https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/issue/feed Földtani Közlöny 2021-07-30T20:52:00+00:00 Sztanó Orsolya orsolya.sztano@ttk.elte.hu Open Journal Systems <p>A <strong>Földtani Közlöny</strong> — a <strong>Magyarhoni Földtani Társulat</strong>&nbsp;(MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata &nbsp;— 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.&nbsp; A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül &nbsp;a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. Az MFT döntésének köszönhetően a folyóirat 2017-től <strong>nyílt hozzáférésű (OA)</strong>.</p> https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/6582 Elnöki megnyitó 2021-06-16T19:04:40+00:00 Tamás Budai demoszerze@web2studio.info <p>Ebben az évben Tisztújító Közgyűléssel zárul a Társulat elmúlt hároméves időszaka, és kezdődik el egy új fejezet. Ilyen alkalmakkor a leköszönő elnökség elemzi és értékeli a Társulat működését, és a tapasztalatok alapján igyekszik útmutatással szolgálni a következő vezetőség számára. Sajnos ez az elnöki közgyűlési köszöntés is eltér a megszokott gyakorlattól, hiszen előbb jelenik meg a Földtani Közlöny hasábjain, és csak később hangzik el élőszóban. Ennek oka továbbra is a koronavírus-járvány, amely miatt ezen a tavaszon is bezártságra kényszerültünk. Remélem, hogy a védőoltások hatására hamarosan véget ér ez az áldatlan helyzet, és a társulati élet számára oly fontos személyes, közvetlen kapcsolatok ápolása ismét lehetővé válik. (<em>folytatás a PDF-ben)</em></p> 2021-06-12T17:59:00+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/6583 A Magyarhoni Földtani Társulat 2020. évi tevékenysége 2021-06-16T19:04:49+00:00 Edit Babinszki demoszerze@web2studio.info <p>A Magyarhoni Földtani Társulat 2020-as éve is a megszokott rend szerint kezdődött – az Elnökség a megválasztásakor lefektetett fő célkitűzések megvalósításán dolgozott:</p> <ul> <li>a Társulat 172 éves múltjához méltó szakmai programok, hazai és nemzetközi tudo má nyos konferenciák, terep bejárások rendezése;</li> <li>az ipari partnerekkel kialakított jó kapcsolatok ápolása és további potenciális támoga tók keresése; az elmúlt években elindult szakmai EU-s pályázatok folytatása és egyéb pá lyázati lehetőségek felkutatása;</li> <li>programjaink, rendezvényeink „fiatalbaráttá”, az ifjú szakemberek számára is vonzó vá tétele;</li> <li>az egyre kiemeltebb szerepet betöltő ismeretterjesztő tevékenység folytatása, a geoló gi ai örökségek bemutatása és népszerűsítése;<br>ismeretterjesztő tevékenységeken, kiadványokon és szakmai rendezvényeken ke resztül a földtani kutatás jelentőségének felismertetése a társadalommal és a politikai vezetéssel.</li> </ul> <p>A társulatnak és szakosztályainak, területi szervezeteinek korábbi években megszokott és az el múlt években megálmodott programjainak jó részét azonban elsöpörte vagy az online térbe kényszerítette a világon végigsöprő Covid19 nevű koronavírus-betegség. Az elmúlt év e vírus ár nyékában zajlott, amely első körben talán túlzott ijedelmet és félelmet váltott ki, de később a kreativitást, a megváltozott helyzethez való gyors alkalmazkodást is meghozta társulatunk számára.</p> <p>(<em>folytatás a PDF-ben</em>)</p> 2021-06-12T18:20:22+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/5007 Retrográd metamorfózishoz kapcsolódó fluidumok egy variszkuszi szubdukciós csatornában: fluidumzárvány-vizsgálatok a Cabo Ortegal Komplexum ultrabázisos kőzeteiben 2021-06-17T12:01:08+00:00 Tamás Spránitz spratom.elte@gmail.com Csaba Szabó cszabo@elte.hu Sándor Józsa sandor.jozsa@geology.elte.hu Márta Berkesi marta.berkesi@gmail.com <p>Az exhumálódott, nagy nyomású metamorf terrénumok – mint a spanyolországi Cabo Ortegal Komplexum (COK) – kőzetei közvetlen bizonyítékokkal szolgálnak a szubdukciós környezetben zajló fluidum–kőzet kölcsönhatásokról. Vizsgálataink fókuszában a COK két fő köpeny egységéből (Herbeira- és Limo-masszívum) származó amfiboltartalmú piroxenit kőzetek állnak, amelyek a szubdukciós csatornában zajló exhumációs folyamatok eredményeként eltérő mértékben gazdagodtak amfibolban, és szerpentinesedtek. A klinopiroxén és az amfibol több, a szerpentinesedést megelőző és azzal egyidejűleg csapdázódott másodlagos fluidumzárvány-típust tartalmaz. Munkánk célja a retrográd reakciók során, a szubdukciós környezetben kulcsfontosságú szerepet játszó fluidumok megismerése a másodlagos fluidumzárványok tanulmányozásával.</p> <p>A fluidumzárvány petrográfia alapján három másodlagos zárványtípust különítettünk el, amelyek három fő fluidummigrációs eseményt rögzítettek az alábbi feltételezhető kronológiai sorrendben: I.) CO2-gazdag, N2-CH4-tartalmú fluidum, II.) N2-CH4-tartalmú, nagy sótartalmú vizes fluidum, III.) CH4-gazdag, alárendelten H2-tartalmú, enyhén sós fluidum. A Ca-Mg-karbonátokból és illó komponensekből (CH4 és N2) álló I. típusú zárványok a csapdázódást követően a befogadó amfibol–fluidum (CO2-gazdag, min. 53,3–69,5 mol%) reakció eredményeként jöhettek létre. E folyamat során létrejött szilárd fázisokat ún. mostohaleány-ásványnak tekinthetjük. A szén-dioxidot fogyasztó karbonátképződés eredményeként a reziduális fluidum nitrogénben és metánban gazdagodott. A szobahőmérsékleten háromfázisú (szilárd, folyadék és gáz) II. típusú zárványok nagy szalinitású (kb. 37–61 wt.% NaCl) vizes fluidumot csapdáztak, amelyben a nitrogén és alárendelten a metán is meghatátozó alkotórész. A vizsgált kőzetekben leggyakrabban előforduló, legfiatalabb zárványtípus (III.) klinopiroxénben, valamint amfibolban is jelen van. A szöveti bizonyítékok szerint az I. és II. típusú fluidumzárványok csapdázódása megelőzte a szerpentinesedést, míg a CH4-gazdag, alárendelten H2-tartalmú enyhén sós (2,4–7,9 wt.% NaCl) fluidumot reprezentáló III. típusú zárványok közvetlenül a szerpentinesedéshez kötődnek, ami a legkésőbbi, az egész kőzettani egységet átható szerpentinesedésért felelős fluidumként értelmezhető. Vizsgálataink alapján a COK ultrabázisos kőzetei olyan eltérő kemizmusú és többfázisú fluidummigrációs eseményekről tanúskodnak, amelyek másodlagos fluidumzárványok formájában a variszkuszi szubdukciós csatornában a retrográd metamorf út során csapdázódtak.</p> 2021-06-09T20:27:46+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/5285 Középső miocén Conoidea (Neogastropoda) fauna Letkésről, II. rész (Borsoniidae, Cochlespiridae, Clavatulidae, Turridae, Fusiturridae) 2021-07-30T20:52:00+00:00 Zoltán Kovács kzkovacszoltan@gmail.com Zoltán Vicián kauri72@gmail.com <p>Tanulmányunk Letkés (Börzsöny hegység) középső miocén gastropoda-faunájának ismeretéhez járul hozzá öt Conoidea-család (Borsoniidae, Cochlespiridae, Clavatulidae, Turridae, Fusiturridae) 41 fajának leírásával és ábrázolásával. A közismert lelőhely agyagos, homokos üledékei a Lajtai Mészkő Formáció alsó badeni Pécsszabolcsi Tagozatát képviselik, és – ma már kijelenthető – Magyarország leggazdagabb badeni tengeri molluszkaanyagát tartalmazzák. A jelen tanulmányban vizsgált Conoidea-fauna néhány nagyon ritka faj [pl. <em>Cochlespira serrata</em> (Bellardi), <em>Clavatula</em> <em>sidoniae</em> (Hoernes &amp; Auinger) stb.] újabb előfordulásának igazolása mellett a tudományra nézve öt új faj bevezetését is lehetővé tette: <em>Clavatula hirmetzli</em> n. sp., <em>Clavatula santhai</em> n. sp., <em>Clavatula szekelyhidiae</em> n. sp., <em>Perrona harzhauseri</em> n. sp., <em>Perrona nemethi</em> n. sp. A kutatás során a vonatkozó korábbi magyarországi szakirodalom revízióját is elvégeztük. A Magyar Természettudományi Múzeum miocén gastropoda-gyűjteményének vizsgálata alapján szükségesnek látszik a Pannon-medencéből leírt Conoidea-fajok közül három taxonómiai revíziója: a <em>Clavatula nogradensis</em> Csepreghy-Meznerics, 1953 a <em>Clavatula granulatocincta </em>(Münster in Goldfuss, 1841) junior szinonimája, a <em>Clavatula</em> (<em>Surcula</em>) <em>krenneri</em> Csepreghy-Meznerics, 1953 a <em>Fusiturris emiliae </em>(Hoernes &amp; Auinger, 1891) junior szinonimája és a <em>Clavatula</em> (<em>Surcula</em>) <em>nodosa borsodensis</em> Csepreghy-Meznerics, 1969 a <em>Clavatula orientoromana</em> Báldi, 1960 junior szinonimája. Új kombinációk: <em>Acamptogenotia praecedens</em> (Bellardi, 1877) nov. comb., <em>Perrona letkesensis</em> (Csepreghy-Meznerics, 1953) nov. comb., <em>Fusiturris emiliae </em>(Hoernes &amp; Auinger, 1891) nov. comb., <em>Fusiturris intermedia</em> (Bronn, 1831) nov. comb., <em>Fusiturris reevei</em> (Bellardi, 1847) nov. comb.</p> 2021-06-09T21:37:21+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/5227 Badeni (középső miocén) folyóvízi őskörnyezet a Palócföldön: vulkáni-üledékes rétegsorok a Páris-patak völgyéből 2021-06-17T12:01:03+00:00 Emese M. Bordy emese.bordy@uct.ac.za Orsolya Sztanó orsolya.sztano@ttk.elte.hu <p>A késő badeniben képződött andezit piroklaszt sorozatba két szintben is konglomerátumból, homokkőből és agyagkövekből álló vulkanoklasztos rétegsor települ a Páris-patak völgyében és a környező völgyekben Nógrádszakáltól északra, a magyar-szlovák határ közelében. A vizsgált képződmények a Közép Szlovákiai Neogén Vulkáni Mező peremén rakódtak le. Az vulkanoklasztos üledékek szállítási mechizmusa és képződési környezete pontos meghatározása érdekében terepi szedimentológiai elemzéseket végeztünk, ennek során megfigyeltük az vulkanoklasztos rétegek fácieseit, többek közt oldalirányú és függőleges szemcseméretváltozásokat, üledékszerkezeteket, szöveti és összetételbeli változásokat, valamit a fáciesegyüttesek geometriáját és összefogazódásait. A kovásan cementált vulkanoklasztos rétegek szemcséi uralkodóan andezitek, kb. 5 % klasztot tűzkő, kvarcit, gránit, csillámpala, gneissz, tufa (lapillikő) és szenesedett fadarabok alkotnak. A szemcseméret a nagyobb hömpölyöktől a durva kavicson, a nagy- és középszemű homokon át az agyagos kőzetlisztig terjed. A durvaszemcsés fáciesegyüttesbe vastag, durván rétegzett, táblás geometriájú vagy néhány méter széles lencse alakú, főleg szemcsevázú konglomerátumok tartoznak, melyek talpa erózív, s melyben a szemcsék középső (b) tengelye szerinti zsindelyesség gyakori. Ugyancsak előfordulnak az előzőekkel váltakozó kavicsból felépülő táblás keresztrétegzettségű kötegek is. A finomszemcsés fáciesegyüttest keresztrétegzett kavicsos homokkő és tufitos agyagos aleurolit lencsék alkotják. E mellett ritkábban, de a homokban előfordulnak sík- és keresztlemezesség, vízkiszökési szerkezetek is. Mindkét együttesben találunk feltépett agyagklasztokat, melyek legnagyobb átmerője az 1 métert is eléri, jelezve, hogy a rétegsorban legalább ilyen vastag pélit rétegek, felhagyott mederkitöltések is lehettek az üledékképződéssel egyidőben. A fáciesegyüttesek több helyen és rétegtani szintben éles eróziós talpú, 0,5-4 m vastag, felfele csökkenő szemcseméretű sorozatokat alkotnak. Ezek sekély, folyásirányban és kissé oldalirányban épülő hosszanti zátonyokkal feltöltött mederkitöltések, kiterjedt lapos kavics takarók és zátonyok üledékei, melyek mozgása áradások legnagyobb sebességű szakaszaihoz köthető. A szemcsék zsindelyessége, a keresztrétegzések dőlésiránya és a kövült fatörzsek irányítottsága jelzi az egykori szállítási irányokat. Az üledék görgetett fenékhordalékként szállítódott ~D, a felső szintben ~NY felé. Időnként törmelékfolyások is megjelentek. A medrekben mozgó, kisebb keresztrétegzett homok testek a kis/közepes vízhozamú időszakokban jöttek létre. A szemcseméret változékonysága a vízhozamok gyakori ingadozására utal, a növényi és egyéb gerinces maradványokat is figyelembe véve egy alapvetően nedves éghajlatú időszakban. A területen 4-5 méter mély, közepes méretű, kis kanyargósságú medrek rekonstruálhatóak, melyek a Lsyec paleovulkán DK-i peremterületén egy kavicsos fonatos folyó üledékes rendszerét alkották. A benne felhalmozódó vulkanoklasztos üledék a kitörések közötti nyugalmi időszakokban, leginkább csapadékos éghajlaton a korábban lerakódott piroklasztok átülepítéséből származhat.</p> 2021-06-10T11:02:28+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3208 Késő negyedidőszaki szeizmikus aktivitás nyomai futóhomokban, a Dunaszentgyörgy–Harta vetőzónában 2021-06-17T12:01:01+00:00 Gyula Konrád konradgyula@t-email.hu Krisztina Sebe sebe@gamma.ttk.pte.hu Amadé Halász tade@gamma.ttk.pte.hu <p>A Paks II atomerőművi beruházás földtani kutatási programja keretében mélyített Pa-21-I és -II kutatóárokban olyan szerkezeteket észleltünk felső pleisztocén futóhomokban, amelyek kialakulása szeizmikus eseményekhez köthető. A feltárt szeizmotektonikus jelenségek két csoportba sorolhatók: képlékeny (laza üledékes) deformációk és törések. A képlékeny deformációs szerkezetek aszimmetrikus ferde vagy átbuktatott redőkként, valamint vízkiszökéses szerkezetként jelennek meg egy-egy rétegkötegben. A törések csapásuk, meredekségük, belső szerkezetük és elhelyezkedésük alapján a Dunaszentgyörgy–Hartai-vetőzóna aktivitásához kapcsolódnak, igazolva a szeizmikus mérések értelmezését.<br>A deformációk legalább 5-ös magnitúdójú földrengések eredményeként jöhettek létre. A földrengések késő pleisztocén – OSL mérések alapján ~20 ezer éves – rétegeket érintettek. A rétegsorban a dokumentált törések felharapózási szintjei és a képlékenyen deformált szintek alapján három szeizmikus esemény valószínűsíthető. A földrengés-visszatérési idő nagyságrendje ezerévesnek becsülhető. A törések közvetlen környezetében a homokrétegek néhány centiméteres, ritkábban deciméteres helyi deformációja figyelhető meg, illetve a törések mentén legfeljebb néhány cm-es dilatáció történhetett, de a törés két oldalán lévő homoktesteknek egymáshoz képest függőleges vagy vízszintes elvetése nem mutatható<br>ki. Ennek oka lehet, hogy az alaphegységben és az idősebb kainozoos kőzetekben még egyértelmű elmozdulást okozó vetőzóna deformációja a felszínközeli laza, konszolidálatlan üledékekben eloszlik. A dokumentált hasadékok legtöbbje valószínűleg nem a vetőágak közvetlen, felszínig hatoló folytatása, hanem közvetetten, a földrengéshullámok hatására kialakult tágulásos hasadék, illetve benyomulásos telér.