A Kelemen-Görgényi-Hargita neogén-kvarter vulkáni ívhez kötődő ásványelőfordulások (Keleti-Kárpátok, Románia)

  • Attila Albert Laczkó
  • Sándor Szakáll
  • Miklós Botár
  • László Zólya

Absztrakt

A Székelyföld földtani felépítéséből adódóan az itt fellelhető ásványelőfordulások nagy számban
találhatók és igen változatosak. Ezek az ásványlelőhelyek genetikailag a neogén-kvarter mészalkáli
vulkanizmushoz, a Ditrói alkáli masszívumhoz és a Keleti-Kárpátok kristályos-mezozoos övéhez
kapcsolódnak. Lévén, hogy az előfordulások száma a tanulmányozandó területen igen nagy, ez a
dolgozat csak a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni ívhez kötődő ásványelőfordulásokkal foglalkozik.
A Kelemen-Görgényi-Hargita hegyvonulat területén és ennek közvetlen szomszédságában számos
ásványlelőhely található, melyek genetikailag a neogén-kvarter mészalkáli vulkanizmushoz kötődnek.
Ezek az ásványelőfordulások alacsony szulfidációs fokú, ritkábban magas szulfidációs fokú hidrotermás
(epitermás) folyamatok következtében alakultak ki. Impregnációk, bevonatok, vaskos tömegek és felérek
formájában (Pb-Zn, Cu, Sb, As, Au-Ag, Hg), valamint hintett rézporfíros ércesedésekként (Cu-Mo, Au)
jelennek meg. Az ércásványokkal együtt számos szilikát, karbonát, szulfát és foszfát jelenléte figyelhető
meg. Ezen ásványosodások mellett hidrotermás-metaszomatikus sziderittelepek (Fe), illetve számos
gázexhaláció útján lerakódott ásvány van jelen. Végül igen nagy változatosságban vannak képviselve, -
a felszínre került elsődleges ásványok mállásából képződött - másodlagos ásványok.
Az általunk leírt több mint félszáz ásványlelőhely közül, amint ez a dolgozatból kiderül, a legjobban,
de még mindig nem elégségesen, a Hankó-pataki (Kovászna), a Szent Anna-kráteri, a csíkszentimrebüdösfürdői (Dél-Hargita), a hargitafürdői (Észak-Hargita), az Ivó-Kokojzás vidéki (Észak-Hargita), a
korondi, a Zebrák-pataki (Gödemesterháza-Kelemen-havasok) és a Kelemen-kalderái (Kelemenhavasok) előfordulások voltak feldolgozva. Modern műszeres elemzéssel eddig csak a Szent Annakráterből, a csíkszentimrei Büdösfürdőn, a Hargitafürdőn, a Korondon és a Fancsal-Laposnya-kráterből
leírt ásványok egy részét tanulmányozták.
A témához kötődő eddigi munkák hiányosságai miatt e tanulmányban bemutatott ásványlelőhelyeken még számos elsődleges, de főként másodlagos ásvány vár leírásra.

Megjelent
2020-04-27
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei