A Visegrádi-szoros kiemelt helyzetű kavicsos üledékeinek vizsgálata Zebegény térségében, és jelentősége a magas dunai teraszok morfosztratigráfiai besorolásakor
Kulcsszavak:
Visegrádi-szoros, duna, kavicsok, terasz, miocénAbsztrakt
A Visegrádi-szoros teraszainak jelenleg elfogadott morfosztratigráfiai beosztása PÉCSI (1959) elmélete alapján határozható meg, de ez az utóbbi évtizedek kutatási eredményei alapján számos ponton kérdésessé vált. A magas morfológiai helyzetű teraszokon foltszerűen megjelenő kavicsok részletes vizsgálataáak hiányában a geomorfológiai szinteket nem lehet értelmezni, elkülöníteni és rendszerezni. Az egyes kavics-előfordulások pontos litológiai leírása, illetve a negyedidő szaki és korábbi üledékekkel való összehasonlítása segíthet meghatározni és párhuzamosítani az egyes geomorfológiai szintekben megjelenő felszíneket. Kutatásunk során petrográfiai módszerekkel, digitális domborzatábrázolással és geomorfológiai elemzéssel határoz tuk meg a Visegrádi-szoros Zebegény-környéki magas teraszainak morfosztratigráfiai helyzetét. A kutatási eredmények alapján arra következtethetünk, hogy a magas teraszokként ismert felszínek nem a Duna által kialakított
geomorfológiai szintek, hanem egy korábbi domborzat kiemelt helyzetű, miocén és annál fiatalabb maradványfelszínei.
