Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat

A dzsúdómenedzsment feltérképezése

2025-08-02T12:56:17+00:00

A tanulmány a dzsúdómenedzsmenttel kapcsolatos kutatások bibliometrikus elemzését mutatja be a 2004 és 2024 közötti időszakra vonatkozóan, a Scopus-adatbázis adataira támaszkodva. A szisztematikus irodalmi hálózatelemzés (Systematic Literature Network Analysis – SLNA) módszerével feltárja a szakterület főbb trendjeit, visszatérő témáit, valamint azonosítja a kutatási hiányosságokat.

Az eredmények szerint a dzsúdómenedzsment iránti tudományos érdeklődés egyre élénkebb, különösen Európában, amely vezető szerepet tölt be a publikációs aktivitásban, megelőzve Ázsiát és Észak-Amerikát. A domináns kutatási irányok közé tartozik a sportirányítás, a sportolói teljesítmény, a dzsúdó kereskedelmi aspektusai és az etikai kérdések. Ezzel szemben kevés figyelem irányul a digitalizációra, a vezetési stratégiákra és a fenntartható sportolói életpálya-menedzsmentre.

A tanulmány rámutat arra is, hogy a dzsúdóval kapcsolatos kutatások erőteljesen interdiszciplinárisak: a sporttudomány, az üzleti menedzsment és az etika határterületein mozognak. A kutatási irányok feltérképezésével a vizsgálat értékes támpontot kínál kutatók, döntéshozók és gyakorlati szakemberek számára, akik a dzsúdó irányítási és menedzsmentgyakorlatait kívánják továbbfejleszteni.

A jövőbeli kutatások szempontjából kiemelt jelentőségű lehet a technológiai fejlődés hatásainak vizsgálata, a teljesítményalapú döntéshozatali mechanizmusok elemzése, valamint a globális sportirányítás kihívásainak mélyebb feltárása a dzsúdó kontextusában.

Az agroökológiára való átállás meghatározói és korlátjai Algériában

2025-07-31T18:53:03+00:00

A hagyományos gazdálkodás, amely elsősorban a termelékenység maximalizálására fókuszál, súlyos negatív következményekhez vezetett a környezetre és az emberi egészségre nézve. Ezekkel a kihívásokkal szembenézve az agroökológia egy ígéretes alternatívaként jelent meg a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok között, melyek tiszteletben tartják az emberek egészségét és a környezetet. A tanulmány célja annak meghatározása, hogy az agroökológiai gyakorlatokat alkalmazzák-e a Bou Ismaïl község piaci kertészeti szektorában, az elfogadást befolyásoló tényezők azonosítása, valamint a fejlődést gátló korlátok meghatározása. E cél elérése érdekében 33 véletlenszerűen kiválasztott piaci kertész körében készítettünk felmérést, mely során adatokat gyűjtöttünk az egyének jellemzőiről és a termelési folyamatokban alkalmazott agroökológiai gyakorlatokról. Az összegyűjtött adatokat SPSS szoftver és egy Logit regressziós modell segítségével elemeztük. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az agroökológiai gyakorlatokat egyre inkább alkalmazzák a vizsgált területen, az elfogadás mértéke jelentősen eltér a különböző gazdák között. Az elemzés több, a gazdaságon belüli és azon kívüli tényezőt is azonosított, amelyek az agroökológiai gyakorlatok elfogadását befolyásolják, és ezek a tényezők a konkrét gyakorlatok függvényében változnak. Ugyanakkor a tanulmány számos olyan korlátot is feltár, amelyek akadályozzák az agroökológiai módszerek szélesebb körű elfogadását. Az eredmények alapján javaslatokat fogalmazunk meg az agroökológiai gyakorlatok előmozdítására és azok elfogadási szintjének növelésére a piaci kertészek körében.

Az elegancia kultúrája

2025-07-31T18:53:03+00:00

A divatdiplomácia kanonizálása ugyan még folyik, egyre többször kerül elő a tudományos párbeszédben. Ennek oka, hogy a mind inkább globalizált világunkban egyrészt a soft power egyre „puhább” területeken érvényesül, másrészt szükség van olyan új utakra, amelyek az egységet és a kölcsönös tiszteletet jelenítik meg, miközben a diplomácia megszokott formáival kapcsolatos szkepticizmus elkerüli őket. A divatdiplomácia üzenetek közvetítésére alkalmas komplex társadalmi kód, ugyanakkor interkulturális mediációs felületként nemcsak kulturális, de gazdasági dimenziókkal is bír. A tanulmány a divatdiplomácia gyakorlati alkalmazását vizsgálja különböző földrajzi és kulturális környezetben szolgálatot teljesítő magyar diplomaták körében. A kutatás tizenhét magyar nagykövetség válaszaira támaszkodva térképezi fel milyen szerepet tölt be az öltözködés a diplomáciai munkában, valamint, hogy mennyire használják stratégiai eszközként. Az eredmények azt mutatják: az öltözködés fontosságát minden vizsgált kultúrkörben elismerik, de a mérték és alkalmazás módjában különbségek tapasztalhatók. A nyugati kultúrkörben dolgozó diplomaták körében leggyakoribb a divatdiplomácia alkalmazása, míg a közel-keleti térségben a női részvétel alacsonyabb aránya és a társadalmi korlátok határozzák meg az alkalmazhatóságot. A kutatás kitér a női diplomaták különleges szerepére és a kulturális kisajátítás kérdésére is. Összességében megállapítható, hogy a divatdiplomácia hatékony kommunikációs és imázsépítő eszköz, amely különböző kulturális kontextusokban is hozzájárul a diplomáciai sikerességhez.

Az utolsó védelmi vonal

2025-07-31T18:53:03+00:00

A digitális fenyegetések folyamatos térnyerése új kihívások elé állítja a gazdasági szervezeteket, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az információbiztonság nem kizárólag technológiai, hanem humán és szervezeti kérdés is. A tanulmány középpontjában a magyar munkavállalók információbiztonság-tudatosságának vizsgálata áll, különös tekintettel arra, hogy milyen tényezők befolyásolják a biztonságtudatos magatartást.

A kutatás empirikus alapját egy kérdőíves adatfelvétel képezte, amely során 525 fő válaszai kerültek elemzésre statisztikai módszerekkel. A válaszadók tudatossági szintje életkor, iskolai végzettség és munkahelyi környezet alapján került megállapításra.

Az eredmények rámutatnak arra, hogy az információbiztonság-tudatosság szintje jelentős eltéréseket mutat az egyes társadalmi és szervezeti csoportok között. A válaszadók egy része alacsony védekezőképességet tanúsít a leggyakoribb fenyegetésekkel szemben, míg mások már integráltan alkalmazzák a biztonságtudatos magatartás alapelveit. A vállalati méret, a szervezeti kultúra, valamint az oktatás és képzés rendszere kiemelkedő hatással bír a tudatosság kialakulására.

A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiberbiztonság nem pusztán technikai kérdés: a jövő védelme az emberekben, nem pedig kizárólag az algoritmusokban rejlik – különösen egy olyan korszakban, ahol a mesterséges intelligencia térnyerése az információbiztonság etikai, jogi és társadalmi dimenzióit is új szintre emeli.

A szervezeti kultúra hatásának feltárása a nemzetközi üzleti gyakorlatokra

2025-07-31T18:38:21+00:00

Az üzleti kultúra eszméje alapvetően a társadalmi üzleti gyakorlatokhoz kapcsolódik egy adott kulturális környezetben (Wangchuk et al., 2020). A szervezeti kultúra úgy definiálható, mint a külső és belső kihívásokkal szembenéző csoport által megfogalmazott, felfedezett vagy kialakított alapvető hiedelmek és feltételezések összessége (Schein, 1992). A szervezeten belüli kultúra és a teljesítményeredmények között jól megalapozott kapcsolat áll fenn, és számos kutatás támasztja alá a pozitív kapcsolatot (Ouchi, 1981; Kotter és Heskett, 1992).

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az amerikai vállalatok munkakultúrája hogyan befolyásolja azt, ahogyan a munkatársaikat irányítják, különösen a magyarországi irodáikban, valamint azt, hogy az amerikai multinacionális vállalatok HR-gyakorlatai hogyan alkalmazkodnak és befolyásolják a magyarországi környezetben történő képzést és fejlesztést. A mai világban a különböző kultúrák megértése és a velük való együttműködés nagyon fontos a nemzetközi üzleti életben (Twose, 2019). Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az amerikai kultúrában jellemző értékek és módszerek hogyan befolyásolják a más országokban dolgozók képzését és fejlődését.

A HR-szakemberekkel készített kvalitatív interjúkon keresztül a tanulmány három kulcsfontosságú képzési témát azonosít: kompetenciafejlesztés, munkahelyi képzés és innováció a tanulásban. Ezek a témák kiemelik a folyamatos készségfejlesztés, a gyakorlati tanulási tapasztalatok és a progresszív oktatási gyakorlatok iránti elkötelezettséget, amelyek összhangban vannak az individualizmus és az innováció amerikai kulturális értékeivel. A megállapítások kifejezik, hogy ezek a kulturális jellemzők hogyan jelennek meg a HR-gyakorlatokban, hangsúlyozva az egyéni szakmai fejlődés és a tágabb szervezeti célok közötti kölcsönös függőséget. Ez a kutatás gazdagítja a transznacionális kulturális hatások megértését a vállalati képzési stratégiákkal összefüggésben, és betekintést nyújt a globális HR-menedzsmentbe, valamint a kultúrák közötti üzleti világban való sikeres eligazodásban.