Badeni (középső miocén) folyóvízi őskörnyezet a Palócföldön: vulkáni-üledékes rétegsorok a Páris-patak völgyéből

  • Emese M. Bordy University of Cape Town
  • Orsolya Sztanó Department of Geology, Eötvös Loránd University
Kulcsszavak: késő badeni, őskörnyezet, fonatos folyó, fácieselemzés, zsindelyesség, szállítási irány, Novohrad–Nógrád Geopark, Lysec

Absztrakt

A késő badeniben képződött andezit piroklaszt sorozatba két szintben is konglomerátumból, homokkőből és agyagkövekből álló vulkanoklasztos rétegsor települ a Páris-patak völgyében és a környező völgyekben Nógrádszakáltól északra, a magyar-szlovák határ közelében. A vizsgált képződmények a Közép Szlovákiai Neogén Vulkáni Mező peremén rakódtak le. Az vulkanoklasztos üledékek szállítási mechizmusa és képződési környezete pontos meghatározása érdekében terepi szedimentológiai elemzéseket végeztünk, ennek során megfigyeltük az vulkanoklasztos rétegek fácieseit, többek közt oldalirányú és függőleges szemcseméretváltozásokat, üledékszerkezeteket, szöveti és összetételbeli változásokat, valamit a fáciesegyüttesek geometriáját és összefogazódásait. A kovásan cementált vulkanoklasztos rétegek szemcséi uralkodóan andezitek, kb. 5 % klasztot tűzkő, kvarcit, gránit, csillámpala, gneissz, tufa (lapillikő) és szenesedett fadarabok alkotnak. A szemcseméret a nagyobb hömpölyöktől a durva kavicson, a nagy- és középszemű homokon át az agyagos kőzetlisztig terjed. A durvaszemcsés fáciesegyüttesbe vastag, durván rétegzett, táblás geometriájú vagy néhány méter széles lencse alakú, főleg szemcsevázú konglomerátumok tartoznak, melyek talpa erózív, s melyben a szemcsék középső (b) tengelye szerinti zsindelyesség gyakori. Ugyancsak előfordulnak az előzőekkel váltakozó kavicsból felépülő táblás keresztrétegzettségű kötegek is. A finomszemcsés fáciesegyüttest keresztrétegzett kavicsos homokkő és tufitos agyagos aleurolit lencsék alkotják. E mellett ritkábban, de a homokban előfordulnak sík- és keresztlemezesség, vízkiszökési szerkezetek is. Mindkét együttesben találunk feltépett agyagklasztokat, melyek legnagyobb átmerője az 1 métert is eléri, jelezve, hogy a rétegsorban legalább ilyen vastag pélit rétegek, felhagyott mederkitöltések is lehettek az üledékképződéssel egyidőben. A fáciesegyüttesek több helyen és rétegtani szintben éles eróziós talpú, 0,5-4 m vastag, felfele csökkenő szemcseméretű sorozatokat alkotnak. Ezek sekély, folyásirányban és kissé oldalirányban épülő hosszanti zátonyokkal feltöltött mederkitöltések, kiterjedt lapos kavics takarók és zátonyok üledékei, melyek mozgása áradások legnagyobb sebességű szakaszaihoz köthető. A szemcsék zsindelyessége, a keresztrétegzések dőlésiránya és a kövült fatörzsek irányítottsága jelzi az egykori szállítási irányokat. Az üledék görgetett fenékhordalékként szállítódott ~D, a felső szintben ~NY felé. Időnként törmelékfolyások is megjelentek. A medrekben mozgó, kisebb keresztrétegzett homok testek a kis/közepes vízhozamú időszakokban jöttek létre. A szemcseméret változékonysága a vízhozamok gyakori ingadozására utal, a növényi és egyéb gerinces maradványokat is figyelembe véve egy alapvetően nedves éghajlatú időszakban. A területen 4-5 méter mély, közepes méretű, kis kanyargósságú medrek rekonstruálhatóak, melyek a Lsyec paleovulkán DK-i peremterületén egy kavicsos fonatos folyó üledékes rendszerét alkották. A benne felhalmozódó vulkanoklasztos üledék a kitörések közötti nyugalmi időszakokban, leginkább csapadékos éghajlaton a korábban lerakódott piroklasztok átülepítéséből származhat.

Szerző életrajzok

Emese M. Bordy, University of Cape Town

emese.bordy@uct.ac.za | https://orcid.org/0000-0003-4699-0823

Orsolya Sztanó, Department of Geology, Eötvös Loránd University

orsolya.sztano@ttk.elte.hu | https://orcid.org/0000-0003-0786-3653

Megjelent
2021-06-10
Rovat
Értekezés