A Neotethys-óceán akkréciós komplexumának maradványai Észak-Magyarországon

  • János Haas
  • Sándor Kovács
  • Pál Pelikán
  • Szilvia Kövér
  • Ágnes Görög
  • Péter Ozsvárt
  • Sándor Józsa
  • Norbert Németh

Absztrakt

A cikk az észak-magyarországi triász és jura medence és lejtő fáciesek újabb szedimentológiai és rétegtani
vizsgálatának eredményeit foglalja össze. A kutatásokat a Bükkben, a darnói területen, a Mátrában mélyített fúrások
anyagán és a Rudabányai-hegységben végeztük. A bükki mélytengeri jura összlet valószínűleg a kora-bajociban
képződött radiolarittal indul, amire törmelékkúp rendszerben lerakódott sziliciklasztos turbidit fáciesek következnek,
majd eupelágikus radiolarittal összefogazódó platform és hemipelágikus karbonátos-agyagos kőzetek válnak jellemzővé. A késő-bajoci–bath idején megélénkülő tektonikai mozgásokhoz köthető a polimikt olisztosztrómák képződése,
amelyben nagyméretű, egy karbonátplatform (valószínűleg az Adriai–Dinári-karbonátplatform) közvetlen előterének
kőzetté vált üledékeiből keletkezett olisztolitok is megjelennek. A Neotethys akkréciós komplexumának részét képező
bükki, továbbá a Mátra aljzatát alkotó és a Darnó környéki képződmények alapvető jellegei jól megfeleltethetők a
Dinaridákban ismertekkel, és ennél fogva képződési körülményeik is levezethetőek a Dinaridákra a közelmúltban
kidolgozott modellekből. A Rudabányai-hegységben megismert olisztosztrómák törmelékanyaga mutat ugyan
összetételbeli eltéréseket a bükkiekhez és a mátraiakhoz képest, de fontos összekapcsoló bélyegeket is felismertünk.

Megjelent
2020-03-20
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2 3 4 5 6 > >>