Archívum

  • VI. Polgári Védelmi Munkaműhely Online tudományos konferencia
    Évf. 9 szám ksz. (2024)

    Polgári Védelmi Munkaműhely a virtuális térben

    Több mint háromszázan vettek részt a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács és a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság virtuális térben tartott konferenciájához. Április 29-én tartották immáron hatodik alkalommal a Polgári Védelmi Munkaműhely elnevezésű rendezvényt.

    Az online konferencia kezdéseként Dr. Balázs Gábor tűzoltó dandártábornok a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója köszöntötte az előadássorozat résztvevőit és egyben megnyitotta a rendezvényt.

    11.png

    A tudományos konferencia első előadója Dr. Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyhelyzet-kezelés Főosztály vezetője a HUNOR törökországi bevetésének tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel. Folytatásként a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar adjunktusa, Dr. Varga István tartotta meg előadását a „Túlélő áldozatok segítése a kiterjedt katasztrófák bekövetkezésekor” címmel. Őt a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar doktorandusza, Molnár András követte a „Társadalmi sérülékenység és társas támogatás katasztrófák sújtotta közösségekben” című prezentációjával.

    Negyedik előadóként a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Dr. Balázs Gábor tűzoltó dandártábornok „Az éghajlatváltozásból adódó új katasztrófavédelmi kihívások, regionális rezilienciaépítés” témakörben, ötödikként pedig a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karról Prof. Dr. habil Nemeskéri Zsolt „Kizökkent világ – a kiszámíthatatlanság hatása a zöld filozófiára és a fenntarthatóságra” témakörben osztotta meg a tapasztalatait a hallgatósággal. Őket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar dékánja, Dr. Cimer Zsolt követte, aki az éghajlatváltozás, víztudomány és a jövő képzései témakörökben osztotta meg gondolatait az online térben.

    A Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságról Ménesi Zoltán tűzoltó alezredes és Galiba Gábor tűzoltó alezredes „Innováció az ifjúságfelkészítésben, a digitális oktatás tapasztalatai”, míg a Pécsi Tudomány Egyetem Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központjából Dr. habil. Tibold Antal „Internet-függőség: a XXI. század orvosi kihívása” címmel tartotta meg előadását. A soron következő témákban, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságról Dr. Bognár Balázs tűzoltó dandártábornok és Kiss Péter tűzoltó alezredes az „Innovatív kezdeményezés a katasztrófavédelemben – az Interreg Central Europe LOCALIENCE projekt bemutatása” címmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karáról Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy a „Védelmi és biztonsági igazgatás új szempontok szerint” címmel adta elő prezentációját.

    A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának további előadói következtek: Dr. Ambrusz József tűzoltó ezredes a „2001. évi tiszai árvíz során károsodott települések helyreállításának és újjáépítésének tapasztalatai” című, míg Dr. Teknős László tűzoltó őrnagy a „Mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeinek elemzése a katasztrófakockázatok csökkentése érdekében” című előadását hallhatták a konferencia résztvevői.

    Marc Nas a CERN tűzoltóságának tűzoltóparancsnok-helyettese az „Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) - Katasztrófavédelmi feladatok high-tech nemzetközi tudományos környezetben” címmel, míg Finnországból Teemu Lahteenmaki EU polgári védelmi szakértő a „Romosodott épületek statikai vizsgálata rendkívüli körülmények között” címmel tartotta meg előadását. Zárásul Dr. Hábermayer Tamás tűzoltó ezredes, a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese a Védelem Tudományt, a katasztrófavédelem szakmai, tudományos online folyóiratát mutatta be az érdeklődőknek.

    A rendezvényt Dr. habil. Zádori Iván, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar tudományos és kapcsolati dékánhelyettese zárta, aki megköszönte az előadók munkáját és az érdeklődők részvételét.

    Forrás: Tolna VMKI

  • XII. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok
    Évf. 8 szám klsz (2023)

    lakiteleki_page-0001_(1)1.jpg

    Tizenkettedik alkalommal szervezte meg a Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tűzmegelőzési Bizottsága, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács, és a Bács-Kiskun Vármegyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportja a Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napokat. A rendezvény fővédnökei Dr. Góra Zoltán tű. altábornagy, a BM OKF Főigazgatója és Wagner Ernő a Magyar Mérnöki Kamara elnöke voltak. A már hagyományos szakmai napok célja az Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek gyakorlati alkalmazásának segítése, jó gyakorlatok közreadása, a mérnöki módszerek széleskörű terjesztése, a hatósági tapasztalatok megosztása, az együttműködés erősítése. A kétnapos konferencián idén az épületgépészet tűzvédelméről, a beépített tűzoltó és tűzjelző berendezésekről és tűzeseti tapasztalatokról kaptak tájékoztatást a résztvevők. Összesen több mint nyolcszázötven szakember hallgatta az előadásokat a helyszínen, valamint az online térben.  A rendezvényt társszervezőként segítették: Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozata, Tűzoltó és Tűzjelző Berendezés Szakosztályai, Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete.

     

  • Nemzetközi Tudományos Konferencia a Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából
    Évf. 8 szám klsz (2023)

    Immár hagyományosan több szervezet bevonásával, ezúttal a Magyar Tudomány Ünnepe 2023 záróeseményeként rendezték meg a Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Dísztermében november 30-án. A rendezvény fővédnökei dr. Góra Zoltán tű. altábornagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium oktatási főszemlélője voltak.

    A Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából rendezett konferencia levezető elnöke Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy, valamint Dr. Restás Ágoston nyá. tű. alezredes volt. A konferencia a plenáris előadásokat követően a katasztrófavédelmi műveleti és polgári védelmitűzvédelmi és mentésirányításiiparbiztonságirendészeti; és katasztrófavédelmi műszaki szekcióban folytatódott.

    „A Rendészettudományi Kar Katasztrófavédelmi Intézete élen jár a feladatok végrehajtásában nemcsak az oktatás-kutatás területén, hanem a tudományos konferenciák szervezésének területén is” — mondta Dr. Kovács Gábor r. vezérőrnagy. Az RTK dékánja hozzátette: az ENSZ 1989-ben döntött úgy, hogy a világnapok sorát kibővíti a természeti katasztrófák csökkentésének világnapjával, ugyanakkor az ENSZ a katasztrófákat ma már globális problémának tekinti. Ezért az 1990-es években ajánlásokat dolgozott ki és nemzetközi összefogást sürgetett a természeti katasztrófák, illetve általában a katasztrófák megelőzése és pusztító hatásaik csökkentése érdekében. 2009-ben az ENSZ október 13-át integráltan a katasztrófa csökkentés nemzetközi napjaként jelölte meg, 2023-ra ezzel a jelmondattal: „Küzdelem az egyenlőtlenség ellen a rugalmas jövő érdekében”.

    „Az elmúlt évtizedben határozottan növekedett mind a katasztrófák, mind azok áldozatainak száma, így egyre több ember van kitéve e veszélyeknek” — mutatott rá Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy. A Magyar Hadtudományi Társaság Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szakosztály elnöke figyelmeztetett: a hatóságoknak mindent meg kell tenniük a komplex veszélyeztető tényezők, a katasztrófák előrejelzése, elkerülése és elhárítása érdekében. Ez a törekvés hívta életre a katasztrófavédelem nemzetközi együttműködését a legnagyobb nemzetközi szervezetekben az ENSZ-ben, a NATO-ban, és az Európai Unióban is. Hozzáétette: a sikeres védekezés záloga Egyetemünkön a katasztrófavédelmi szakemberek képzése, oktatása.

    „A mai konferencia fő célja, hogy tudományos szintű válaszokat adjunk korunk biztonsági kihívásaira a lakosságot veszélyeztető ártalmakkal kapcsolatban, amit röviden úgy is nevezhetünk, hogy a közbiztonságot veszélyeztető dolgokra adható rendvédelmi és katonai, vagyis polgári védelmi válaszokat” — hívta fel a figyelmet Endrődi István ny. tű. ezredes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség országos elnöke.

    „A Magyar Polgári Védelmi Szövetség nemcsak támogatója, hanem életre hívója is ennek a konferencia sorozatnak, hiszen hat éve szervezi, finanszírozza és támogatja ezt a rendezvényt, amelynek népszerűsége folyamatosan növekszik” — hangsúlyozta Dr. Varga Ferenc tű. dandártábornok. Az NKE RTK Katasztrófavédelmi Intézet intézetvezetője ismertette: az idén — a kimagasló érdeklődésre való tekintettel — két ország részvételével, öt szekcióban, 54 előadással és 78 előadó részvételével büszkélkedhet a nemzetközi tudományos esemény.

    „A kritikus infrastruktúrák azok, amelyek elengedhetetlen létfontosságúak a társadalmi feladatok ellátásához” — mondta Angyal István tű. ezredes A kritikus infrastruktúrák ellenállóképességének erősítése című előadásában. A BM OKF Kritikus Infrastruktúra Főosztály főosztályvezetője egyebek mellett ismertette tevékenységük jogszabályi hátterét is. A 2008/114/EK irányelv az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről, a 2022/2557/EU irányelv pedig a kritikus szervezetek ellenálló képességéről rendelkezik.

    A Katasztrófavédelem és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésének feladatai volt a témája Pátkai Zsolt előadásának. Az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa egyebek mellett beszélt arról, hogy a Szolgálat elsősorban mérő rendszereket üzemeltet, tart fenn és fejleszt; mérési adatokat gyűjt, feldolgoz, tárol, átvesz, cserél; valamint meteorológiai előrejelzéseket készít, tájékoztat a mérésekről és előre jelzéseket és jelentéseket készít a szélsőséges időjárási helyzetekről is, egyebek mellett a katasztrófavédelmi feladatok zavartalan ellátásához. A két szervezet először 2001-ben kötött együttműködési megállapodást, azóta számos alkalommal újította meg, bővítette ki, legutóbb 2015-ben.

    „A védelmi rendszer működésének alrendszerei a következők: felkészülés (felkészítés), rendkívüli esemény bekövetkezése, ennek megfelelő beavatkozáshelyreállítás; a normál állapot kialakulása, kialakítása; megelőzés. A rendszer legfőbb működtetője az információ megosztása” — mutatott rá Varga Ferenc tű. dandártábornok katasztrófavédelmi felsőfokú képzési portfóliójának bemutatása, a fejlesztés lehetőségei című előadásában. Az NKE RTK Katasztrófavédelmi Intézet intézetvezetője bemutatta a „Lakosság és ifjúság katasztrófavédelmi felkészítési komplex tanulmány” Modern rendészet educatioja alprojekt Katasztrófavédelem kapcsolódó szakmai programját is, valamint részletesen ismertette az NKE RTK Katasztrófavédelmi Intézet széles és összetett oktatási portfólióját.

    A konferencia nemzetközi blokkjában a romániai kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, Zólyomi Műszaki Egyetem oktatói és szakemberei tartottak online előadást hazájuk természeti és ipari katasztrófák elleni védekezés és felkészítés rendszeréről.

    A nemzetközi tudományos konferenciát az NKE RTK Katasztrófavédelmi Intézete, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács, a Magyar Hadtudományi Társaság Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szakosztálya és a Belügyi Szakosztálya, együttműködve a Magyar Rendészettudományi Társaság Katasztrófavédelmi Tagozatával, a Magyar Környezetvédelmi Egyesülettel, a Védelmi Információs Központ Alapítvánnyal, a Katasztrófavédelem Központi Múzeummal és a Katasztrófavédelmi Szakkollégiummal együtt szervezte meg.

    Forrás: NKE Katasztrófavédelmi Intézet 

    https://kvi.uni-nke.hu/hirek/2023/12/01/nemzetkozi-tudomanyos-konferencia-a-katasztrofak-csokkentesenek-vilagnapja-alkalmabol

1-25 a 39-ból/ből