A bór geokémiai szerepe szubdukciós zónákban

A bór geokémiai változékonysága a Kárpát-Pannon térségben

Absztrakt

A mérési technikák fejlődésével a könnyű elemek szerepe a geokémiában megnőtt. Egyre több olyan
elem kerül a geokémikusok látókörébe, amelyek segítségével szélesebb körű információt nyerhetünk a
földtani folyamatokról. A bór egy olyan könnyű, fluid-mobffis és inkompatibilis nyomelem, amelynek
két stabil izotópja van jelentősen eltérő természetes gyakorisággal. Ezért a metamorf és vulkáni kőzetek
bórkoncentrációjának és stabilizotóp-arányának vizsgálata nélkülözhetetlen információkkal szolgál a
szubdukciós zónák anyagkörforgalmának vizsgálatában, amihez hozzájárul a bornak különböző
geokémiai rezervoárokban való igen eltérő gyakorisága is. Az óceáni lemez és a rajta található üledékek
jelentős mennyiségű bórt tartalmaznak, amelynek nagy része már az óceáni lemez alábukásának kezdeti
szakaszában távozik, de stabilabb ásványfázisokkal akár nagyobb mélységbe is juthat, ahol részt vesz a
földköpeny alsóbb régióit is érintő anyagkörforgási ciklusokban. E tanulmány összefoglalja a bór
geokémiai tulajdonságait, eltérő rezervoárokban való viselkedését, frakcionációját, hogy megismerhessük ennek a nyomjelző elemnek a fontosságát. Áttekintjük a bór mérésére alkalmazott analitikai
módszereket is, különös hangsúlyt helyezve a prompt gamma aktivációs analízisre (PGAA). A
Kárpát-Pannon térség vulkáni kőzetem elsőként mértünk nagy pontosságú bórkoncentráció adatokat
prompt gamma aktivációs analízissel. Bemutatjuk a bórkoncentráció-értékek változását mind térben
mind időben, ami alapján következtetés vonható le a magmatizmus és a szubdukció kapcsolatára.
Rámutatunk arra, hogy a mészalkáli magmák keletkezése nem dehidratációs olvadással, hanem
metaszomatizált asztenoszféra-anyag nyomáscsökkenéses olvadásával magyarázható. Ez összhangban
van a magmatizmus posztkollíziós jellegével és részben a Pannon-medence extenziójához való
kapcsolódásával.