A pécs-danitzpusztai homokbánya miocén üledékeinek szerkezeti elemei

Absztrakt

A pécs-danitzpusztai homokbánya a Mecsek hegységperemi vetőzónája mentén fekszik, középső és felső miocén (badeni–pannóniai) üledékeket tár fel. Az erősen tektonizált rétegsor kora pannóniai és annál fiatalabb deformációk nyomait őrzi, amelyeket más feltárásban nem tanulmányozhatunk. Jelen cikkben több mint húsz év megfigyeléseit foglaljuk össze, a deformációs események korát puhatestű-rétegtan segítségével határoljuk be, és ezek alapján következtetünk a terület szerkezetalakulására. A 10,2–10,0 millió évvel ezelőtti időszak elején ÉÉNy–DDK-i irányú extenzió (transztenzió) hatására normálvetők, árokszerkezetek, negatív virágszerkezetek képződtek. Arra mutatnak, hogy a litoszféra-megnyúláshoz kapcsolódó vetőműködés még a késő miocénben is zajlott, bár kérdéses, hogy ez a deformációs esemény a Pannon-medence geodinamikai fejlődéstörténetében a szin- vagy a poszt-rift fázishoz tartozik-e. Nem sokkal később, még mindig a 10,2–10,0 millió évvel ezelőtti időszak első felében a terület É–D-i vagy ÉÉNy–DDK-i összenyomás alá került. E feszültségmező hatására feltolódások alakultak ki a pannóniai mészmárgában és homokban, és a teljes középső – felsőmiocén üledéksor meggyűrődött, a réteglapok mentén csúszás és a ridegebb kőzetek blokkos elforgása történt. Az éppen leülepedő homok rétegei dél felé vastagodtak, dőlésük folyamatosan változott. A homokon belül szögdiszkordancia alakult ki, képződésében a Pannon-tó vízszintjének változása is közrejátszhatott. A kompressziós eseményt Afrika és Európa közeledésével magyarázhatjuk, de regionálisan nem tudjuk korrelálni, idősebb a medenceinverzióhoz köthető eddig publikált szerkezeti eseményeknél.