Archívum
-
2. különszám
2023Előszó
A jelen számban szereplő cikkek a „Recesszió V.S. Konjunktúra 2023 – Lehetőségek, korlátok, aktualitások" című konferencián elhangzott előadások egy része alapján születtek. A konferencia rendezői a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelem-marketing Intézete és a Magyar Közgazdasági Társaság voltak.
Az előadók az elmúlt időszakban széles skálán vizsgálták a gazdaság változó aktualitásait, a recesszió és konjunktúra dinamikáját szemlélve. Kutatásaik a kereskedelem, marketing, logisztika, turizmus és vendéglátás területein valósultak meg. A címben szereplő kulcsszavak mögött hatalmas kérdéskör húzódik, és mi büszkék vagyunk rá, hogy ebben a különszámban megoszthatjuk ezeket a kutatásokat és eredményeket Önnel.
Az itt közölt cikkek gazdag spektrumot nyújtanak a gazdasági folyamatok és piaci dinamika megértéséhez. Az élelmiszer kereskedelmi márkák, az online borvásárlás jelentősége, élelmiszer- és napicikk kereskedők, munkavállalói elégedettségmérések és a modern turizmus mind olyan területek, ahol a szerzők mélyrehatóan kutatták és elemzik a változásokat.
E cikkek szerzői olyan kulcsfontosságú kérdésekre keresik a válaszokat, mint a gazdasági ciklusok előrejelzése, a vállalkozások alkalmazkodása a jelenlegi változó gazdasági feltételekhez, és az innováció szerepe a hatékonyság és versenyképesség növelésében. Ezek a kérdések sosem veszítik aktualitásukat, és az itt közölt cikkek értékes betekintést nyújtanak a jelenlegi gazdasági kihívásokra adott válaszokra és lehetőségekre.
Szerzőink elkötelezettek az iránt, hogy az elméleti megfontolásokat és gyakorlati alkalmazásokat egyesítsék, és tudományos megközelítéssel járuljanak hozzá, hogy a magyar gazdaság a konjunktúra irányába mozduljon el. Bízunk benne, hogy a különszám segít megvilágítani a magyar gazdaság vizsgált területeinek helyzetét, és inspirációt nyújt újabb kutatásokhoz.
Reméljük, hogy ezek a cikkek ösztönzést nyújtanak abban is, hogy mielőbb szerzőként köszönthessük Önöket a későbbiekben megjelenő számainkban.
-
1. különszám
2023Előszó
A Pedagógia tanszék munkatársai igen fontosnak tartják, hogy rendszeresen, évente, félévente olyan tudományos konferenciát szervezzenek, amely keretet ad a közművelődési szakemberek és az egyetemi oktatók találkozásának, vélemény- és tapasztalatcseréjének.
Az „Örökség és közösségek” címmel szervezett konferencia 2022. október 13-án a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utcai Aulájában került megrendezésre. Külön érdekesség, hogy a konferencia megnyitása után Dr. habil Lugasi Andrea PhD, a Budapesti Gazdasági Egyetem KVI Karának Dékánja és Dr. Juhász Erika PhD, a Nemzeti Művelődési Intézet Szakmafejlesztési igazgatója ünnepélyesen aláírták a két intézmény közötti együttműködési megállapodást. Mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy reményeik szerint a megállapodás hivatalossá tétele tovább erősíti az egyébként már eddig is széleskörűen megvalósult együttműködést.
A plenáris ülések után két szekcióban folytatódtak az előadások, amelyek közül az egyik elsősorban a kultúra turisztikai vonatkozásaira koncentrált, a másik pedig – amelyben a Pedagógiai tanszék munkatársai adtak elő – alapvetően a közművelődési, közösségépítési aspektusokra. A konferencia, illetve a Pedagógia szekció fő célja az interdiszciplinaritás, azaz annak bemutatása volt, hogy a közösségszervezés, a kultúra és közművelődés, valamint a turizmus között milyen szoros kapcsolat- és hatásrendszer működik.
A Pedagógia szekció előadásainak többsége szintén a Nemzeti Művelődési Intézet által kiírt pályázat kutatási anyagát dolgozta fel, bemutatva annak még feltáratlan részeit.
Ettől a tematikától némileg eltér a Palladio munkásságát elemző tanulmány, amelyben azonban szintén fontos elem az értékkutatás és elemzés, a korszakokon átívelő kulturális értékek hatásmechanizmusának szemléltetése.
A Pedagógia tanszék 2020-ban nyerte el a Nemzeti Művelődési Intézet kutatócsoportok számára kiírt pályázatát, melynek címe „A helyi értéktárak, kulturális örökségek szerepe a közművelődésben és a közösségépítésben a váci és dunakeszi kistérségekben”.
A kutatás során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan működnek helyi szinten a települési értéktárak. A lakosság körében milyen egyéb érzelmek jelennek meg a nemzeti és helyi értékek kapcsán. Azonosíthatók a lakossági felmérés révén olyan új, korábban nem besorolt értékek melyek a települési értéktárakba felterjeszthetők lennének.
A vizsgálat időszerűségét az adta, hogy széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként megszületett a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, amely új lendületet adott az értéktárak fejlesztésének.
A kutatási témát szociológiai, pszichológiai és nevelés- és kultúratudományi aspektusból is vizsgáltuk, építve a rendelkezésre álló hazai jogszabályok rendszerezett bemutatására, valamint a hazai szakirodalmi források mellett egy átfogóbb nemzetközi háttérelemzésre.
A teljes kutatási anyagból egy tanulmánykötet is született „Helyi értékek nyomában” címmel, amelyet Dr. Ponyi László, a Nemzeti Művelődési Intézet központi kutatásvezetője értékelt és méltatta a kötetet.
Őszintén reméljük, hogy ez a kiadványunk is hasznára lesz a szakmai, érdeklődő közönségnek és inspirációt, ötleteket ad majd a kutató kollégák számára a további közművelődéskutatási tevékenységek kivitelezéséhez.
