Dumortierites gneisz, klinohumitos márvány és szkapolitos amfibolit Dunavarsányban
Kulcsszavak:
Dunavarsány, pleisztocén, dumortierit, klinohumit, szkapolit, petrográfia, folyóvízi jég, potamopagetolit
Absztrakt
A Duna Dunaújváros fölötti teljes szakaszán felszín közelben megjelenő pleisztocén hordalékában a változatos összetételű kavicsanyagba ágyazottan szabálytalan elrendeződésben, kis mennyiségben akár több mint 1 méteres átmérőjű, változatos összetételű, különböző mértékben koptatott kőzettömböket is lehet találni. Legfőbb előfordulásaik a Kisalföld és a Dél-pesti-síkság, legismertebb lelőhelyei a Dunavarsány-Délegyháza környéki kavicsbányák. Eredetüket régóta kutatják, de forrásuk pontos helyének meghatározása eddig még nem történt meg, így ide kerülésük módja máig vitatott. A kérdés megoldását a tömbök között talált ritka ásványtartalmú exotikus metamorf kőzetek petrográfiai vizsgálata tette lehetővé. A Dunavarsányi Aqua kft. kavicsbányájában talált diagnosztikus, dumortieritet tartalmazó cordierit-turmalin-sillimanit gneisz, a klinohumitot tartalmazó olivin-spinell-apatit-tremolit-klorit-flogopit dolomárvány és a szkapolitot tartalmazó prehnit-aktinolit-diopszid amfibolit szálfeltárásai a Cseh-masszívum ausztriai részén, egymáshoz közeli meredek Duna parti lelőhelyeken megtalálhatók. A terepi megfigyelések, az összehasonlító polarizációs és pásztázó elektronmikroszkópos elemzés, a fázisanalízist segítő Raman-spektroszkópia, valamint az irodalmi analógiák alapján a jellegzetes ásványokkal bíró kőzettömbök forrásterülete jól behatárolható. A tömbök összetétele, mérete és alakja alapján a szállítást leginkább meghatározó tényező a pleisztocén folyóvízi jég lehetett.
Hivatkozások
ATTAL, M., LAVÉ, J. 2009: Pebble abrasion during fluvial transport: Experimental results and implications for the evolution of the sediment load along rivers. Journal of Geophysical Research: Earth Surface, 114/F4
BODA, J. 1982: Adatok a Duna pleisztocén kori eróziójához Dél-Buda területén – Földtani Közlöny 112, 455-458.
BÓDI, B. 1938: A Budapest-környéki harmadkori kavicsok kõzettani vizsgálata, különös tekintettel a levantei kavicsképzõdményekre. (Petrographische Untersuchung der tertiären Schotterablegerungen aus der Umgebung von Budapest.) – Földtani Közlöny 68, 180-207.
BORS, V. – VÖRÖS, A. 2008: A Dunavarsány környéki pleisztocén kavicsösszlet kőzettömbjeinek előzetes kőzettani vizsgálati eredményei – Kézirat Tudományos Diákköri Dolgozat, ELTE TTK, Budapest, 2008
BURJÁN, B. 2002: A Pesti-síkság kavicsos üledékeinek szemcseeloszlási vizsgálata, Földtani Közlöny 132: 161-173.
BURJÁN, B. 2003: Budapest-környéki idős Duna-teraszok nehézásvány-tartalmának cluster-analízis alapú statisztikai vizsgálata, Földrajzi Értesítő (1952-2008) 52:(3-4) 171-185.
CEMPÍREK, J., NOVÁK, M. 2006: Mineralogy of dumortierite-bearing abyssal pegmatites at Starkoč and Běstvina, Kutná Hora Crystalline Complex, Journal of the Czech Geological Society – 51/3-4. https://doi.org/10.3190/jcgs.998
COOKE, R. A., O’BRIEN, P.J. 2001: Resolving the relationship between high P–T rocks and gneisses in collisional terranes: an example from the Gföhl gneiss-granulite association in the Moldanubian Zone, Austria – Lithos 58: 33–54 https://doi.org/10.1016/s0024-4937(01)00049-4
CSÖLLEY, E. V. 2014: A dunavarsányi pleisztocén kavicsösszlet exotikus vulkáni tömbjeinek petrográfiai vizsgálati eredményei – Kézirat, Diplomamunka ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék p. 167
DIONNE, J-C. 1968: Morphologie et sedimentologie glacielles litoral sud du Saint-Laurent –
Zeitschrift Für Geomorphologie, Suplementband 7. 56–84.
FRANKE, W. 1989: Tectonostratigraphic units in the Variscan belt of Central Europe, Geological Society of America Special Papers 230, 67-90. https://doi.org/10.1130/spe230-p67
FUCHS, Y., ERTL, A., HUGHES, M. J., PROWATKE, S., BRANDSTÄTTER, F., SCHUSTER, R. (2005): Dumortierite from Gföhl unit, Lower Austria: chemistry, structure and infra-red spectroscopy, European Journal of Mineralogy 2005, 17. 173-183. https://doi.org/10.1127/0935-1221/2005/0017-0173
HAHN, Gy. 1975. A magyarországi hegységelőteri, dombvidéki és medencebeli löszök és löszszerű üledékek morfogenetikája és kronológiája – Kézirat, Kandidátusi értekezés
HALAVÁTS, GY. 1895: Az Alföld Duna–Tisza közötti részének földtani viszonyai - MÁFI Évkönyve 11.
HLAWATSCH, C. 1911: Über einige Mineralien der Pegmatit-gänge im Gneise von Ebersdorf bei Pöchlarn, Niederösterreich, Verhandlungen der Geologischen Reichanstalt, 11, 259.
HORUSITZKY, H. 1917: A győri ipar– és hajózó csatorna geológiai szelvénye. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1916-ról. Budapest. pp. 619–626.
HORVÁTH, F., BADA, G., WINDHOFFER, G., CSONTOS, L., DOMBRÁDI, E., DÖVÉNYI, P., FODOR, L., GRENERCZY, Gy., SÍKHEGYI, F., SZAFIÁN, P., SZÉKELY, B., TIMÁR, G., TÓTH, L., TÓTH, T. 2006: A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó. A Pannon-medence és környezete digitális terepmodellje –Magyar Geofizika 47(4), 133-137.
JÁMBOR, Á. 2010: Hömpölyök -óriás kavicsok- előfordulása a hazai pleisztocén folyóvízi képződményekben – Földrajzi Közlemények 134/2, 159-171.
JASKÓ, S. & KORDOS, L. 1990: A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja – MÁFI Évi Jelentése 1988-ról, 153–167.
JOBSTMANN, B. 1912: Auffindung von Dumortierit im anstehenden Pegmatit bei Ebersdorf (bei Pöchlarn), Tschermaks Mineralogische und Petrographische Mitteilungen 1912. 120.
KIESEWETTER, L. & KNOBLOCH, G. 2003: Die Minerale des Raumes Spitz/Donau – MEFOS, 14/26, 4-22.
KÁZMÉR, M. 2007: Paleogén ősföldrajz az alpi-kárpáti régióban. – MTA Doktori értekezés. Kézirat. 129. pp.
KRIVÁN, P. 1973: A periglaciális Dunaüledékek közelhegységi törmelékanyagának eredete a Dunakanyartól a Pesti Síkságig – Földtani Közlöny 103. 136–144.
KRUMBEIN, W. C. 1941: Measurement and geological significance of shape and roundness of sedimentary particles – Journal of Sedimentary Petrology, 11, 64-72. https://doi.org/10.1306/d42690f3-2b26-11d7-8648000102c1865d
LEMBERKOVICS, V. 1998: Gránát – turmalin tartalmú granitoid kőzetek a Délegyháza környéki pleisztocén kavicsteraszból – Kézirat Tudományos Diákköri Dolgozat, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék 49 pp.
LINDSEY, D.A., LANGER, W. H., VAN GOSEN, B. S. 2007: Using pebble lithology and roundness to interpret gravel provenance in piedmont fluvial systems of the Rocky Mountains, USA. Sedimentary Geology, 199/3–4, 223–232
LÖFFLER, E. & KOLITSCH, U. 2011: Die Mineralien der Loja bei Persenbeug, Niederösterreich (II). Mineralien-Welt. 22 (4): 51-62
LŐRENTHEY, I. 1906: Budapest pannóniai és levantei korú rétegei és ezek faunája — Matematikai és Természettudományi Értesítő, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 296-342.
MÁTÉ, L. 2005: A dunavarsányi Aqua Kft. kavicsbányájában termelt felsőpleisztocén folyóvízi eredetű kavicsos összlet andezitkavicsainak statisztikai és kőzettani vizsgálata – Kézirat, Diplomamunka ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék 136 p.
MICSINAI, D. – MOLNÁR, M. 2010: Dél-Pesti síkság pleisztocén kavicsösszletének vizsgálata Dunavarsányban – Kézirat, Tudományos Diákköri Dolgozat, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Budapest, 2010
MILLER, K. L., SZABÓ, T., JEROLMACK, D. J., & DOMOKOS, G. 2014: Quantifying the Significance of Abrasion and Selective Transport for Downstream Fluvial Grain Size Evolution. Journal of Geophysical Research: Earth Surface, 119 (11), 2412-2429.
MOGYORÓSI, T. 2013: A dunavarsányi pleisztocén üledékes összlet kainozoikumi, prekvarter ősmaradvány-tartalmú kavicsainak, hömpölyeinek első vizsgálatai – Kézirat, Diplomamunka, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék 70 p.
NAGY B. 2002: A felszínfejlődés késő-pleisztocén-holocén jellegzetességei a Sajó-Hernád hordalékkúpon. Földtani Közlöny 132/különszám, 93-100
NEUMAYER, R. (1980): Neue Mineralfunde aus dem Waldviertel – Mitteilungen der Österreichischen Mineralogischen Gesellschaft 127, 30-32.
PÉCSI, M. 1959: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. – Földrajzi Monográfiák 3. Akadémia Kiadó, Budapest. 345 p.
RACEK, M., ŠTÍPSKÁ, P., PITRA, P., SCHULMANN, K. & LEXA, O. 2006: Metamorphic record of burial and exhumation of orogenic lower and middle crust: a new tectonothermal model for the Drosendorf window (Bohemian Massif, Austria). Mineralogy and Petrology, 86 (3-4), 221-251. https://doi.org/10.1007/s00710-005-0111-7
RÓNAI, A., 1985. Az Alföld negyedidőszaki földtana – Geologica Hungarica Series Geologica. 21
SCHAFARZIK, F. 1914: Jegyzõkönyv az 1913. nov. 5-i szakülésrõl – Földtani Közlöny 40, p. 88.
SCHAFARZIK, F. 1918: A budapesti Duna paleohydrográfiája – Földtani Közlöny 48. 184 - 200.
SÜMEGI, P. 2001: A negyedidőszak földtanának és őskörnyezetének alapjai – JATE Press, Szeged. 262 p.
SZABÓ, J. 1872: Egy morena képződmény a Mátrában – Földtani Közlöny 2. 233–241.
SZABÓ, J. 1879: Budapest geológiai tekintetben. – Különlenyomat a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1879-iki Vándorgyűlésének munkálataiból, Budapest, 116 p.+ 1 földtani térkép és 3 tábla
SZABÓ, J. 1888: A jégkorszak hatása Magyarországon – Földtani Közlöny 18. 367–371.
SZEBERÉNYI, J. 2010: Geomorphological environment of boulders and grain-size analysis og fravel sheets in the Southern Börzsöny, Hungary – Hungarian Geographical Bulletin 59 (4) 371-392.
T. BIRÓ, K., JÓZSA, S., J. SZABÓ, K., M. VIRÁG, ZS. 2013: Duna: A nagy szállítószalag. Archeometriai Műhely 2013/X./1., 33-49.
VÁCZI, B., SPRÁNITZ, T. 2014: Új magyarországi ásványfajok a Duna pleisztocén kavicsösszletéből és földtani jelentőségük, – Kézirat, Tudományos Diákköri Dolgozat, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Budapest
VARGA, M. 2010: Magyarországi andaluzitos gránit hömpölyök petrográfiája (Dunavarsány, Nyugati-Mecsek térségben) – Kézirat, Diplomamunka, ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék, 125 p.
VÍGH, CS. 2010: Granulitok a Duna pleisztocén korú kavicsanyagából – Kézirat, Diplomamunka, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék 124 p.
ZAYDAN, A. & SCHARBERT, H. G. 1983: Petrologie und Geochemie moldanubischer metamorpher Serien im Raume Persenbeug (südwestl. Waldviertel) – Jahrbuch der Geologischen Bundesanstalt, 126/1, 181-199.
ZSEMLE, F, TÖRÖK, K, JÓZSA, S, KÁZMÉR, M. 2001: Granulite pebbles from the Upper Pleistocene terrace of the Danube at Délegyháza, Hungary – Földtani Közlöny, 131/3-4, 461-474
webes hivatkozás: http://static.panoramio.com/photos/original/19598823.jpg
BODA, J. 1982: Adatok a Duna pleisztocén kori eróziójához Dél-Buda területén – Földtani Közlöny 112, 455-458.
BÓDI, B. 1938: A Budapest-környéki harmadkori kavicsok kõzettani vizsgálata, különös tekintettel a levantei kavicsképzõdményekre. (Petrographische Untersuchung der tertiären Schotterablegerungen aus der Umgebung von Budapest.) – Földtani Közlöny 68, 180-207.
BORS, V. – VÖRÖS, A. 2008: A Dunavarsány környéki pleisztocén kavicsösszlet kőzettömbjeinek előzetes kőzettani vizsgálati eredményei – Kézirat Tudományos Diákköri Dolgozat, ELTE TTK, Budapest, 2008
BURJÁN, B. 2002: A Pesti-síkság kavicsos üledékeinek szemcseeloszlási vizsgálata, Földtani Közlöny 132: 161-173.
BURJÁN, B. 2003: Budapest-környéki idős Duna-teraszok nehézásvány-tartalmának cluster-analízis alapú statisztikai vizsgálata, Földrajzi Értesítő (1952-2008) 52:(3-4) 171-185.
CEMPÍREK, J., NOVÁK, M. 2006: Mineralogy of dumortierite-bearing abyssal pegmatites at Starkoč and Běstvina, Kutná Hora Crystalline Complex, Journal of the Czech Geological Society – 51/3-4. https://doi.org/10.3190/jcgs.998
COOKE, R. A., O’BRIEN, P.J. 2001: Resolving the relationship between high P–T rocks and gneisses in collisional terranes: an example from the Gföhl gneiss-granulite association in the Moldanubian Zone, Austria – Lithos 58: 33–54 https://doi.org/10.1016/s0024-4937(01)00049-4
CSÖLLEY, E. V. 2014: A dunavarsányi pleisztocén kavicsösszlet exotikus vulkáni tömbjeinek petrográfiai vizsgálati eredményei – Kézirat, Diplomamunka ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék p. 167
DIONNE, J-C. 1968: Morphologie et sedimentologie glacielles litoral sud du Saint-Laurent –
Zeitschrift Für Geomorphologie, Suplementband 7. 56–84.
FRANKE, W. 1989: Tectonostratigraphic units in the Variscan belt of Central Europe, Geological Society of America Special Papers 230, 67-90. https://doi.org/10.1130/spe230-p67
FUCHS, Y., ERTL, A., HUGHES, M. J., PROWATKE, S., BRANDSTÄTTER, F., SCHUSTER, R. (2005): Dumortierite from Gföhl unit, Lower Austria: chemistry, structure and infra-red spectroscopy, European Journal of Mineralogy 2005, 17. 173-183. https://doi.org/10.1127/0935-1221/2005/0017-0173
HAHN, Gy. 1975. A magyarországi hegységelőteri, dombvidéki és medencebeli löszök és löszszerű üledékek morfogenetikája és kronológiája – Kézirat, Kandidátusi értekezés
HALAVÁTS, GY. 1895: Az Alföld Duna–Tisza közötti részének földtani viszonyai - MÁFI Évkönyve 11.
HLAWATSCH, C. 1911: Über einige Mineralien der Pegmatit-gänge im Gneise von Ebersdorf bei Pöchlarn, Niederösterreich, Verhandlungen der Geologischen Reichanstalt, 11, 259.
HORUSITZKY, H. 1917: A győri ipar– és hajózó csatorna geológiai szelvénye. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1916-ról. Budapest. pp. 619–626.
HORVÁTH, F., BADA, G., WINDHOFFER, G., CSONTOS, L., DOMBRÁDI, E., DÖVÉNYI, P., FODOR, L., GRENERCZY, Gy., SÍKHEGYI, F., SZAFIÁN, P., SZÉKELY, B., TIMÁR, G., TÓTH, L., TÓTH, T. 2006: A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó. A Pannon-medence és környezete digitális terepmodellje –Magyar Geofizika 47(4), 133-137.
JÁMBOR, Á. 2010: Hömpölyök -óriás kavicsok- előfordulása a hazai pleisztocén folyóvízi képződményekben – Földrajzi Közlemények 134/2, 159-171.
JASKÓ, S. & KORDOS, L. 1990: A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavics formációja – MÁFI Évi Jelentése 1988-ról, 153–167.
JOBSTMANN, B. 1912: Auffindung von Dumortierit im anstehenden Pegmatit bei Ebersdorf (bei Pöchlarn), Tschermaks Mineralogische und Petrographische Mitteilungen 1912. 120.
KIESEWETTER, L. & KNOBLOCH, G. 2003: Die Minerale des Raumes Spitz/Donau – MEFOS, 14/26, 4-22.
KÁZMÉR, M. 2007: Paleogén ősföldrajz az alpi-kárpáti régióban. – MTA Doktori értekezés. Kézirat. 129. pp.
KRIVÁN, P. 1973: A periglaciális Dunaüledékek közelhegységi törmelékanyagának eredete a Dunakanyartól a Pesti Síkságig – Földtani Közlöny 103. 136–144.
KRUMBEIN, W. C. 1941: Measurement and geological significance of shape and roundness of sedimentary particles – Journal of Sedimentary Petrology, 11, 64-72. https://doi.org/10.1306/d42690f3-2b26-11d7-8648000102c1865d
LEMBERKOVICS, V. 1998: Gránát – turmalin tartalmú granitoid kőzetek a Délegyháza környéki pleisztocén kavicsteraszból – Kézirat Tudományos Diákköri Dolgozat, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék 49 pp.
LINDSEY, D.A., LANGER, W. H., VAN GOSEN, B. S. 2007: Using pebble lithology and roundness to interpret gravel provenance in piedmont fluvial systems of the Rocky Mountains, USA. Sedimentary Geology, 199/3–4, 223–232
LÖFFLER, E. & KOLITSCH, U. 2011: Die Mineralien der Loja bei Persenbeug, Niederösterreich (II). Mineralien-Welt. 22 (4): 51-62
LŐRENTHEY, I. 1906: Budapest pannóniai és levantei korú rétegei és ezek faunája — Matematikai és Természettudományi Értesítő, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 296-342.
MÁTÉ, L. 2005: A dunavarsányi Aqua Kft. kavicsbányájában termelt felsőpleisztocén folyóvízi eredetű kavicsos összlet andezitkavicsainak statisztikai és kőzettani vizsgálata – Kézirat, Diplomamunka ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék 136 p.
MICSINAI, D. – MOLNÁR, M. 2010: Dél-Pesti síkság pleisztocén kavicsösszletének vizsgálata Dunavarsányban – Kézirat, Tudományos Diákköri Dolgozat, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Budapest, 2010
MILLER, K. L., SZABÓ, T., JEROLMACK, D. J., & DOMOKOS, G. 2014: Quantifying the Significance of Abrasion and Selective Transport for Downstream Fluvial Grain Size Evolution. Journal of Geophysical Research: Earth Surface, 119 (11), 2412-2429.
MOGYORÓSI, T. 2013: A dunavarsányi pleisztocén üledékes összlet kainozoikumi, prekvarter ősmaradvány-tartalmú kavicsainak, hömpölyeinek első vizsgálatai – Kézirat, Diplomamunka, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék 70 p.
NAGY B. 2002: A felszínfejlődés késő-pleisztocén-holocén jellegzetességei a Sajó-Hernád hordalékkúpon. Földtani Közlöny 132/különszám, 93-100
NEUMAYER, R. (1980): Neue Mineralfunde aus dem Waldviertel – Mitteilungen der Österreichischen Mineralogischen Gesellschaft 127, 30-32.
PÉCSI, M. 1959: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. – Földrajzi Monográfiák 3. Akadémia Kiadó, Budapest. 345 p.
RACEK, M., ŠTÍPSKÁ, P., PITRA, P., SCHULMANN, K. & LEXA, O. 2006: Metamorphic record of burial and exhumation of orogenic lower and middle crust: a new tectonothermal model for the Drosendorf window (Bohemian Massif, Austria). Mineralogy and Petrology, 86 (3-4), 221-251. https://doi.org/10.1007/s00710-005-0111-7
RÓNAI, A., 1985. Az Alföld negyedidőszaki földtana – Geologica Hungarica Series Geologica. 21
SCHAFARZIK, F. 1914: Jegyzõkönyv az 1913. nov. 5-i szakülésrõl – Földtani Közlöny 40, p. 88.
SCHAFARZIK, F. 1918: A budapesti Duna paleohydrográfiája – Földtani Közlöny 48. 184 - 200.
SÜMEGI, P. 2001: A negyedidőszak földtanának és őskörnyezetének alapjai – JATE Press, Szeged. 262 p.
SZABÓ, J. 1872: Egy morena képződmény a Mátrában – Földtani Közlöny 2. 233–241.
SZABÓ, J. 1879: Budapest geológiai tekintetben. – Különlenyomat a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1879-iki Vándorgyűlésének munkálataiból, Budapest, 116 p.+ 1 földtani térkép és 3 tábla
SZABÓ, J. 1888: A jégkorszak hatása Magyarországon – Földtani Közlöny 18. 367–371.
SZEBERÉNYI, J. 2010: Geomorphological environment of boulders and grain-size analysis og fravel sheets in the Southern Börzsöny, Hungary – Hungarian Geographical Bulletin 59 (4) 371-392.
T. BIRÓ, K., JÓZSA, S., J. SZABÓ, K., M. VIRÁG, ZS. 2013: Duna: A nagy szállítószalag. Archeometriai Műhely 2013/X./1., 33-49.
VÁCZI, B., SPRÁNITZ, T. 2014: Új magyarországi ásványfajok a Duna pleisztocén kavicsösszletéből és földtani jelentőségük, – Kézirat, Tudományos Diákköri Dolgozat, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Budapest
VARGA, M. 2010: Magyarországi andaluzitos gránit hömpölyök petrográfiája (Dunavarsány, Nyugati-Mecsek térségben) – Kézirat, Diplomamunka, ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék, 125 p.
VÍGH, CS. 2010: Granulitok a Duna pleisztocén korú kavicsanyagából – Kézirat, Diplomamunka, ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék 124 p.
ZAYDAN, A. & SCHARBERT, H. G. 1983: Petrologie und Geochemie moldanubischer metamorpher Serien im Raume Persenbeug (südwestl. Waldviertel) – Jahrbuch der Geologischen Bundesanstalt, 126/1, 181-199.
ZSEMLE, F, TÖRÖK, K, JÓZSA, S, KÁZMÉR, M. 2001: Granulite pebbles from the Upper Pleistocene terrace of the Danube at Délegyháza, Hungary – Földtani Közlöny, 131/3-4, 461-474
webes hivatkozás: http://static.panoramio.com/photos/original/19598823.jpg
Megjelent
2017-09-25
Hogyan kell idézni
SpránitzT., VácziB., LangeT. P., & JózsaS. (2017). Dumortierites gneisz, klinohumitos márvány és szkapolitos amfibolit Dunavarsányban. Földtani Közlöny, 147(3), 311-326. https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2017.147.3.311
Folyóirat szám
Rovat
Értekezés
