A toarci (kora jura) Jenkyns-esemény magyarországi rétegtani, geokémiai és őslénytani kutatása és globális vonatkozásai

Absztrakt

A kora jura során a kora toarciban (~183 Ma) lezajlott Jenkyns-esemény őskörnyezeti és éghajlati változások láncolataként jellemezhető, melyek üledékképződési változásokhoz, a biogeokémiai körforgások zavaraihoz és másodrendű tömeges kihaláshoz vezettek. Ebben a tanulmányban áttekintjük a világszerte kimutatott esemény definícióját, valamint szedimentológiai, rétegtani, őslénytani és geokémiai ismérveit, melyek közül sokat Magyarországról is ismerünk. Alsó toarci rétegek hazánkban két nagyszerkezeti egységben fordulnak elő, melyek az egykori Tethys különböző területeit képviselik. A Dunántúli-középhegységi-egységben kondenzált pelágikus mészkőbe települő, mangántartalmú képződmények, míg a Tiszai-főegységhez tartozó Mecsekben sziliciklasztos-karbonátos rétegsorban megjelenő, szervesanyagban gazdag, fekete pala jelzi az eseményt. A toarci Jenkyns-eseményhez kapcsolódó magyarországi vizsgálatok során számos tanulmány foglalkozott az ehhez köthető rétegtani, üledékföldtani, őslénytani, geokémiai, és ércföldtani vonatkozásokkal. Az ezekből nyert adatok az élővilág, a geokémiai redszerek, a mállás és az üledékképződés változásairól a globális ismereteink bővüléséhez is hozzájárultak. A kutatások hosszú története ellenére a magyarországi toarci rétegsorok folytatódó vizsgálata a Jenkyns-eseménnyel kapcsolatos további gazdag kutatási lehetőségeket kínál. Tanulmányunk egyben tisztelgés Galácz András és Vörös Attila, a hazai jura kutatások kiemelkedő egyéniségei előtt is, akik oktatómunkájukkal és eredményeikkel ifjabb kutatók nemzedékeit indították útnak és inspirálták.