Eróziós üledékhézag az Ugodi Mészkő és a Polányi Márga Formációk között a tapolcafői Bóta-kőn (Északi-Bakony)

Absztrakt

A késő-kréta üledékképződést úgy ismertük meg, hogy a 2. rendű ciklusként lassú tenger-előrenyomulás eredményeként fokozatosan fedte le az erőteljesen tagolt térszínt, melyben azonban 3. és 4. rendű
ciklicitás hatásai is felismerhetők (HAAS 1999). A párhuzamos elrendeződésű árkokban előbb édes- majd
elegyesvízi, végül tengeri környezetben rakódott le a törmelékes üledék, míg az árkokat szegélyező
hátságokon a meleg, sekélytengeri környezetben közvetlenül platformkarbonát fejlődött ki. A szerkezeti
szempontból nagyon aktív környezetben a tengerszint kisebb mérvű relatív ingadozásait követően a
felgyorsult süllyedés és egy gyors vízszintemelkedés következtében a rudistás és telepalkotó
szervezeteket is tartalmazó karbonátplatform megfulladt, és az egykori árkokhoz hasonlóan itt is márga
jellegű üledékképződés váltotta fel a mészkőképződést.
A Tapolcafő melletti Bóta-kői kőfejtő rétegsorában az Ugodi Mészkő fedőjében, arra eróziós diszkordanciával, hasadékkitöltésként is megjelenő fakózöldes tónusú bázisrétegek fölött előbb vörös, majd
szürke színű Polányi Márga települ. A legalsó réteg és a hasadékkitöltés anyaga tengeri ősmaradványokat nem tartalmaz, jelentős a szmektittartalma, és egyúttal itt a legnagyobb a kaolinittartalma is.

Mindez nem cáfolja a fent jelzett általános tendenciát, de egyértelműen jelzi, hogy a hátságok
legsekélyebb részén - jelen esetben, partközeli környezetben - a felgyorsult süllyedés előtt a jelentősebb
tengerszint esések idején rövid idejű és valószínűleg kis kiterjedésű szárazulattá válással másutt is
számolhatunk. A szerény szmektittartalom ugyanakkor nagyon távoli forrásból származó vulkáni hamut
jelezhet.