Gilbert-típusú delta a pannóniai Kállai Kavics Tapolca környéki előfordulásaiban

  • Orsolya Sztanó
  • Árpád Magyari
  • Péter Tóth

Absztrakt

Munkánk célja terepi szedimentológiai vizsgálatokkal a Dunántúli-középhegység délnyugati peremén jelentős
diszkordanciával települő Kállai Kavics Formáció ülepedési viszonyai, környezete, valamint a kőzettest felépítését
befolyásoló tényezők meghatározása volt. A képződmény legnagyobb feltárásaiban, Lesenceistvánd melletti, valamint
Uzsabánya környéki kavicsbányákban, felhagyott homokbányában végeztünk részletes megfigyeléseket. A rétegek
dőlésviszonyai, üledékföldtani jellegei és az ezeket elválasztó eróziós felületek alapján három kisebb építőegységet
különítettünk el.
A 4–15 méter vastag legalsó egységet 0,2–0,8 méteres meredeken dél felé dőlő, szemcsevázú vagy homok mátrixú,
gyengébben osztályozott kavicsrétegek építik fel. A kavicsok nagy része a(t)b(i)-típusú fejlett zsindelyességet mutat. A
középső egységet, 1–5 méter vastag ugyancsak meredek, 20–30° dőlésű kötegekből álló kavics alkotja, melyben a
klasztok nagyobbik része szintén zsindelyes. A nagyobb egységek elkülönítésének legfőbb indoka az alsótól eltérő
dőlésirány, mely a középső egységben É–ÉK-i. A legfölső egységet horizontális településű homok, kavicsos homok és
mátrixvázú kavics váltakozó rétegei építik fel.
Az alsó két egység meredek dőlésű kavicsos egységei sekélyvízi Gilbert-típusú delta dél és meglepő módon
északkelet felé épülő frontjának üledékeiként értelmezhetők. A vízszintesen rétegzett kavics és homok rétegei a
deltasíkság lapos térszínén ülepedhettek le. Az egységek a delta kiépülésének különböző fázisait képviselik. Az első
kettő jelzi, hogy egy kisebb relatív tószintemelkedést követően a nagymértékű üledékbehordás miatt progradáció (regresszió) következett be. A harmadik egység a tovább folytatódó tószintemelkedéssel lépésttartó feltöltődést
(aggradáció) mutat. A terepi vizsgálatok során gyakoriak voltak a gyors lerakódáshoz köthető deformációs szerkezetek
(csúszások, csuszamlások, vízkiszökések), de eddig nem sikerült közvetlen bizonyítékot találni ülepedés közben zajló
lokális szerkezeti mozgásokra. Így a relatív tószint változást — egyenlőre — a Pannon-medence egészét érintő általános
süllyedéssel és klímatikus hatással (csapadékosabb éghajlattal) magyarázhatjuk.

Megjelent
2020-03-26
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>