Földtani Közlöny

Szederkényi Tibor köszöntése a munkássága előtt tisztelgő Földtani Közlöny-kötet megjelenése alkalmából

Tivadar M. Tóth — k, 14 okt 2025 18:09:50 +0000

Dr. Szederkényi Tibor a Szegedi, majd a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára 2024 szeptemberében betöltötte 90.évét. A 70. születésnapja alkalmából megjelent részletes életrajza (KÓBOR & PÁL-MOLNÁR 2004) aprólékosan bemutatja azt a színes pályafutást, mely a Dél-Dunántúl ritkaelem-potenciáljának felmérésétől új-zélandi és kanadai térképező expedíciókon át az Alföld metamorf aljzatának beható kőzettani vizsgálatáig ível. A jelen kötet cikkeivel az ő munkássága előtt tisztelegnek a szerzők. Professzor úr annak a generációnak a kiemelkedő képviselője, amely a Földet számtalan szálon összekapcsolódó, nagy egységként és nem egyre kisebb területeket lefedő résztudományok diszjunkt halmazának tanulta, látta és tanította.

Elasztikus termobarometria – módszertani áttekintés

szo, 11 okt 2025 19:09:39 +0000

A lemeztektonikai folyamatok megértéséhez kulcsfontosságú a metamorf kőzetek vizsgálata, amelyekben a geológiai fejlődéstörténet több epizódja (kémiai vagy mechanikai egyensúly, metamorf reakciók, fluidum-kőzet-kölcsönhatás) is megőrződhet. A kőzetalkotó ásványokban csapdázódott zárványok (fluidum-, olvadék- és kristályzárványok) olyan kémiai összetételt és fizikai állapotot konzerválnak, amelyek segítségével közvetlenül vizsgálhatók a nagyobb nyomáson és/vagy hőmérsékleten, például a szubdukciós zónákban végbement folyamatok. A metamorf kőzetek ásványaiban gyakoriak a kristályzárványok, melyek a bezáró ásvány növekedése során széles nyomás- és hőmérséklet- (P-T) tartományban csapdázódhattak, és vizsgálatukkal rekonstruálhatók a csapdázódási körülmények. A kőzetalkotó ásványok által – a növekedés során – bezárt szilárd kristályzárványokat eltérő mértékű térfogatváltozás jellemzi változó nyomás vagy hőméréklet esetén a különböző mértékű elasztikus (rugalmas) kompresszibilitási és hőtágulási együtthatójuknak köszönhetően. Ebből kifolyólag a P-T út további szakaszaiban (a nagy mélységben történő bezáródástól a felszínre kerülésig) eltérő mértékű térfogatváltozás hat a befogadó- és zárványkristályokra. Ez a „passzív” térfogati deformáció feszültséget okoz a befogadó ásvány és a zárvány között, amelynek meghatározása lehetővé teszi a csapdázódási P-T-viszonyok megállapítását. Ezért egyes befogadó ásvány –zárvány rendszerek az eltérő mechanikai tulajdonságaik miatt barométerként (pl. kvarc gránátban), míg más párok termométerként (cirkon gránátban) használhatók. A reziduális, azaz megőrződött alakváltozás – a megfelelő anyagi állandók és állapotegyenletek ismeretében – Raman-spektroszkópos vagy egykristály röntgen-diffrakciós mérésekkel meghatározható, amelynek segítségével a csapdázódási körülmények (izomek-görbe) is megadhatók. Jelen áttekintés az egyre szélesebb körben alkalmazott Raman-spektroszkópos méréseken alapuló elasztikus termobarometria módszertanát mutatja be, mely nemcsak metamorf, hanem magmás P-T fejlődés rekonstruálására is alkalmas.

A metamorf Algyő-hát (DK Pannon-medence) kőzettani felépítése természetes gamma szelvények értelmezése alapján

Henrietta Kondor, Bence Ádám Braun, Tivadar M. Tóth — sze, 15 okt 2025 10:10:32 +0000

A Pannon-medence részét képező Algyő-hát metamorf aljzata az egyik legjelentősebb szénhidrogén-rendszer részét képezi Magyarország délkeleti területén. A múlt században több mint 100 kutatófúrás érte el a terület aljzatát, melyek jelentős mennyiségű magmintát és lyukgeofizikai adatot szolgáltatnak. Jelen tanulmány során a lyukgeofizikai adatok áttekintése és elemzése lehetővé tette a fő metamorf kőzettípusok és a geofizikai mérési adatok közötti kapcsolatrendszer feltárását, ezáltal a magmintákból nyert információk térbeli kiterjesztését. A területen a geofizikai–kőzettani korrelációhoz a természetes gamma intenzitás-szelvény bizonyult a legalkalmasabbnak. Ez a szelvény különösen érzékeny az egyes kőzettípusok ásványos és kémiai összetételére, és hatékony a nagy léptékű kőzettani azonosításban. Az eredmények jelentős kőzettani eltéréseket tártak fel az aljzatban, amelyeket a gamma intenzitások változásai jellemeznek. A teljes területre vonatkozó lyukgeofizikai szelvények megerősítik az Algyő-hát háromosztatú blokkos felépítését. A gránátos–kianitos gneisz domináns északnyugati és délkeleti terület magasabb gamma intenzitással jellemezhető, mint a kis fokú kőzetekből álló központi terület, ahol alacsony gamma intenzitások tapasztalhatók. A teljes terület elemzése a délkeleti területen magas gamma intenzitású anomáliákat tárt fel. A petrográfiai és lyukgeofizikai adatok alapján a délkeleti terület fő kőzettípusa a gránátos–kianitos gneisz, amelyben alacsony gamma intenzitással jellemezhető gránátos amfibolitzónák is azonosíthatók. A gneisztömegen belül magasabb gamma intenzitással rendelkező metagránit jelentkezett. E kőzet a gneiszbe nyomult fiatal gránit/granodiorit intrúziós telérekként értelmezhető, amelyek jelentős hatást gyakorolhattak a befogadó gneisz ásványos és kémiai összetételére. Ennek eredményeként a gránátos–kianitos gneiszben metaszomatizált zónák alakultak ki, amelyek metaszomatizált gneiszként kerültek elkülönítésre. A lyukgeofizikai adatok és magminták együttes értelmezése nagymértékben hozzájárult a terület komplex kőzettani felépítésének és szerkezetfejlődésének megértéséhez.

Törésrendszerekhez kapcsolódó paleofluidum-migráció az Óbányai-völgyben (Keleti-Mecsek)

Lili Ladányi, Ervin Hrabovszki, Félix Schubert — szo, 11 okt 2025 00:00:00 +0000

Az elmúlt két évtizedben a Mecsek-hegység területén több triász és jura képződményben azonosítottak szénhidrogén-tartalmú paleofluidum-migrációra utaló nyomokat. Jelen tanulmány a legkeletebbi ismert előfordulást vizsgálja, amelyet a részben cementált törésrendszerek képviselnek az Óbányai-völgyben. Célunk ezen törésrendszerek kialakulási körülményeinek rekonstrukciója volt. Klasszikus szerkezetföldtani módszereket alkalmazva megkíséreltük azonosítani a repedésrendszert kialakító szerkezetfejlődési eseményeket. Eredményeink alapján két deformációs fázist azonosítottunk: a) egy redőképződést és b) egy ezt követő, balos eltolódást. A völgyben megfigyelt redőhöz kapcsolódó kőzetrések és vetők elméleti irányait meghatároztuk, majd ezeket összevetettük a terepi orientációs adatokkal. Elemzéseink alapján több, a redőződéshez kapcsolódó törési irányt, kalciteret és vetőbreccsát azonosítottunk. Hat érgeneráció fluidumzárvány-petrográfiai vizsgálata vizes és szénhidrogén-tartalmú fluidumzárványok jelenlétét igazolta. Eredményeink arra utalnak, hogy a szénhidrogén-tartalmú fluidummigráció a redőződéshez kapcsolódó négy elméleti törési sík egyikéhez kapcsolható. Noha a fluidumzárványok csupán korlátozott információt nyújtanak a fluidummigráció hőmérsékleti viszonyairól, több érszöveti sajátosság arra utal, hogy a törésrendszer fejlődése során a képződményben időszakosan megemelkedett fluidumnyomás uralkodott.

Adatok a Mecsekalja-öv pécsi szakaszának neogén aktivitásához

szo, 11 okt 2025 20:51:09 +0000

A Mecsek déli-délkeleti peremét alkotó Mecsekalja-öv széles, bonyolult felépítésű, többször felújult szerkezeti zóna. Neogén aktivitását a közelmúltban Pécsett létesült ideiglenes feltárások segítségével vizsgáltuk. A feltárt összletek korát mikropaleontológiai vizsgálatok és molluszka-biosztratigráfia, ezek híján kőzettani analógiák segítségével határoztuk meg. A vizsgált helyszíneken alsó szarmata, valamint a pannóniai emelet két különböző szintjébe sorolható üledékeket azonosítottunk. A bennük megfigyelhető szerkezetek – kibillenés, redők, vetők – általában ÉÉNy–DDK-i irányú összenyomásra utalnak. E deformáció következtében a prekainozoos alaphegység a neogén üledékekre tolódott. A változatlan jellegű feszültségmező hatására egy vagy két kora szarmata és három vagy négy későbbi deformációs időszakot tudunk elkülöníteni: a késő pannóniai (8 és 6,5 Ma közé eső) üledékképződést megelőzően, azzal egy időben, valamint azt követően. A pannóniai korszakban biztosan zajlott mozgás 10–9,6 Ma után, de lehetséges, hogy a szarmata üledékek ez előtt (is) deformálódtak a korszakon belül. Míg a szarmatában a Pannon-medence más részein aktív riftesedés folyt, a Mecseket már kompresszió érte. A területen az utóbbi 10 millió évben nem igazolható extenziós szerkezetalakulás, a medenceinverzió itt valószínűleg már a pannóniai korszak első részében megkezdődött. Pécs nyugati részén a rövidülés a hegységelőtéri durvatörmelékes üledékek feltorlasztásával a mai domborzatot is befolyásolta.

Vitairat a geotermikus energiahasznosítás fellendítéséről

János Szanyi — szo, 11 okt 2025 18:18:32 +0000

A geotermikusenergia-hasznosítás növelése meghatározó az energiaátmenet folyamatában, különösen a fűtés-hűtés szektorban. Magyarország földtani adottságai és a kiépített távhőhálózat kiváló alapot ad ehhez. A jogszabályi környezet azonban változtatásra szorul, mint azt a témával foglalkozó állami számvevőszéki jelentés megállapította. Ennek figyelembevételével fogalmaztam meg módosítási javaslataimat.

„Az egész dolog veleje abban áll: Mit kelljen tehát javítni, mit változtatni törvényinkben, mert azok adják a köz erőműnek az impulzust. S ennek vizsgálata leend az előttem fekvő próbamunka tartalma.” (Széchenyi 1833)

In memoriam Mártonné Szalay Emőke

Péter Kovács , Balázs Bradák — h, 13 okt 2025 16:24:04 +0000

Mártonné Szalay Emőke 1940-ben született Budapesten. A Fürst Sándor Általános Gimnáziumban (Budapest, Rákos hegy) érettségizett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán geológusként végzett 1963-ban.Első és egyetlen hazai munkahelye az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet volt. 1973 és 1975 között Nigériában élt, és az ottani Ahmadu Bello Egyetem Földtani Tanszékének oktatójaként dolgozott. (folyatás a PDF-ben)

In memoriam Csath Béla

István Simon — sze, 15 okt 2025 09:57:18 +0000

Csath Béla elemi és középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte el. A II. világháborút követően nyugati fogságba került, szabadulása után Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1946 szeptemberében kezdte meg bányamérnöki tanulmányait Sopronban, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, de a diplomáját már a Miskolci Nehézipari Egyetemen kapta meg 1951. szeptember 14-én. Jubileumi bánya mérnöki díszoklevelei: aranydiploma (2001), gyémántdiploma (2011), vasoklevél (2016), rubinoklevél (2021). (folytatás a PDF)

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

Olga Piros — k, 14 okt 2025 17:58:07 +0000

Események, rendezvények

Geotúrák a Művészetek Völgye Fesztiválon
Földtani alapismeretek hátrányos helyzetű gyermekeknek az Angyaljárat Közalapítvány táborában

Személyi hírek

(részletek a PDF-ben)