</p> 2021-06-10T12:43:41+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/5038 Anyakőzet-tulajdonságok és termikus átalakulások a Kösseni Formációban 2021-06-17T12:00:58+00:00 István Koncz koncz.istvan38@chello.hu <p>Az olaj-anyakőzet korrelációk eredményei szerint a Nagylengyelben felfedezett nehéz-olajat a&nbsp; Kösseni Formáció generálta. A Rock-Eval adatok és a szerves kén-szén atomarányok alapján a Kösseni Formáció alsó része a Rezi-1 fúrásban magas szénhidrogén-potenciálú és a kénben dús, IIS típusú kerogén jelenlétét mutatja.&nbsp;Felhasználva a Bak-Nova árokban lévő Kösseni Formáció eltemetődési történetét és a IIS típusú kerogénnek megfelelő kinetikai konstansokat, a nehéz-olaj képződése a felsőkréta időszakban, 70°C hőmérsékleten ért véget. Az olaj ilyen korai képződése a kénben dús, IIS típusú kerogén jelenlétének köszönhető.&nbsp;A nehéz-olajnak a túlnyomás által létrehozott primer migrációja egybeesik a nehéz-olajban lévő aszfaltének bomlása kezdetével. A Kösseni Formáció felrepedése a pórusokban jelen lévő olaj térfogat-növekedése miatt előállt nyomásnövekedésnek köszönhető, ami az aszfaltén-bomlás következménye.&nbsp;A Kösseni Formáció kerogénjének termikus átalakulása gáz-képződéssel zárul a legalább 1.3 % vitrinitreflexiónak megfelelő magasabb termikus érettségi szinteken.</p> 2021-06-12T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/5100 Az alföldi lignitek/barnaszenek biogén metán potenciálja – Rock-Eval adatokon alapuló becslés 2021-06-17T12:00:56+00:00 István Vető vetoie3840@gmail.com <p>Az Alföldön több száz fúrás harántolta az akár 1 km vastagságot is elérő, számos lignit- és barnaszénréteget tartalmazó felső miocén / pliocén tavi összletet. A cikk a lignit- és barnaszénrétegekben keletkezett biogén metán mennyiségének becslésére szolgáló, archív Rock-Eval Oxigén Index adatokra alapozott módszert mutat be.</p> 2021-06-12T17:50:36+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/6585 Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések 2021-06-16T19:04:59+00:00 Tibor Cserny demoszerze@web2studio.info <p>Események, rendezvények:&nbsp;</p> <ul> <li class="show">Klímaválság–jövőkép–párbeszéd</li> </ul> <p>Könyvismertetés:</p> <ul> <li class="show">GÁBRIS Gyula (szerk.): 150 éves Magyarország első egyetemi földrajz tanszéke</li> <li class="show">Matúš HYŽNÝ, Alfréd DULAI: Badenian Decapods of Hungary</li> </ul> <p>(<em>folytatás a PDF-ben</em>)</p> 2021-06-12T18:40:44+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/6584 A Magyarhoni Földtani Társulat 2020. évi rendezvényei 2021-06-16T19:05:00+00:00 Ágnes Krivánné Horváth demoszerze@web2studio.info <ul> <li class="show">Központi rendezvények</li> <li class="show">Alföldi Területi Szervezet</li> <li class="show">Budapesti Területi Szervezet – Általános Földtani Szakosztály</li> <li class="show">Alföldi Területi Szervezet</li> <li class="show">Dél-Dunántúli Területi Szervezet</li> <li class="show">Észak-Magyarországi Területi Szervezet</li> <li class="show">Online kurzusok</li> <li class="show">Agyagásványtani Szakosztály és Ásványtani-Geokémiai<br>Szakosztály</li> <li class="show">Geomatematikai és Számítástechnikai Szakosztály</li> <li class="show">Nyersanyagföldtani Szakosztály</li> <li class="show">Oktatási és Közművelődési szakosztály</li> <li class="show">ProGEO Földtudományi Természetvédelmi Szakosztály</li> </ul> 2021-06-12T18:33:45+00:00 Copyright (c) 2021 Földtani Közlöny