Aranytartalmú arzenopirit a börzsönyi Rózsabánya ércesedésében

Szerzők

  • Judit Turi Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH)
  • Zsolt Benkó HUN-REN Atommagkutató Intézet
  • Kálmán Török Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH)
  • Attila Virág ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék https://orcid.org/0000-0002-5530-0065

DOI:

https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2026.156.3.287

Kulcsszavak:

arzenopirit, nyomelemek, ICP-MS, ICP-OES, EPMA

Absztrakt

A börzsönyi Rózsabánya Au(-Pb-Zn-Ag-Cu) ércesedése arzént, antimont, bizmutot és kobaltot, azaz az EU országaiban kritikus elemnek számító elemeket tartalmaz. Az arzéntartalmú arzenopiritnek két típusa különíthető el. Az első generációs arzenopirit (arzenopirit-I) nagyobb kristályméretű (~100 µm–2 mm), porózus szövetű, valamint gyakran figyel­he­tő meg pórusaiban termésarany. A második generáció (arzenopirit-II) kisebb méretű (10–50 µm), sajátalakú kristá­lyok­ból áll, és termésarany zárvány nem figyelhető meg benne. A Bi termésbizmutként, Bi-szulfidként, illetve Bi-szulfosókként fordul elő Ró­zsabánya ércesedésében, míg a Co leginkább más ásványok nyomelemeként (pl. arzenopirit, pirrhotin, pirit). Munkánk so­rán 53 érckoncentrátum fő- és nyomelemvizsgálatát végeztük el induktív csatolású plazma op­ti­kai emissziós spektrometriai (ICP-OES), illetve induktív csatolású plazma tömegspektrometriai (ICP-MS) módsze­rek­kel, hogy megismerjük az ércesedésben előforduló nyomelemek mennyiségét. Emellett vizsgáltuk a rózsabányai arzenopirit két generációjának nyom­elem-összetételét azzal a céllal, hogy pontosabb képet kapjunk az ércképződés során bekö­vetkezett elemmigrációról. 

Eredményeink szerint az arany, a bizmut és a kobalt mennyisége az arzén mennyiségével pozitívan korrelál, ami az arzenopirittel való szoros genetikai kapcsolatukat igazolja. Méréseink során mindkét arzenopirit generációban mérhető volt Co, Ni, Sb és Au, de a második generációs arzenopirit mind a négy elem esetében gazdagabbnak bizonyult a korábbi ke­letkezésű arzenopiritnél, ami alátámasztja az ércparagenezis korábbi ásványainak (arzenopirit-I, pirrhotin) részleges re­mobilizációját.  A vizsgált arzenopirit generációk fő- és nyomelemeinek összefüggései alapján a kobalt és a nikkel a vas helyére épülhet be az arzenopirit szerkezetébe, míg az arany valószínűleg főként nanozárványok formájában fordul elő, bár szerkezetben kötött jelenléte sem zárható ki teljesen.

Letöltések

Megjelent

2026-11-20

Hogyan kell idézni

Turi, J., Benkó, Z., Török, K., & Virág, A. (2026). Aranytartalmú arzenopirit a börzsönyi Rózsabánya ércesedésében. Földtani Közlöny, 156(3), 287. https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2026.156.3.287

Folyóirat szám

Rovat

Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei