt, hiszen ez volt a kilencvenedik. Legnagyobb sajnálatomra azonban éppen az idei alkalommal nem lehettem jelen, mivel az egybeesett a Földtani Társulat Őslénytani Vándorgyűlésével, ahol a Keszthelyi-hegység triász képződményeinek terepi bemutatásával némi szerepet is vállaltam. Onnan csupán egy rövid videóüdvözlet kórusának szereplőjeként tudtalak köszönteni. Ezért engedd meg, hogy ebben a nyílt levélben üdvözöljelek a kerek évforduló alkalmából, a magam és a geológusok közösségének nevében! De, ahogy ígértem neked, a geológus nótákkal fűszerezett személyes felköszöntést jövőre pótoljuk. (<em>folytatás a PDF-ben</em>)</p> János Haas Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny 2025-07-03 2025-07-03 155 2 169 169 https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/19671 <p>Események, rendezvények</p> <ul> <li>Felvidéki kirándulás a 125 éve született Vitális Sándor emlékére</li> <li>Beszámoló a 28. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésről</li> </ul> <p>Személyi hírek</p> <p>Könyvismertetés</p> <ul> <li>Székely Kinga 2024: RAISZ Keresztély földmérő – a Baradla kutatója.</li> </ul> <p>(<em>részletek a PDF-ben</em>)</p> Olga Piros Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny 2025-07-03 2025-07-03 155 2 171 171