A paleogén vulkanizmus hidrotermális rendszerének hatása a variszkuszi gránitra a Velencei-hegységben: a sukorói barittelér kora és képződése

  • Zsolt Benkó
  • Ferenc Molnár
  • Pécskay Zoltán
  • Tibor Németh
  • Marc Lespinasse

Absztrakt

A Velencei-hegységben, a Meleg-hegy déli oldalában kisméretű kvarc-barittelérek találhatóak, amelyek kora és
képződése eddig tisztázatlan volt. Mivel a variszkuszi korú gránittestben a gránithoz kötődő lokális, továbbá triász korú
regionális, és paleogén korú szintén lokális hidrotermális események is ismertek, kialakulásuk legalább három időszakban következhetett be. Fluidumzárvány vizsgálatok segítségével bizonyítást nyert, hogy telérek, kis sótartalmú (1–5
NaCl súly%), legalább 240 °C hőmérsékletű, inhomogén, azaz felforrt anyaoldatból, a paleogén sekély mélységű vulkáni
hidrotermális rendszerhez kötődően képződtek. A fluidumzárvány vizsgálatok eredményei arra is utalnak, hogy a közeli,
a barittelérekkel ma egy szintben előforduló andezittelérek nem sokkal, de idősebbek. Ennek bizonyítéka, hogy a
hidrotermális folyamatokkal egyidőben végbement, a Nadap-vonal menti kiemelkedést megelőző, szubvulkáni szintű
hidrotermális folyamatokat rögzítenek az andezit kőzetalkotó kvarckristályainak fluidumzárványai. A kvarc-barittelérekhez kötődő agyagásványosodás a gránitban illites és erőteljes. Az illites átalakulási zóna kora, a gránitban található
egyéb illitesedett zónáknak és a közeli andezitteléreknek megfelelően 30 millió év körüli a K-Ar vizsgálatok alapján. A
telérek képződését eredményező oldatáramlás a gránitban csak lokális volt, oldalirányban a telérek néhány méteres
környezetére korlátozódik az átalakulás és folyamatosan átmegy a gránit regionális átalakulására jellemző illit-kaolinitszmektites ásványasszociációba.

Megjelent
2020-01-28
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei