Ércföldtan Magyarországon a Földtani Közlöny 150 évének tükrében

Absztrakt

Áttekintésünk a Földtani Közlöny megszületésének 150. évfordulójára készült. Célja, hogy a folyóiratban megjelent közleményekből felépítve adjon összegzést a hazai ércföldtan eredményeiről. Áttekintettük az összes, a Közlöny hasábjain megjelent közleményt, s ebből választottuk ki azokat, amelyek valamilyen szempontból jelentős súlyban hoztak napvilágra ércföldtani információt. Úgy változtattuk az áttekintésünk területi merítését, ahogy az ország határai változtak, a történelmi Magyarországra és a mai határainkon belül eső területekre. Az időszakot a politika és történelem diktálta szakaszokra tagoltuk, amelyek egyúttal az állam gazdasági struktúrájában, ezen belül ásványvagyon politikájában fellépő változásokat is tükrözték. A mai országhatáron kivűl eső területeken lévő lelőhelyek esetében a magyar név mellett a ma érvényes helységneveket is feltüntettük. Az információ bőség és a terjedelmi korlát kettős szorítása miatt egy-egy (mégolyan fontos) lelőhely említésére is csak 1-2 mondatot fordíthattunk. Az ábrák néhány legfontosabbnak ítélt telepegyüttes földtani térképe, szelvénye és teleptani modellje révén mutatták be az ismeretek bővülését és az értelmezés fejlődését. Néhány általunk legjelentősebbnek vélt olyan személy nevét is kiemeltük az egyes időszakokban, akik véleményünk szerint a legfontosabb alakítói voltak a mindenkori szakmai tudásunknak. Az összes válogatásunk szubjektiv volt, amit a ma aktív szakemberek három generációját képviselő társszerző csapat önellenörző képessége útján reméltünk kordában tartani.