Információ Szerzőknek

(A szerzői útmutató PDF formátumban letölthető innen.)

A Földtani Közlöny a Magyarhoni Földtani Társulat hivatalos tudományos szakfolyóirata. Elsődleges célja a Kárpát–Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, vagy ahhoz kapcsolódó tárgyú, új tudományos eredményeket tartalmazó magyar vagy angol nyelvű közlemények, tudományterületi áttekintő szemlék, rövid közlemények és vitairatok megjelentetése. Magyar nyelvű cikkek esetében annak címét, kulcsszavait, összefoglalóját, az ábrák és táblázatok címét, feliratait angol nyelven is meg kell adni, valamint javasoljuk angolul „extended abstract” közlését. Mindezek az angol nyelvű cikkek esetén fordítva szükségesek. Az angol nyelvű szövegek elkészítése a szerző feladata. A folyóirat céljának megfelelően a földtudományok széles köréből várunk kéziratokat. A lap profiljába nem illő kéziratokat azonban, a szerkesztőbizottság véleménye alapján a főszerkesztő rövid időn belül visszautasíthatja.

Kéziratok a Földtani Közlöny honlapjáról elérhető szerkesztőségi felületen keresztül küldhetők be a regisztrációt követően.

MIRE FIGYELJEN A KÉZIRAT BENYÚJTÁSAKOR?

A cikk benyújtásával a szerzők kinyilvánítják, hogy a tanulmány eredeti, önálló tudományos eredmény, vagy összefoglalás; magyar, ill. idegen nyelven még nem jelent meg sem digitális felületen sem nyomtatásban, és nincsen más folyóiratnál bírálat alatt; valamint a kéziratban foglaltakkal minden társszerző egyetértett. Egyúttal nyilatkoznak arról, hogy a formai követelményeket figyelembe vették, a szerzői jogi nyilatkozatban foglaltakat elfogadják. Ugyanitt „A szerkesztőnek szánt megjegyzések” ablakba írhatják be vagy tölthetik fel a benyújtást kísérő levelüket, nevezhetik meg a javasolt bírálókat.

A kéziratot bírálatra pdf formátumban, egyetlen fájlként kell benyújtani, a szöveg mögé sorrendben elhelyezett számozott ábraanyaggal (ábrák, táblázatok, fotótáblák).

A feltöltő felületen értelemszerűen meg kell adni a tanulmány metaadatait: a magyar és az angol nyelvű címet, az absztraktot, a kulcsszavakat és az összes szerző nevét, affiliációját és lehetőleg az azonosítóját. Az irodalomjegyzéket nem kell fülön feltölteni, se most, se a végső verziónál.

Bármilyen technikai probléma esetén forduljanak web-szerkesztőhöz, egyéb kérdésükkel a technikai szerkesztőhöz vagy a főszerkesztőhöz, elérhetőségük a folyóirat honlapján olvasható.

KÉZIRATTÍPUSOK

Az értekezések színvonalas, eddig nem publikálat adatokat, eredményeket közölnek, azokat széles tudományterületi képbe helyezve megvitatják, következtetéseik önálló, új tudományos eredménynek számítanak.

A rövid közlemények célja az adatközlés, adatmentés, mikor ezekből egy önálló tanulmány nem kerekedik ki (például rövid ideig létező feltárások, lelőhelyek, ismertetése), de az információ megőrzése, megosztása hosszú távon a tudományos közösség érdeke. Másik cél lehet új eredmény gyors közzététele, a prioritás érdekében.

A szemle nem tartalmaz új, önálló tudományos eredményeket, ám széles, és szakmailag közérthető áttekintést nyújt egy tudományterület új eredményeiről, vagy kevéssé ismert, új módszereiről, annak alkalmazásáról, ami a további fejlődést előmozdíthatja.

Vitairat a vitatott cikk megjelenésétől számított hat hónapon belül küldhető be. A vitatott cikk szerzője lehetőséget kap arra, hogy válasza a vitázó cikkel együtt jelenjen meg.

A gyakorlati rovatba a földtani kutatással – bányászattal kapcsolatos tanulmányok, szemlék vagy rövid közlemények kerülnek, melyek eredménye nem elsősorban tudományos értékű, hanem a széles szakmai közösség tájékoztatását, szolgálja.

A tömör fogalmazás, az állításokat alátámasztó adatszolgáltatás, a szabatos szaknyelv használata és a közérthetőség mindegyik műfajban alapkövetelmény. Kérjük a Szerzőket, hogy vegyék komolyan a folyóirat szakmai anyanyelvünk ápolását, gyarapítását érintő célkitűzéseit.

A fentieken kívül megjelentetünk a Társulattal, annak társadalmi és szakmai életével kapcsolatos fórumba illő, és/vagy rövid híreket, konferencia és könyvismertetéseket. Utóbbiakkal kapcsolatosan hírszerkesztőnkkel vegyék fel a kapcsolatot e-mailben.).

A KÉZIRAT TAGOLÁSA ÉS AZ EGYES FEJEZETEK JELLEMZŐI 
(kötelező, javasolt)

1. Cím (magyarul, angolul)
   Rövid, informatív és tárgyra törő, utal a fő mondandóra.
2. Szerző(k), munkahelye, E-mail-címe, ORCID azonosítója. A szerzőazonosítónál, hogy célját elérje, érdemes legalább a munkahelyre és publikációkra vonatkozó legfontosabbinformációt is feltölteni. Postacím nem kell.
3. Összefoglalás (magyarul, angolul)
   Kizárólag a tanulmány célját, az alkalmazott módszereket, az elért legfontosabb új eredményeket és következtetéseket tartalmazza. Önállóan is meg kell állnia a helyét, azaz legyen minél informatívabb és konkrét! Hossza ne haladja meg a 300 szót. Nem tartalmaz hivatkozásokat és nem közismert rövidítéseket. Javasoljuk, hogy az angol nyelvű összefoglaló a magyarnál több részletet, adatot tartalmazzon, bővebben fejtse ki az eredményeket és következtetéseket, de ez se legyen több 1000 szónál.
4. Tárgyszavak (magyarul, angolul)
   Legfeljebb 8 szó/kifejezés, nem érdemes a címben előfordulókat megismételni.
5. Bevezetés, előzmények
   A munkához kapcsolódó azon legfontosabb korábbi szakirodalmi kutatási eredmények összefoglalása, melyekhez szorosan kapcsolódik a tanulmány egyértelműen megfogalmazott célja. Kerülendő a szerteágazó kutatástörténet és az eredmények előrevetítése.
6. Anyag és módszerek
   A vizsgált anyag, esetleg korábbról származó adatok, azok forrása, az alkalmazott mérési, kiértékelési eszközök és módszerek ismertetése, a kapcsolódó hivatkozásokkal együtt. Standard eljárások esetén csak a hivatkozott módszertől való eltérést kell megfogalmazni.
7. Eredmények
   A téma kifejtése, az új adatok és elért kutatási eredmények ismertetése, dokumentációja jól áttekinthető ábrákkal és táblázatokkal, ha szükséges megfelelő alcímekkel tagoltan.
8. Diszkusszió
   A kapott eredményeknek a saját korábbi eredményekkel és a szakirodalmi ismeretekkel való összevetése, értékelése, beágyazása a tágabb tudományos környezetbe, az új eredmények kiemelése. Indokolt esetben az eredményekkel összevonható.
9. Következtetések
   A tanulmány következtetéseinek tézisszerű, rövid ismertetése az eredmények és a diszkusszió ismétlése nélkül.
10. Köszönetnyilvánítás
    A személyes segítség megköszönésén túl – ne feledjék a bírálókat sem, – itt lehet feltüntetni az adatokat, szoftvert és pénzügyi forrást biztosító intézményi, pályázati hátteret.
11. Hivatkozott irodalom
    Csak a szövegközi, az ábrákhoz és táblázatokhoz kapcsolódóan megjelenő hivatkozásokat foglalja magába (se többet, se kevesebbet). Őslénytani munkák esetén szinonímlisták kivételével a taxonok leíróit nem kell hivatkozni.
12. Ábrák, táblázatok és fényképtáblák (magyar és angol felirattal) 
    Nem öncélú, csak annyi legyen, amennyi a szemléltetni kívánt jelenség, képződmény, összefüggés megértéséhez szükséges. Kerülni kell a táblázatokban és ábrákon az adatok ismétlődését.
13. Ábra-, táblázat- és fényképmagyarázatok (magyarul és angolul)
    Az illusztrációk rövid, összefogott, tartalmában érdemi magyarázata, mely ráirányítja az olvasó figyelmét az illusztráció üzenetére.
14. Digitális melléklet
    A tanulmány online változatához pdf formátumban a nyomtatásban megjelenteket kiegészítő adatközlő táblázat, bővebb ismertetés vagy térkép csatolható.

TOVÁBBI FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Értekezés, szemle maximális összesített terjedelme 20 nyomdai oldal (szöveg, ábra, táblázat, fénykép, tábla együttesen). Ezt meghaladó tanulmány esetén egyeztessen a Főszerkesztővel és az érintett szakszerkesztővel. Csupán tájékoztató jelleggel említjük, hogy átlagos méretű, mennyiségű ábraanyag esetén egy kézirat (Times New Roman, 12-es betűméret, dupla sorköz, 2,5 cm-es margók), irodalomjegyzékkel, ábrákkal együtt nem haladja meg a 50 oldalt. Másképp fogalmazva egy nyomdai oldalra ábra nélkül 5000 karakter fér. A rövid közlemények összesített terjedelme maximálisan 4 nyomdai oldal.

A szöveg doc, docx vagy rtf formátumban készüljön.

• A Közlöny nem alkalmaz az alcímek esetében sem decimális, sem ábécés megjelölést. Kérjük, hogy az alcímeknél és bekezdéseknél ne alkalmazzanak automatikus sorszámozást vagy bekezdésjelölést, csak a tipográfiával jelezzék a címrendet. Harmadrendű alcímnél nem lehet több.
• Bekezdés indítására ne használjanak tabulátort.
• Lábjegyzetek használata kerülendő, amennyiben mégis elkerülhetetlen, a szöveg végén sorszámozva ún. végjegyzetként jelenik meg.
• A hivatkozásokban, irodalmi tételekben a szerző nevét kis kapitálissal, ősmaradványok faj- és nemzetségneveit dőlt betűvel, fajok leíróit szintén kis kapitálissal kell írni, a cikkben kerülendő a csupa nagybetű használata.
• Az írásmód egyéb kérdéseiben (pl molluszka vs. Mollusca) a példatárból vatájékozódhat.
• A kézirat szövegében az ábrákra és a táblázatokra számozásuk növekvő sorrendjében, legalább egy alkalommal, a megfelelő helyen hivatkozni kell.

A bírálatra benyújtott változatban kérjük számozni a sorokat és alkalmazzanak kettes sorközt. A véglegesnek tekinthető (bírálatra már nem menő) változatban ez nem szükséges. A nyelvhelyesség tekintetében a Magyar Helyesírási Szabályzat , A földrajzi nevek helyesírása  című kiadvány, a szakmai kifejezések és idegen szavak esetén Kázmér Miklós, ásványok esetén Bognár László  Ásványnévtára  az irányadó. A mértékegységek az SI-rendszer szerint használandók, a számok tizedesvesszővel írandók.

A cikk szövegében a hivatkozások az alábbi formában szerepeljenek: egy szerző (Radócz 1974), két szerző (Galácz & Vörös 1972), míg három vagy több szerző esetén (Kubovics et al. 1987). Több hivatkozás felsorolásakor ezek időrendben kövessék egymást (Galácz & Vörös 1972; Radócz 1974, 1982; Kubovics et al. 1987). Ha a szerzők egy mondat alanyaiként fordulnak elő, akkor Radócz (1974), Galácz & Vörös (1972), ill. Kubovics et al. (1987) a hivatkozás formája. Az irodalomjegyzék tételei az alábbi minta szerint készüljenek, szoros ABC sorrendben, ezen belül időrendben álljanak. Ezek szerint egy szerző több, időrend szerinti hivatkozását a kétszerzősek abc szerint, az azonos kétszerzősek időrendben, a kettőnél több szerzősek időrendben követik. Kérjük a folyóiratok teljes nevének dőlt betűvel történő kiírását. Ezen kívül, ha a hivatkozott műnek van DOI száma, azt meg kell adni az oldalszám után teljes URL formátumban. A DOI számok kikereshetők a cikk, könyv, könyvfejezet címe szerint a search.crossref.org  honlapon. Sok folyóirat visszamenőleg is adott digitális azonosítót a cikkeknek, vagyis a régebbi megjelenési évszám nem garancia arra, hogy nincs DOI. Hivatkozott egyedi kiadványok vagy kéziratok esetén a mű címét kérjük dőlt betűvel szedni. Magyar szerzők idegen nyelvű publikációi esetén a vezetéknév után vesszőt kell tenni.

Csontos, L., Nagymarosy, A., Horváth, F. & Kovác, M. 1992: Tertiary evolution of the intra-Carpathian area:
A model. — Tectonophysics 208, 221–241. http://dx.doi.org/10.1016/0040-1951(92)90346-8

Jámbor Á. 1998: A Tiszai nagyszerkezeti egység karbon üledékes képződményei rétegtanának ismertetése.
— In: Bérczi I. & Jámbor Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL Rt. —
MÁFI kiadvány, Budapest, 173–185.

Varga A. 2009: A dél-dunántúli paleozoos–alsó-triász sziliciklasztos kőzetek kőzettani és geokémiai vizsgá-
latának eredményei. —PhD értekezés, ELTE Kőzettan–Geokémiai Tanszék, Budapest, 150 p.

Weaver, C. E. 1989: Clays, Muds, and Shales. — Developments in Sedimentology 44, Elsevier, Amsterdam,
819 p. http://dx.doi.org/10.1016/s0070-4571(08)x7036-0.

Hivatkozás kezelő szoftvert (endnote, mendeley, zotero) használó szerzőink a közlöny stílus templétet  itt tölthetik le.  

Az ábrák nyomdakész állapotban, kiváló minőségben nyújtandók be. Bírálat során a kézirat végére másolva a pdf-ben. A bírálatot és átdolgozást követően egyesével a folyóirat honlapjára a „felülvizsgálatokhoz” kell feltöteni (ehhez további segédlet itt). Az illusztrációs anyagot (ábra, táblázat, fénykép) a tükörméretbe (170×240 mm) álló, vagy fekvő helyzetben beilleszthető, lehetőleg a tükörrel egyező méretben a szerzőknek kell elkészíteni. A fotótábla maximális magassága 230 mm lehet. Az ábrákon a vonalvastagság 0,3 pontnál, a betűméret 6 pontnál ne legyen kisebb. Az ábrákon egységes stílust, egységes egyszerű betűket használjon. Digitális szerkesztésű ábrán célszerű a jelkulcs vagy a diagramok tengely feliratait mindkét nyelven megadni. Ha azonban ettől zsúfolttá válik az ábra, a hagyományos számozott megoldást kell követni. A digitális ábrákat, táblákat, diagramokat corel formátumban (Corel Draw X2-nél nem frissebb verzióban), illetve a tördelő programba történő beilleszthetőség miatt az Excel táblázatokat word táblázatokká átalakított formában, az Excel ábrákat szintén Corel Draw formátumban tudjuk elfogadni. Amennyiben az ábra nem konvertálható cdr formátumba, a fekete és színes vonalas ábrákat 1200 dpi felbontással, tif kiterjesztéssel, a szürkeárnyalatos fényképeket 600, a színes fényképeket 300 dpi felbontással, tif vagy jpg kiterjesztéssel kérjük beküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a nyomtatott és az online megjelenő színek között előfordulhat árnyalatnyi eltérés. Sajnos a szerkesztőségnek nincs kapacitása a nyomdai és az elektronikus változat párhuzamos előállítására. Ezért a képeket, ábrákat a megfelelő nyomdai minőség érdekében CMYK színprofillal kell előállítani. Ha azonban azt szeretné, hogy az online változat legyen biztosan színhelyes, akkor az RGB profilt használja. A színes ábrák költségeit a kiadó MFT pályázatból fedezi. Ez nem jelenti azt, hogy öncélúan minden ábra legyen színes, kérjük ezt csak akkor alkalmazza, ha többlet információt hordoz a színes a fekete-fehér vagy szürkeárnyalatoshoz képest. Ősmaradványok, ásványok csiszolatok stb. fotótábláinál a képeken legyen méretskála, ahogy a terepi felvételeken is.

A BÍRÁLATRÓL

A cikk benyújtásakor, kérjük a szerzőket, hogy nevezzenek meg legalább négy lehetséges bírálót, és adják meg e-mail címüket. Angol nyelvű tanulmányok esetén természetesen a bírálói körben külföldi szakértők bevonása is indokolt. A szerkesztőbizottság döntése alapján a benyújtott tanulmányt legalább két független, anonim vagy magát felfedő bírálónak küldjük ki. A felkért bírálókat arra kérjük, hogy három héten belül küldjék meg véleményüket, de ez a bírálóval történő egyeztetést követően kitolható. A bírálati folyamat haladásáról a folyóirat honlapján tájékozódhat. A tanulmány visszautasításáról, befogadásáról, a további átdolgozásról a bírálatok alapján – vitás esetben a szerkesztőbizottság véleményét is kikérve – a szak- és a főszerkesztő dönt, ennek eredményéről a főszerkesztő értesíti a levelező szerzőt.

A szerzőtől a szerkesztőbizottság a lektorálás után egy vagy két hónapon belül várja vissza a javított változatot, attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb változtatások voltak-e szükségesek. Ebben a fázisban kérjük a szerkesztőségi felület megfelelő menüpontját használva („Felülvizsgálatok”) feltölteni

• a korábbiakhoz hasonlóan  egy összesített pdf-t,
• valamint egy változáskövetést mutató doc fájlt megkönnyítve a szakszerkesztő és szükség esetén a kéziratot ismételten látni kívánó bíráló munkáját.
• A szerzőket kérjük, hogy az átdolgozott kézirat mellé az általános gyakorlatnak megfelelően csatoljanak egy tételes jegyzéket is, melyben bemutatják, hogy lektoraik általános és konkrét megjegyzéseit, javító szándékú tanácsait hogyan vették figyelembe, valamint esetleges egyet nem értésüknek milyen szakmailag alátámasztható indokai vannak.
• Végül a kéziratok szövegét, ábráit, táblázatait egyesével a megkívánt doc, cdr, jpg stb. formátumban „közlésre elfogadott”-ként szintén töltsék fel. A több fájl feltöltésekor felmerülő kérdésekről itt tájékozódhat.

Tördelést követően a szerzők feladata a korrektúrázás.

Különlenyomatokat még külön költségért sem tudunk biztosítani.

A Földtani Közlöny feltünteti a cikk beérkezése és elfogadása időpontját.

Az MFT elnöksége döntése értelmében 2017-től a Földtani Közlöny régebbi és új számai, azok teljes tartalma nyílt hozzáférésű/ open access, azaz szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról. Az online megjelenő tartalom előállítása is jelentős költséggel jár. Ennek fedezetéért a MFT fegyelmezett tagdíj fizető tagjait és különböző magán és céges támogatóit illeti köszönet. Amennyiben módjában áll hozzájárulni a költségekhez (pl. tanulmánya pályázathoz kötődik) kérjük keresse az MFT titkárságát. A folyóiratunkban 2017-től közölt tanulmányok bekerülnek az MTA REAL repozitóriumba, így automatikusan megjelennek majd az MTMT-ben is. Ez remélhetőleg Szerzőink tudományos adminisztratív terheit valamelyest csökkenti. 

Kiadva: 2026. március