Fluidzárványsíkok és repedésrendszerek vizsgálatának alkalmazása granitoid kőzetek repedezettségének fejlődéstörténeti rekonstrukciójában II.

  • Bernadett Szabó
  • Zsolt Benkó
  • Ferenc Molnár
  • Marc Lespinasse

Absztrakt

Munkánkban a Mórágyi Gránit Formáció kőzetalkotó kvarckristályaiban előforduló fluidzárványsíkok
vizsgálatát, a feltárásokban észlelt ásványosodott repedésrendszerek fraktálanalízisét és a paraméterek alapján
paleopermeabilitás- számítását végeztük el. A gránit és pegmatit kőzetalkotó kvarckristályainak fluidzárványsíkvizsgálata feltárta, hogy milyen hidrotermális események érték a Mórágyi Gránitot. A terepen megfigyelt vetők és
repedések irányait összehasonlítva a fluidzárványsíkok irányaival elkülönítettünk egy regionális és három lokális
hidrotermális rendszert.
A legjellemzőbb feszültségtér irányok ÉNy–DK és ÉK–DNy. A karbonáterekben számolt paleo-permeabilitás
értékek minden esetben elmaradnak a gránit kőzetalkotó kvarckristályaiban mért fluidzárványsíkok paleopermeabilitás
értékeitől. Ezzel bizonyítható, hogy a kőzet fluidum-áteresztőképességét nem a nagy (ásványosodott erek), hanem a
mikro-repedésrendszer biztosítja. A fraktálanalízis bebizonyította, hogy a karbonátos érrendszerek fraktáltulajdonságokkal jellemezhetőek és az érrendszerek csoportos elrendeződésűek. A fraktáldimenziók vizsgálata feltárta az
érrendszerek fejlettségének különbségeit, és megmagyarázta a feltárásokban a karbonáterek és a zárványsíkok paleopermeabilitás értékei között tapasztalt ellentétes tendenciákat. Vizsgálataink bizonyították, hogy a fluidzárványsíkvizsgálatok és más (általános földtani, geofizikai) módszerek együttes használata alkalmas szerkezetföldtani problémák
megoldására, olyan nem rétegzett kőzettestekben, mint például a gránitintrúziók és batolitok.

Megjelent
2020-04-14
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei