Dél-zselici pannon-tavi (késő miocén) rétegsorok őskörnyezeti rekonstrukciója

  • Fanni Szabó ELTE-TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
  • Krisztina Sebe Pécsi Tudományegyetem, Földtani és Meteorológiai Tanszék
  • Orsolya Sztanó ELTE-TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Kulcsszavak: torkolati zátony, deltaág-elvégződés, völgybevágódás, vízszintváltozás, szekvencia-sztratigráfia

Absztrakt

A Mecsektől nyugatra eső dél-zselici terület geológiai felépítéséről viszonylag keveset tudunk, pedig kulcsfontosságú terület, hiszen a mélyföldtani adatok és a feltárások alapján össze tudnánk kapcsolni a Mecsek és a Dráva-medence pannon-tavi üledékképződési környezeteit.

Ebben a tanulmányban elvégeztük három Mecsek környéki, kevésbé ismert neogén rétegsor elemzését, ahol a tavi üledékek a felszínre bukkannak. Felhagyott homokbányákban tettünk terepi megfigyeléseket Szigetvár környékén, majd fácieselemzést végeztünk: nyolc fáciesegységet és négy fáciesegyüttest különítettünk el. A fáciesegyüttesek alapján elkülönítettünk deltamedrekben (CH), deltaág-elvégződésekben (TDC), torkolati zátonyokon (MB) és nyíltvízben (FF) zajló üledékképződést. Megállapítottuk, hogy három fő üledékképződési folyamat volt hatással a vizsgált rétegsorok képződésére. Ezek a delta síkságon lévő eltérő méretű medrekben zajló üledékképződés, a völgybevágódások kialakulása, valamint egy vízszintemelkedés hatására bekövetkező elöntés. A homokos, mederkitöltő egységekben két különböző mederméretet határoztunk meg. A nagyobbak deltaágak, míg a kisebbek deltaág-elvégződések és azokhoz kapcsolódó torkolati zátonyok. Az agyagos összlet kimélyülés hatására alakult ki a hullámzás által legyalult elöntési felszín felett. Az őskörnyezeti rekonstrukció arra mutat, hogy az összes feltárás rétegsora egy többszintű, összetett völgykitöltés során keletkezett. A völgybevágódást egy 15-20 méteres vízszintesés hozta létre, amely fokozatosan feltöltődött a vízszint emelkedésének ütemében. Ezekre a völgykitöltő üledékekre települ a fedő agyagos rész, amely mindegyik feltárásban hasonlóan jelenik meg, és egy elöntési esemény hatására jött létre. A vizsgált feltárásokban két fő szállítási irányt állapítottunk meg. Az egyik DDK-i, amely a völgybevágódás irányát mutatja és megegyezik a Pannon-tó selfperemének a területen megállapított épülési irányával. A másik NyDNy-i, amely a mellékvölgy alárendeltsége miatt eltérő a jellemző szállítási iránytól. A Pannon-tóból már ismert völgykitöltéseket összevetve a dél-zselici területen létrejött völgybevágódással megállapítottuk, hogy ezek egy, vagy akár több 15-20 méteres vízszintesési esemény hatására alakulhattak ki, melyek jellemzőek voltak a Pannon-tóra. Eredményeink hozzájárulnak a völgybevágódások, deltaág-elvégződések, torkolati zátonyok és tavi környezetben létrejött delták megismeréséhez, valamint a tavi vízszintváltozások hatásainak vizsgálatához.

Szerző életrajzok

Fanni Szabó, ELTE-TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

szafa@student.elte.hu |http://orcid.org/0000-0003-3779-6287

Krisztina Sebe, Pécsi Tudományegyetem, Földtani és Meteorológiai Tanszék

sebe@gamma.ttk.pte.hu | http://orcid.org/0000-0002-4647-2199

Orsolya Sztanó, ELTE-TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

orsolya.sztano@ttk.elte.hu|http://orcid.org/0000-0003-0786-3653

Megjelent
2023-03-29
Rovat
Értekezés