Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony <p>A Földtani Közlöny — a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata &nbsp;— 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.&nbsp; A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül &nbsp;a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. A folyóirat 2017-től nyílt hozzáférésű (OA). A kiadványt az MTMT, a CrossRef, Scopus indexeli, az MTA REAL és az OSZK EPA archiválja.</p> hu-HU orsolya.sztano@ttk.elte.hu (Sztanó Orsolya, főszerkesztő) istir@caesar.elte.hu (Bartha István Róbert, technikai szerkesztő) sze, 15 okt 2025 17:42:59 +0000 OJS 3.1.2.4 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Szederkényi Tibor köszöntése a munkássága előtt tisztelgő Földtani Közlöny-kötet megjelenése alkalmából https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20722 <p>Dr. Szederkényi Tibor a Szegedi, majd a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára 2024 szeptemberében betöltötte 90.évét. A 70. születésnapja alkalmából megjelent részletes életrajza (KÓBOR &amp; PÁL-MOLNÁR 2004) aprólékosan bemutatja azt a színes pályafutást, mely a Dél-Dunántúl ritkaelem-potenciáljának felmérésétől új-zélandi és kanadai térképező expedíciókon át az Alföld metamorf aljzatának beható kőzettani vizsgálatáig ível. A jelen kötet cikkeivel az ő munkássága előtt tisztelegnek a szerzők. Professzor úr annak a generációnak a kiemelkedő képviselője, amely a Földet számtalan szálon összekapcsolódó, nagy egységként és nem egyre kisebb területeket lefedő résztudományok diszjunkt halmazának tanulta, látta és tanította.</p> Tivadar M. Tóth Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20722 k, 14 okt 2025 18:09:50 +0000 Elasztikus termobarometria – módszertani áttekintés https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/19413 <p>A lemeztektonikai folyamatok megértéséhez kulcsfontosságú a metamorf kőzetek vizsgálata, amelyekben a geoló­giai fejlődéstörténet több epizódja (kémiai vagy mechanikai egyensúly, metamorf reakciók, fluidum-kőzet-kölcsön­hatás) is megőrződhet. A kőzetalkotó ásványokban csapdázódott zárványok (fluidum-, olvadék- és kristályzárványok) olyan kémiai összetételt és fizikai állapotot konzerválnak, amelyek segítségével közvetlenül vizsgálhatók a nagyobb nyo­máson és/vagy hőmérsékleten, például a szubdukciós zónákban végbement folyamatok. A metamorf kőzetek ásványai­ban gyakoriak a kristályzárványok, melyek a bezáró ásvány növekedése során széles nyomás- és hőmérséklet- (P-T) tar­to­mányban csapdázódhattak, és vizsgálatukkal rekonstruálhatók a csapdázódási körülmények. A kőzetalkotó ásványok által – a növekedés során – bezárt szilárd kristályzárványokat eltérő mértékű térfogatváltozás jellemzi változó nyomás vagy hőméréklet esetén a különböző mértékű elasztikus (rugalmas) kompresszibilitási és hőtágulási együtthatójuknak kö­szönhetően. Ebből kifolyólag a P-T út további szakaszaiban (a nagy mélységben történő bezáródástól a felszínre ke­rü­lé­sig) eltérő mértékű térfogatváltozás hat a befogadó- és zárványkristályokra. Ez a „passzív” térfogati deformáció feszült­sé­get okoz a befogadó ásvány és a zárvány között, amelynek meghatározása lehetővé teszi a csapdázódási P-T-viszonyok megál­lapítását. Ezért egyes befogadó ásvány –zárvány rendszerek az eltérő mechanikai tulajdonságaik miatt baro­méter­ként (pl. kvarc gránátban), míg más párok termométerként (cirkon gránátban) használhatók. A reziduális, azaz megőrző­dött alakváltozás – a megfelelő anyagi állandók és állapotegyenletek ismeretében – Raman-spektroszkópos vagy egy­kristály röntgen-diffrakciós mérésekkel meghatározható, amelynek segítségével a csapdázódási körülmények (izomek-görbe) is megadhatók. Jelen áttekintés az egyre szélesebb körben alkalmazott Raman-spektroszkópos méréseken alapuló elasztikus termobarometria módszertanát mutatja be, mely nemcsak metamorf, hanem magmás P-T fejlődés rekonstruá­lá­sára is alkalmas.</p> Tamás Spránitz, Kristóf Porkoláb, Mátyás Hencz, Tamás Keresztes, Botond Salamon, Mattia Gilio, Matteo Alvaro, Márta Berkesi Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/19413 szo, 11 okt 2025 19:09:39 +0000 A metamorf Algyő-hát (DK Pannon-medence) kőzettani felépítése természetes gamma szelvények értelmezése alapján https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/18594 <p>A Pannon-medence részét képező Algyő-hát metamorf aljzata az egyik legjelentősebb szénhidrogén-rendszer részét ké­pe­zi Magyarország délkeleti területén. A múlt században több mint 100 kutatófúrás érte el a terület aljzatát, melyek jelentős mennyiségű magmintát és lyukgeofizikai adatot szolgáltatnak. Jelen tanulmány során a lyukgeofizikai adatok áttekintése és elem­zése lehetővé tette a fő metamorf kőzettípusok és a geofizikai mérési adatok közötti kapcsolatrendszer feltárását, ezáltal a magmintákból nyert információk térbeli kiterjesztését. A területen a geofizikai–kőzettani korrelációhoz a természetes gam­ma intenzitás-szelvény bizonyult a legalkalmasabbnak. Ez a szelvény különösen érzékeny az egyes kőzettípusok ásványos és ké­miai összetételére, és hatékony a nagy léptékű kőzettani azonosításban. Az eredmények jelentős kőzettani eltéréseket tártak fel az aljzatban, amelyeket a gamma intenzitások változásai jellemeznek. A teljes területre vonatkozó lyukgeofizikai szel­vé­nyek megerősítik az Algyő-hát háromosztatú blokkos felépítését. A gránátos–kianitos gneisz domináns északnyugati és dél­ke­le­ti terület magasabb gamma intenzitással jellemezhető, mint a kis fokú kőzetekből álló központi terület, ahol alacsony gam­ma intenzitások tapasztalhatók. A teljes terület elemzése a délkeleti területen magas gamma intenzitású anomáliákat tárt fel. A petrográfiai és lyukgeofizikai adatok alapján a délkeleti terület fő kőzettípusa a gránátos–kianitos gneisz, amelyben ala­csony gamma intenzitással jellemezhető gránátos amfibolitzónák is azonosíthatók. A gneisztömegen belül magasabb gamma intenzitással rendelkező metagránit jelentkezett. E kőzet a gneiszbe nyomult fiatal gránit/granodiorit intrúziós telérekként ér­tel­mezhető, amelyek jelentős hatást gyakorolhattak a befogadó gneisz ásványos és kémiai összetételére. Ennek eredmé­nye­ként a gránátos–kianitos gneiszben metaszomatizált zónák alakultak ki, amelyek metaszomatizált gneiszként kerültek elkü­lö­ní­tésre. A lyukgeofizikai adatok és magminták együttes értelmezése nagymértékben hozzájárult a terület komplex kőzet­tani felépítésének és szerkezetfejlődésének megértéséhez.</p> Henrietta Kondor, Bence Ádám Braun, Tivadar M. Tóth Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/18594 sze, 15 okt 2025 10:10:32 +0000 Törésrendszerekhez kapcsolódó paleofluidum-migráció az Óbányai-völgyben (Keleti-Mecsek) https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/18593 <p>Az elmúlt két évtizedben a Mecsek-hegység területén több triász és jura képződményben azonosítottak szénhidro­gén-tartalmú paleofluidum-migrációra utaló nyomokat. Jelen tanulmány a legkeletebbi ismert előfordulást vizsgálja, ame­lyet a részben cementált törésrendszerek képviselnek az Óbányai-völgyben. Célunk ezen törésrendszerek kialakulási körülményeinek rekonstrukciója volt. Klasszikus szerkezetföldtani módszereket alkalmazva megkíséreltük azonosítani a repedésrendszert kialakító szerkezetfejlődési eseményeket. Eredményeink alapján két deformációs fázist azonosítot­tunk: a) egy redőképződést és b) egy ezt követő, balos eltolódást. A völgyben megfigyelt redőhöz kapcsolódó kőzetrések és vetők elméleti irányait meghatároztuk, majd ezeket összevetettük a terepi orientációs adatokkal. Elemzé­se­ink alapján több, a redőződéshez kapcsolódó törési irányt, kalciteret és vetőbreccsát azonosítottunk. Hat érgeneráció fluidumzár­vány-petrográfiai vizsgálata vizes és szénhidrogén-tartalmú fluidumzárványok jelenlétét igazolta. Eredmé­nye­ink arra utal­nak, hogy a szénhidrogén-tartalmú fluidummigráció a redőződéshez kapcsolódó négy elméleti törési sík egyikéhez kap­csolható. Noha a fluidumzárványok csupán korlátozott információt nyújtanak a fluidummigráció hőmér­sék­leti vi­szo­nyairól, több érszöveti sajátosság arra utal, hogy a törésrendszer fejlődése során a képződményben idősza­ko­san meg­emel­kedett fluidumnyomás uralkodott.</p> Lili Ladányi, Ervin Hrabovszki, Félix Schubert Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/18593 szo, 11 okt 2025 00:00:00 +0000 Adatok a Mecsekalja-öv pécsi szakaszának neogén aktivitásához https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/18909 <p>A Mecsek déli-délkeleti peremét alkotó Mecsekalja-öv széles, bonyolult felépítésű, többször felújult szerkezeti zóna. Neogén aktivitását a közelmúltban Pécsett létesült ideiglenes feltárások segítségével vizsgáltuk. A feltárt összletek korát mikropaleontológiai vizsgálatok és molluszka-biosztratigráfia, ezek híján kőzettani analógiák segítségével határoztuk meg. A vizsgált helyszíneken alsó szarmata, valamint a pannóniai emelet két különböző szintjébe sorolható üledékeket azo­nosítottunk. A bennük megfigyelhető szerkezetek – kibillenés, redők, vetők – általában ÉÉNy–DDK-i irányú össze­nyo­másra utalnak. E deformáció következtében a prekainozoos alaphegység a neogén üledékekre tolódott. A változatlan jellegű feszültségmező hatására egy vagy két kora szarmata és három vagy négy későbbi deformációs időszakot tudunk el­különíteni: a késő pannóniai (8 és 6,5 Ma közé eső) üledékképződést megelőzően, azzal egy időben, valamint azt köve­tő­en. A pannóniai korszakban biztosan zajlott mozgás 10–9,6 Ma után, de lehetséges, hogy a szarmata üledékek ez előtt (is) deformálódtak a korszakon belül. Míg a szarmatában a Pannon-medence más részein aktív riftesedés folyt, a Mecse­ket már kompresszió érte. A területen az utóbbi 10 millió évben nem igazolható extenziós szerkezetalakulás, a meden­ce­inverzió itt valószínűleg már a pannóniai korszak első részében megkezdődött. Pécs nyugati részén a rövidülés a hegy­ség­előtéri durvatörmelékes üledékek feltorlasztásával a mai domborzatot is befolyásolta.</p> Krisztina Sebe, Emőke Tóth, Andrea Szurominé Korecz, Ildikó †Selmeczi, Imre Magyar, Krešimir Krizmanić, Gyula Konrád Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/18909 szo, 11 okt 2025 20:51:09 +0000 Vitairat a geotermikus energiahasznosítás fellendítéséről https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20042 <p>A geotermikusenergia-hasznosítás növelése meghatározó az energiaátmenet folyamatában, különösen a fűtés-hűtés szektorban. Magyarország földtani adottságai és a kiépített távhőhálózat kiváló alapot ad ehhez. A jogszabályi környezet azonban változtatásra szorul, mint azt a témával foglalkozó állami számvevőszéki jelentés megállapította. Ennek figye­lem­bevételével fogalmaztam meg módosítási javaslataimat.</p> <p>„Az egész dolog veleje abban áll: Mit kelljen tehát javítni, mit változtatni törvényinkben, mert azok adják a köz erő­mű­nek az impulzust. S ennek vizsgálata leend az előttem fekvő próbamunka tartalma.” (Széchenyi 1833)</p> János Szanyi Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20042 szo, 11 okt 2025 18:18:32 +0000 In memoriam Mártonné Szalay Emőke https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20175 <p>Mártonné Szalay Emőke 1940-ben született Budapesten. A Fürst Sándor Általános Gimnáziumban (Budapest, Rákos hegy) érettségizett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán geológusként végzett 1963-ban.Első és egyetlen hazai munkahelye az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet volt. 1973 és 1975 között Nigériában élt, és az ottani Ahmadu Bello Egyetem Földtani Tanszékének oktatójaként dolgozott. <em>(folyatás a PDF-ben)</em></p> Péter Kovács , Balázs Bradák Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20175 h, 13 okt 2025 16:24:04 +0000 In memoriam Csath Béla https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20710 <p>Csath Béla elemi és középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte el. A II. világháborút követően nyugati fogságba került, szabadulása után Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1946 szeptemberében kezdte meg bányamérnöki tanulmányait Sopronban, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, de a diplomáját már a Miskolci Nehézipari Egyetemen kapta meg 1951. szeptember 14-én. Jubileumi bánya mérnöki díszoklevelei: aranydiploma (2001), gyémántdiploma (2011), vasoklevél (2016), rubinoklevél (2021). (<em>folytatás a PDF</em>)</p> István Simon Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20710 sze, 15 okt 2025 09:57:18 +0000 Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20721 <p>Események, rendezvények</p> <ul> <li class="show">Geotúrák a Művészetek Völgye Fesztiválon</li> <li class="show">Földtani alapismeretek hátrányos helyzetű gyermekeknek az Angyaljárat Közalapítvány táborában</li> </ul> <p>Személyi hírek</p> <p>(<em>részletek a PDF-ben</em>)</p> Olga Piros Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/20721 k, 14 okt 2025 17:58:07 +0000