Földtani Közlöny

Legendás idők. A Magyarhoni Földtani Társulat megalakulása és az irányított tudománytörténet

Gábor Papp — k, 23 dec 2025 17:50:45 +0000

A cikk azt mutatja be, hogyan módosult a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) „hivatalos alapítási éve” 1850-ről 1848-ra a Rákosi-korszak kezdetén az időszerű ideológiai követelményeknek és Vadász Elemér, a kortárs magyar földtudomány vezéralakja személyes meggyőződésének megfelelően. Az írás az ideologikusan irányított tudománytörténet manipulatív érvelési módszereinek szemléltetése céljából részletesen elemzi a korabeli szövegeket, emellett felvázolja az évválasztás nyilvánvaló és feltételezhető indokait. Az 1848-as szimbolikus megalakulási dátum tiszteletben tartása mellett a szerző felhívja a figyelmet az ideológia által vezérelt tudománytörténeti megközelítés veszélyeire is.

Ásványtani mozaikok a Kárpát-Pannon régióból 6.

k, 23 dec 2025 16:51:36 +0000

Further data are presented on mineral occurrences in the Carpathian–Pannonian region in this sixth instalment of the series arranged by countries and localities. Each “mosaic” contains a concise mineral description, mainly based on XRPD, SEM-EDX and EMPA measurements, and a brief characterisation of the mineral paragenesis. Some minerals are first-time descriptions from the entire discussed region, but all are newly documented occurrences from at least the described locality. From Hungary, mineralogical data are reported on churchite-(Y) from a hydrothermal ore indication in the granite near Pákozd, pumpellyite-(Fe³⁺) and julgoldite-(Fe³⁺) from the metabasite of the Darnó Hill in Sirok, and chamosite from manganese concretions in the Jurassic shale of Egerbakta. From Romania, the presence of the following minerals is recorded: reevesite from the serpentinized ultrabasic magmatite of Eibenthal in Banat, axinite from monzodiorite of Groșii Ţibleşului, and braunite from a manganese deposit in the Jurassic sediments of Buceava-Şoimuş. We present the data of evenkite from the fissures of Mesozoic sandstone near Oporets, Ukraine, which was found in calcite fillings in association with hydrocarbon-containing quartz (“Marmarosh diamond” variety).

Ladin ammoniteszek a Balaton-felvidékről. II. Veszprémfajsz

Attila Vörös, Tamás Budai, Miklós Bercsényi, Zsolt Pintér — k, 23 dec 2025 17:20:09 +0000

A Balaton-felvidék ÉK-i részén, Veszprémfajsztól nyugatra húzódik az a középső triász képződményekből felépülő, NyDNy–KÉK-i csapású vonulat, amelynek egyik tagja a Király-hegy. A vonulat szerkezetét alpi gyűrődések jellemzik, középső triász rétegsorát a Katrabócán mélyült Nemesvámos Nos–2 fúrás harántolta. A terület felszínre bukkanó legidősebb triász képződménye a veszprémfajszi Kálvária-hegyet alkotó, alsó anisusi Iszkahegyi Mészkő és a fedőjében települő Megyehegyi Dolomit karbonátrámpa kifejlődése. A Király-hegyet felépítő, medence kifejlődésű rétegsor jól rétegzett, bitumenes, középső–felső anisusi Felsőörsi Mészkővel kezdődik, amelyet kisebb fejtőgödrök tárnak fel a hegy déli részén. A fölötte települő felső anisusi, mészkő-betelepülésekkel tagolt vulkáni tufa (Vászolyi Formáció) alig feltárt, míg a ladin Buchensteini Formáció a hegy gerincén szálban nyomozható. A formáció alsó szakaszát gumós, kovás, tűzköves pados mészkő alkotja, amelyet vörös, ammoniteszes mészkő vált fel a rétegsorban felfelé.

A veszprémfajszi Király-hegy a Balaton-felvidék régóta ismert ladin ősmaradvány-lelőhelyének, a nemesvámosi Katrabócának a közvetlen szomszédságában van. Rétegtani felépítésükben ugyanazok a középső triász képződmények vesznek részt, így a Király-hegyen is megtalálható az a felső ladin vörös mészkő („vámosi márvány”), amely a Katrabóca felhagyott kőfejtőiben a klasszikus ladin ammoniteszegyüttest szolgáltatta. Ennek ellenére a Király-hegy (régi nevén Hegyesgyűr) ammoniteszeiről eddig nem történt említés a szakirodalomban. Az általunk végzett gyűjtések során igen gazdag felső ladin ammoniteszfauna került elő a Király-hegy vörös mészkövéből, amelyben a Katrabócán ismeretlen taxonok is előfordulnak, sőt új genuszokat és fajokat is sikerült kimutatni. A több száz ammoniteszpéldány közül 230 minősült jó megtartásúnak és gyűjteményi megőrzésre méltónak. Részletesebb vizsgálatuk során a faunából 33 taxont tudtunk azonosítani. A korábban vizsgált lelőhelyekről is ismert ladin ammonoidea-genuszok (Megaphyllites, Epigymnites, Proarcestes, Monophyllites) előfordulása mellett jellemző a Protrachyceras és az Arpadites számos fajának tömeges megjelenése. Az Arpadites genusz két új faját ismertük fel. Jellemző és feltűnő az Argolites-példányok tömeges jelenléte, míg ez a nemzetség a közeli Katrabóca II. szelvényben mindössze szórványosan jelent meg. Három új genuszt (Pinterites, Paranolcites, Katrabocaites) ismertünk fel és írtunk le, melyek közül a Katrabocaites új fajokat is tartalmaz. Az Argolites-fajok és -példányok tömeges fellépése figyelemre méltó, mert a nemzetség leggazdagabb előfordulását a lombardiai Esino Mészkőből jelezték a klasszikus és újabb tanulmányok. A karbonátplatform (intra-platform vagy peri-platform) környezetet kedvelő Argolitesek megjelenése a Király-hegy pelágikus jellegű, vörös mikrites mészkőösszletében tehát egy aktív, sekélytengeri karbonátplatform közelségére utalhat a késő ladinban, amit a földtani térképezési tapasztalatok is alátámasztanak.

A Király-hegyen létesített árkolás (6. gyűjtési pont) szelvényében két ammonoidea-zónát különítettünk el. Az Archelaus Zónát (4. réteg) a zóna indexfajának jelenléte igazolja. A szelvény alsóbb rétegeit (5–12) a Margaritosum Zónába soroltuk, részben az Argolites-fajok és az Arpadites dichotomus megjelenése, részben a Katrabóca II. szelvénnyel felismert analógiák alapján.

Adalékok egy miocén korallfaj ismeretéhez

Zoltán Kovács — k, 23 dec 2025 17:36:32 +0000

Jelen közlemény egy miocén magános korall, a Trochocyathus affinitatus Strand, 1928 nevezéktani kérdéseivel foglalkozik, emellett összefoglalja a faj ősföldrajzi elterjedését a Középső-Paratethysben, részletesebben kitérve a hazai lelőhelyekre.

In memoriam dr. RADÓCZ Gyula

Károly Berzsnyánszky, Anita Gáspár, Zoltán Püspöki — k, 23 dec 2025 00:00:00 +0000

2023. március 27-én elhunyt RADÓCZ Gyula geológus. A Magyarhoni Földtani Társulatnak 1953-tól volt aktív tagja. Az észak-magyarországi szénmedencék irodalmát és adattári anyagait böngésző szakember számtalanszor találkozik az általa írt vagy társszerzésében publikált jelentéseivel, tanulmányaival és térképeivel. Neve eggyé forrott e térség gazdaságföldtanával és rétegtanával. De életútja ennél sokkal többrétű, szakmán túlmutató tanulságokat is hordoz. (folytatás a PDF-ben)

In memoriam dr. MIKES Tamás

Attila Petrik, Olga Piros, István Dunkl — k, 23 dec 2025 18:12:16 +0000

Fiatalon elhunyt, gazdag szakmai életúttal rendelkező, nemzetközi hírű geológust veszítettünk el. MIKES Tamás 1980. augusztus 12-én született Budapesten. Már fiatalon kiemelkedő érdeklődést mutatott a földtudományok iránt, ami egész életét végigkísérte. 1998-ban érettségizett, majd felvételt nyert az ELTE geológus szakára, ahol 2002-ig földtudományi tanulmányokat folytatott. Diákköri dolgozata Sedimentology and paleoseismicity recorded in Quaternary fluvial sands of Sárrét Basin, Hungary címmel jelent meg. 2002-ben a tübingeni Eberhard Karls Universitäten folytatta tanulmányait. Itt szerezte meg 2003-ban a geológus diplomát. Diplomamunkája Provenance analysis of Paleogene flysh sandstones of the Northwestern External Dinarides volt. (folyatás a PDF-ben)

In memoriam dr. DÁVID Árpád

Rozália Fodor — k, 23 dec 2025 18:18:48 +0000

DÁVID Árpád 1959. július 17-én született Egerben. A természet szeretetét apai nagyapjától kapta, akivel rendszeresen járták a környező dombokat. Középiskolai tanulmányait a Dobó István Gimnáziumban végezte. Első diplomáját az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán, földrajz–biológia szakon szerezte 1982-ben. Diploma munkájában az Eger-patak teraszainak vizsgálatát végezte el geológiai és geomorfológiai szempontok alapján. Ezt követően a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatta tanulmányait földrajz szakon. Akkoriban fordult figyelme az ősmaradványok felé, egyetemi szakdolgozatát az egri Wind-féle téglagyár felhagyott agyagfejtőjének ősmaradványaiból írta. (folytatás a PDF-ben)

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

Olga Piros — k, 23 dec 2025 18:36:56 +0000

Események, rendezvények

Beszámoló a 2025. évi Földtani és Geofizikai Vándorgyűlésről
Beszámoló a 15. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlésről
Terepbejárás a Kőszegi-hegységben
Beszámoló „A Tiszai-főegység és egyéb magyarországi földtani-geofizikai kutatások legújabb eredményei” című szakmai előadói napról

Személyi hírek

(részletek a PDF-ben)