Miről árulkodnak a szállított ásványszemcsék mikromorfológiai bélyegei?

  • Zsuzsanna Kapui Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont; ELTE-TTK Kőzettan–Geokémiai Tanszék
  • Dóra Georgina Miklós ELTE-TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék
  • Ákos Kereszturi Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
  • Beáta Szabó ELTE-TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék
  • Paula Wasser ELTE-TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék
  • Sándor Józsa ELTE-TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék
Kulcsszavak: szedimentológia, mikromorfológia, őskörnyezet, szállító közeg

Absztrakt

A homokszemcsék mikromorfológiájának vizsgálatával már közel egy évszázada foglalkoznak a kutatók, már akkor felfigyeltek néhány összefüggésre a szemcsék felszínén megfigyelhető formák, valamint a geológiai környezet között. Az általunk bemutatott módszer jelentősége abban rejlik, hogy ideális esetben a bélyegekből és azok együtteseiből valószínűsíteni lehet a szállítási móddal kapcsolatos különböző környezeti tényezőket és időbeli változásukat, sőt akár következtethetünk a forrásterület korábbi éghajlatára is. Folyamatosan fejlődő módszerről van szó, ezért fontos megjegyeznünk, hogy az általa tehető megállapítások még nem tekinthetők olyan biztosnak, mint a nála elterjedtebb, gyakrabban alkalmazott paleokörnyezet-határozásra használt eljárások. Munkánk célja, hogy bemutassuk ezt a törmelékes szedimentológiában alkalmazható, eddig főleg hazánkban kevéssé ismert és elterjedt vizsgálati módszert, amelynek pontosan emiatt nincsen hivatalosan bevezetett és elfogadott magyar nevezéktana. Ebből kifolyólag úttörő munkának számít hazánk tudományos életében, célunk az eredeti angol nevezéktanból kiinduló, magyar nyelvű szakkifejezések bevezetése.
A módszerben sok új lehetőség rejlik (pl. statisztikai megközelítés fejlesztése, morfológiai jegyek együttes jelenlétének értelmezése), a téma pedig nemzetközi szinten is egyre népszerűbb. Korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása a klímaváltozás. Folyamatainak minél pontosabb megismeréséhez és megértéséhez ismernünk kell ezek múltbéli megfelelőit. Erre már számos módszer létezik (pl. dendrokronológia, jégfuratok izotópösszetételének vizsgálata), ugyanakkor az üledékes szemcsék vizsgálata további értékes, új információt nyújthat a témában.

Szerző életrajzok

Zsuzsanna Kapui, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont; ELTE-TTK Kőzettan–Geokémiai Tanszék

kapui.zsuzsanna@csfk.mta.hu

Dóra Georgina Miklós, ELTE-TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék

miklosdoragina94@gmail.com

Ákos Kereszturi, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

kereszturi.akos@csfk.mta.hu | https://orcid.org/0000-0001-6420-510X

Sándor Józsa, ELTE-TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék

sandor.jozsa@geology.elte.hu | https://orcid.org/0000-0001-8219-0044

Megjelent
2022-10-02
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei