Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat

Prediktorok a nagy értékű elektronia készülékek vásárlási döntési folyamatban

2024-07-12T10:14:23+00:00

Az ügyfélút során tapasztalt nehézségek és bizonytalanságok csökkentik az ügyfélélményt, míg az alacsonyabb bizonytalansági szint növeli az észlelt kontrollt és a bizalmat, ezáltal javítva az ügyfélélményt. A vásárlási döntés során tapasztalt bizonytalanság mértéke összefüggésben áll a csatornával, termékkel, valamint az egyéni jellemzőkkel. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja online kérdőíves kutatásunk 415 válaszadójának csatornahasználati szokásai, valamint négy feltételezett prediktor változó csoport - így a demográfiai jellemzők, az ügyfélút korábbi szakaszaiban használt csatornatípus, a vásárlási attitűd és a technológiai felkészültség (TR) - összefüggéseit nagy értékű elektronikai cikkek vásárlásakor. Válaszadóink csatornahasználati preferenciáit vizsgálva 6-féle mintázatot azonosítottunk, amelyből a 4 leggyakrabban előforduló mintázatot tartottuk bent a további vizsgálatokban. A látens változók mérésére (a vásárlási attitűd és a TR különböző dimenzióiban) összeállított magyarázó változók közötti korrelációk feltárására faktoranalízist végeztünk. A magyarázó változók azonosításához multinominális logisztikus regressziót alkalmaztunk. Amellett, hogy a prediktorok mind a négy csoportja tartalmaz olyan tényezőket, amelyek mérhető hatást mutattak a válaszadók csatornaválasztására, fontos kiemelni a fizikai érintés igényének és az ügyfélút korábbi szakaszában használt csatorna típusnak a hatását, amelyek vizsgálatunkban a legerősebb prediktoroknak bizonyultak. Eredményeink értékelésénél fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a négy azonosított vásárlási mintázat kategória erősen eltérő arányban képviseltette magát a mintában, jelentősen rontva ezzel az algoritmus tanulási hatékonyságát. Így modellünk elsősorban a mintában felülreprezentált “Blended” mintázatú kategóriára tekinthető alkalmazhatónak.

Munkaerő-piaci dinamika és foglalkoztatási trendek elemzése: Motivációs tényezők és munkavállalói attitűdök a foglalkoztat

2024-07-12T10:14:24+00:00

Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a munkaerőpiac közvetett változásainak és munkavégzés feltételeinek az időbeli és strukturális dimenzióban történő vizsgálatáról. A tanulmány a társadalmi-gazdasági változásokkal szembeni munkavállalói attitűdöt vizsgálja, különös tekintettel a munkavégzés rugalmasságára. A kutatás célja az összefüggések feltárása a foglalkoztatottság és a munkaerőpiaci rugalmasság között, valamint azon tényezők azonosítása, amelyek befolyásolják a munkavégzés formáját és helyét. A kutatás módszertana survey-kutatás, feleletválasztós és félig nyitott kérdésekkel. Tekintettel arra, hogy egyéb eljárások kivitelezése a támogatási projekt által meghatározott és rendelkezésre álló időkeret tartása érdekében nem volt megoldható, nem véletlenszerű mintavétellel történt a kutatás (egyszerűen elérhető alanyok módszere), amely bár nem biztosította a teljes reprezentativitást (vagyis a belőle levonható következtetések korlátozottak), de alkalmas egy nagyobb, reprezentatív kutatás előkészítéséhez. A primer kutatásban elmélethez kapcsolt tartalomelemzést alkalmaztam. A tanulmány vizsgálja azt is, hogy hogyan alakul a munkaerőpiac struktúrája és dinamikája az egyéni vállalkozói szféra és a hagyományos alkalmazotti munkaviszony közötti átmenetben. A kutatás eredményei fontos lehetőséget kínálnak a munkaerőpiac és a foglalkoztatás kultúrájának fejlesztésére, valamint az alkalmazotti jogviszony fenntarthatóságának vizsgálatára a jövőbeni társadalmi-gazdasági változások tükrében.

Paradigmaváltás a menedzsmentben

2024-07-12T10:14:24+00:00

Ez a tanulmány a dinamikusan változó modern menedzsment paradigmákban bekövetkezett változásokat vizsgálja, amelyek újra definiálták a szervezeti vezetést vezérlő elveket és gyakorlatokat. A technológiai fejlődés, a globalizáció és a változó társadalmi elvárások által jellemzett, gyorsan változó világban a hagyományos vezetési modellek példátlan átalakuláson mennek keresztül. A kutatás a menedzsmentparadigmák történelmi fejlődésének nyomon követésével kezdődik, a klasszikus vezetési elméletektől a modern nézőpontok áttekintésével, majd megvizsgálja a jelenlegi paradigmaváltást ösztönző katalizátorokat. A fő fókuszterületek közé tartozik a technológiai innovációk hatása, a távmunka terjedése, valamint a fenntartható és társadalmilag felelős üzleti gyakorlatok iránti igény. A tudományos szakirodalom átfogó áttekintése és empirikus elemzése révén a tanulmány célja, hogy azonosítsa az új paradigmákat jellemző legfontosabb tendenciákat és mintákat. A kutatás további célja, megvizsgálni e változó paradigmák gyakorlati következményeit a szervezeti struktúrákra, a vezetési stílusokra és a stratégiai döntéshozatalra, valamint az innováció, az együttműködés és a befogadás szerepét a siker előmozdítása érdekében a modern, komplex üzleti környezet közepette. Összefoglalva, e kutatás eredményei értékes meglátásokkal járulnak hozzá a modern kor vezetői számára, támogatva azt, hogy eligazodjanak a szervezeti menedzsment folyamatosan változó kihívásaiban és kihasználják a benne rejlő lehetőségeket.

Online üzleti modellek a gyakorlatban: weboldalak és mobilalkalmazások elemzése

2024-07-12T10:14:24+00:00

Az üzleti modellek leírják, hogyan teremt értéket egy vállalat. A mai világban a legtöbb szervezet számára elkerülhetetlen digitalizáció a szervezetek belső működésének változását eredményezi, mely egyben növeli a működési hatékonyságukat is. Az új technológiák átalakítják a vállalati működést és a hagyományos üzleti modellek helyett online üzleti modellek jelennek meg, jelentős részben diszruptív innovációval. A kutatás számba veszi az online üzleti modellek eddigi rendszerezéseit a célból, hogy meghatározza, milyen online üzleti modellek léteznek. Bemutatásra kerül egy saját online üzleti modell rendszerezés, mely teljeskörűen és logikusan rendszerezi azokat, tíz fő online üzleti modell típust eredményezve. A rendszerezés tesztelése során első lépésben összevetésre kerül a szakirodalomban fellelhető online üzleti modellekkel, második lépésben pedig a gyakorlatban használt modellekkel. Ez utóbbi két, összesen 700 mintaszámú adattbázis manuális elemzésével történik mely során vizsgálatra kerül az online üzleti modellek használatának gyakorisága is, megválaszolva azt a kérdést is, hogy létezik-e leggyakrabban használt online üzleti modell. A kutatás megmutatja, hogy a leggyakrabban alkalmazott online üzleti modell a szellemi tulajdon gazda, mely arányaiban az alkalmazott online üzleti modelleknek több, mint felét adja a vizsgált mintákban. A kutatás eredményei jól hasznosíthatók az online piacra belépni szándékozó vállalatok számára.

Milyen hatása van az orosz-ukrán háborúnak a globális tőzsdei szektorra 2022-ben?

2024-07-12T10:14:24+00:00

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja világszerte átrendeződéseket eredményezett a részvénybefektetések terén. Az összesített portfóliókat globálisan módosították. Számos veszteség, de nyereség is előfordult. Ez a cikk az orosz háború globális részvénypiacokra gyakorolt hatását elemzi. Ezzel szeretnénk választ adni a következő kérdésekre: milyen hatással volt az orosz háború a világ legnagyobb vállalataira, és milyen elvárásai vannak a befektetőknek a különböző részvénypiaci szektorokban működő üzleti modellek fejlődésével kapcsolatban. Más tanulmányokban a főbb részvénypiaci indexek elemzése mellett mi a különböző piaci szektorokra gyakorolt hatásra összpontosítunk. Ez azért fontos, mert a szektorindexeket specifikus részvénystratégiák alkalmazására és az adott szektorhoz tartozó egyedi részvények kockázatának fedezésére használják. Eseményvizsgálatot végezve elemeztük az MSCI World 11 különböző szektorindexének rendkívüli hozamait és kumulált rendkívüli hozamait. Az adatok azt mutatják, hogy február 24-én, az orosz támadás kezdetén, szinte minden szektor negatív rendkívüli hozamokat mutatott. A fejlemények a következő napokban szektoronként különböző módon alakultak. A kumulált rendkívüli hozamok elemzése megmutatja, hogy a rendkívüli hozamok mennyire fenntarthatók.