A Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat-ban közzétett publikációk szerzőinek, lektorainak, a folyóirat Szerkesztőségének[1] és a kiadásban minden egyéb közreműködésnek az alapfeltétele a szerkesztőbizottság által meghatározott szakmai és etikai irányelvek betartása[2].

 

SZERKESZTŐSÉG TAGJAIRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEK

1. A publikálásra vonatkozó irányelvek

A folyóirat szerkesztőbizottsága dönt arról, hogy a beérkezett anyagok közül melyek kerülnek publikálásra. A döntéshozatal alapjául szolgáló szempontok: (1) Megfelelés a folyóiratunk tartalmi és formai követelményének, (2) Rágalmazásra vonatkozó jogszabályok betartása, (3) Szerzői jogok betartása (4) Plagizálásra vonatkozó jogszabályok betartása. Ez utóbbi ellenőrzésére a szerkesztőség plágiumszűrő szoftvert alkalmazhat.

A felsoroltak közül bármely szempont be nem tartása esetén a szerkesztőség eláll a publikáció közlésétől.

2. Esélyegyenlőség

A Szerkesztőség tagjai minden esetben a szerzők nemére, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára vagy politikai nézeteire való tekintet nélkül értékeli a beküldött tanulmányokat.

3. Titoktartás

A Szerkesztőség tagjai nem adnak ki információt illetéktelen harmadik személynek a kézirattal kapcsolatban.

4. Közzététel és összeférhetetlenség

A Szerkesztőség tagjai a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatják fel saját kutatásaikhoz a szerzők írásos beleegyezése nélkül.

5. Publikálás a folyóiratban

A Szerkesztőség bármely tagjának joga van publikálni az MKSV folyóiratban. Ebben az esetben a Szerkesztőségi tagra a „SZERZŐKRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK” a mérvadók.

 

LEKTOROKRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEK

1. A szerkesztői döntések támogatása

A lektorok segítik a Szerkesztőség tagjait a kézirat megjelentetésével kapcsolatos döntéshozatalban, valamint szükség szerint támogatják a szerzőket a cikk tudományos színvonalának emelésében.

2. Hatékonyság

Amennyiben a kiválasztott lektornak nem áll módjában (határidőbetartás vagy szakmai felkészültség okán) elkészíteni a véleményezést a publikálásra benyújtott kéziratról, erről kötelessége értesíteni a Szerkesztőséget és lemondani a lektorálási folyamatban való részvételéről. A határidőkről a lektor a felkérés alkalmával pontos tájékoztatást kap az OJS rendszerén keresztül.

3. Titoktartás

A beérkezett kéziratokat és az elkészült bírálatot / lektori véleményt bizalmasan kell kezelni. Minden kéziratot csak a Szerkesztőség engedélyével lehet nyilvánosságra hozni vagy másokkal megvitatni.

4. Objektivitás

A kéziratok kiértékelését objektíven kell elvégezni. A lektoroknak véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell alátámasztaniuk. A szerzők személyére vonatkozó kritika nem helyénvaló.

5. Hivatkozás a forrásokra

Minden korábban megjelent közleményből származó eredményt, megfigyelést, gondolatmenetet, érvet tartalmazó megállapítást megfelelő hivatkozással kell ellátni, melyre vonatkozó forrást az irodalomjegyzékben is fel kell tüntetni. A lektoroknak fel kell ismerniük és fel kell hívniuk a Szerkesztőség figyelmét a kézirat más, korábbi anyagokkal felmerülő nagy mértékű hasonlóságára vagy átfedésére.

6. Közzététel és összeférhetetlenség

A kézirat kiértékelése során szerzett információk bizalmasan kezelendők, nem használhatók fel a személyes előmenetel érdekében. A lektorok részéről bármilyen okból etikai vétség a publikálási folyamatban előnyt biztosítani egyes szerzőknek, vagy fordítva, személyes okokból hátráltatni a kézirat megjelenését.

 

SZERZŐKRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK

1. Közlésre vonatkozó irányelvek

Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat. A tanulmány háttéradatait pontosan kell bemutatni. Elfogulatlanságot kell tanúsítani a mások munkájának bemutatásában, a referenciák megadásában.

2. Eredetiség és plágium

A közleményben meg kell adni a feldolgozott szakirodalomra történő hivatkozást, a kutatás során alkalmazott módszerek leírását, illetőleg azok megfelelő irodalmi hivatkozását is.  A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy nem tüntették fel sajátként mások ötleteit, tudományos eredményeit, gondolatait.

3. Többszörös, párhuzamos vagy egyidejű publikálás

Ugyanazon kézirat több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan. Kivételt képezhetnek azok az esetek, amikor az eredeti cikk idegen nyelven látott napvilágot. Ilyenkor − a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett − a magyar nyelvű változat publikálása is kívánatos lehet a kutatási eredményeknek a széles hazai szakmai körök számára való hozzáférése és a honi tudományos-szakmai nyelv ápolása céljából.

4. Források hivatkozása

A szerzőknek szakszerűen kell hivatkozniuk mindazon művekre, amelyek hatással voltak munkájukra. Etikai vétség az, ha valaki hiányos idézéssel magának tulajdonítja mások ötletét, módszerét vagy adatát.

5. Tanulmányszerzői tisztség

Szerzőként kell szerepeltetni mindazokat a személyeket, akik érdemben hozzájárultak a bemutatott tanulmány koncepciójához, tervezéséhez, kivitelezéséhez vagy értelmezéséhez. (1) Társszerzőként kell megjelölni mindazokat a személyeket, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmányhoz. A kapcsolattartó (levelező) szerzőnek szavatolnia kell, hogy nem jelölt meg társszerzőként erre nem jogosult személyeket, továbbá, hogy minden társszerző láttamozta és jóváhagyta a tanulmány végleges változatát, valamint beleegyezett annak publikálásába.

(2) Közreműködőként meg kell említeni mindazokat, akik szakmailag vagy anyagilag támogatták a publikáció létrejöttét.  

6. Közzététel és összeférhetetlenség

Személyes érdek vagy elfogultság nem befolyásolhatja a kutatást, annak objektivitását, következtetéseit vagy publikációját.

A szerzőnek kötelessége közzétenni a kéziratában azokat a pénzügyi vagy egyéb érdemi összeférhetetlenségeket, amelyek befolyásolhatják annak eredményeit vagy értelmezését.

7. Alapvető hibák a megjelentetett műben

Amennyiben a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel a már megjelentetett munkájában, haladéktalanul értesíti a Szerkesztőséget, aki a szerzővel együtt működve gondoskodik a tanulmány helyesbítéséről vagy visszavonásáról.

 

[1] A Szerkesztőség körébe tartoznak: a Főszerkesztő, a Szerkesztőbizottság és a Tudományos Tanácsadó Testület tagjai.

[2] Etikai Kódexünk összhangban van a COPE (Committee on Publication Ethics) által javasolt szempontokkal és a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexében megfogalmazott elvekkel.