Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat

Szennyezéscsökkentés, energiahatékonyság és ipari teljesítmény

Emmanuel Imuede Oyasor — 2026-02-28

A fenntartható gyártási gyakorlatok egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, mivel a gyógyszeripari vállalatok arra törekednek, hogy az operatív teljesítményt összehangolják a környezeti felelősségvállalással. A nigériai gyógyszeripari feldolgozóiparra összpontosítva a tanulmány azt vizsgálja, hogy az olyan fenntartható gyakorlatok, mint az energiamegtakarítás, a szennyezésellenőrzés, a megújuló energiaforrások alkalmazása és az újrahasznosítás miként járulhatnak hozzá a gyógyszergyártó vállalatok gazdasági növekedéséhez. A kutatás 2025-ben gyűjtött, keresztmetszeti primer kérdőíves adatokra épül, amelyek 152, Nigéria fő ipari térségeiben (Lagos, Ogun és Kano államok) működő gyógyszergyártó vállalatot fednek le. Az adatelemzés részleges legkisebb négyzetek módszerén alapuló strukturális egyenletmodellezéssel (Partial Least Squares Structural Equation Modeling, PLS-SEM) történt.

A tanulmány a fenntarthatósági gyakorlatok energiahatékonyságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait értékeli, ahol az energiahatékonyság a termelékenység által vezérelt növekedés proxyváltozójaként szolgál. Az eredmények azt mutatják, hogy a szennyezésellenőrzési és energiamegtakarítási gyakorlatok statisztikailag szignifikáns, pozitív hatást gyakorolnak az energiahatékonyságra, míg a megújuló energia technológiák erőteljes közvetett hatásokat fejtenek ki a gazdasági teljesítmény javításán keresztül. Érdekes módon az újrahasznosítási kezdeményezések negatív kapcsolatot mutatnak az energiahatékonysággal, ami arra utal, hogy a gyógyszeripari termelésben alkalmazott, energiaigényes újrahasznosítási folyamatok ellensúlyozhatják a fenntarthatóságból eredő potenciális előnyöket.

A modell az energiahatékonyság varianciájának megközelítőleg 92%-át magyarázza, ami kiemelkedően magas magyarázóerőre utal. Az eredmények azt jelzik, hogy a fenntarthatósági stratégiák hatékonysága a gyógyszeripari gyártásban erősen kontextusfüggő, és hogy a fenntarthatósági intézkedések stratégiai összehangolása az operatív célokkal egyaránt javíthatja a környezeti és a gazdasági teljesítményt. A tanulmány azt javasolja, hogy a szakpolitikai döntéshozók teljesítményalapú ösztönzőket, valamint az életciklus-elemzésen (Life Cycle Assessment, LCA) alapuló iránymutatásokat vezessenek be annak érdekében, hogy támogassák a vállalatokat a kontextushoz illeszkedő, környezetbarát stratégiák kiválasztásában.

Technológiai trendek és kihívások a sportrendezvények piacán

Judit Grotte — 2026-02-28

A tanulmány a sportesemények szervezését átalakító technológiai trendeket és azok kihívásait vizsgálja, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (MI), a hibrid és online formátumok, az AR/VR, az IoT-eszközök, a blokklánc és az NFT-k szerepére.

A kutatás fő kérdései: Hogyan befolyásolják az új technológiák a rendezvények tervezését és a látogatói élményt? Milyen lehetőségek és akadályok merülnek fel a szervezők számára?

Vegyes módszertani megközelítést alkalmaztunk: irodalomáttekintést, magyarországi nemzetközi események (FINA Vizes Világbajnokság 2022, Atlétikai Világbajnokság 2023, Rövidpályás Úszó Világbajnokság (25m) 2024) esettanulmányait, valamint interjúkat a szervezőkkel.

Az eredmények szerint az MI lehetővé teszi a személyre szabott programajánlásokat, chatbot-kommunikációt és előrejelző elemzéseket; az AR/VR és a gamifikált digitális élmények fokozzák a bevonódást; az IoT és érintésmentes megoldások egyszerűsítik a beléptetést és az adatgyűjtést; a blokklánc és NFT-k növelik a jegyek biztonságát és exkluzivitását. A digitális marketing, influenszerek és rövid videók pedig növelik az elérést és a közönség aktivitását. A fenntarthatósági intézkedések (digitális jegyek, energiatakarékos infrastruktúra, karbonlábnyom csökkentése) szintén hatékonynak bizonyultak.

A tanumány rámutat, hogy a technológia stratégiai szerepet tölt be a látogatói élmény gazdagításában, valamint a jövőálló és innovatív sportesemények megvalósításában, gyakorlati példákkal a magyarországi eseményekből.

A társadalmi szerződés megerősítése

Kensington Onajero Ohwo — 2026-02-28

A tanulmány az irányítás (governance) adófizetési hajlandóságra gyakorolt hatását vizsgálja Nigériában, a társadalmi szerződés elméletének keretében, amely szerint a hatékony kormányzás elősegíti a közbizalom kialakulását és az adókötelezettségek önkéntes teljesítését. Nigéria – noha Afrika legnagyobb gazdasága – a világ legalacsonyabb adóbevétel/GDP arányai közé tartozik, ami nagyrészt a gyenge kormányzásnak, az átható korrupciónak, a jogállamiság hiányosságainak, valamint az erőforrás-elosztás igazságtalanságának észlelésének tulajdonítható.

A kutatás ex post facto kutatási tervet alkalmaz, és 2011–2023 közötti időszakra vonatkozó másodlagos idősoros adatok elemzésén alapul. Az irányítás mérésére egyedi (kompozit) indexeket használ: a közszektorbeli korrupció, a jogállamiság, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, az erőforrások egyenlő elosztása, valamint a rezsimkorrupció mutatóit (világbanki forrásokra épülő jelentések alapján), míg a népesség kontrollváltozóként szerepel. Az adófegyelmet (tax compliance) az adóbevételek GDP-hez viszonyított arányával közelíti.

A többszörös regresszióelemzés – a multikollinearitás kezelésére az erősen korreláló változók (a jogállamiság és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés) kizárásával – azt mutatja, hogy az egyes irányítási proxyk (közszektorbeli korrupció, erőforrások egyenlő elosztása, rezsimkorrupció) önmagukban nem gyakorolnak szignifikáns hatást az adófegyelemre. Ugyanakkor az aggregált modell statisztikailag szignifikáns (p = 0,007), és az adófegyelem varianciájának mintegy 63%-át magyarázza (korrigált R² = 62,70%).

Az eredmények arra utalnak, hogy az irányítás az adófegyelmet holisztikus módon, nem pedig elkülönült dimenziókon keresztül befolyásolja, ami valószínűleg az irányítási indikátorok közötti kölcsönhatásokkal, valamint Nigéria kiterjedt informális gazdasága által támasztott kihívásokkal magyarázható. A megállapítások összhangban állnak a társadalmi szerződés elméletével is, hangsúlyozva az átfogó kormányzási reformok szükségességét a közbizalom helyreállítása és az önkéntes adómegfelelés erősítése érdekében.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az irányítás javítására irányuló többdimenziós megközelítés elengedhetetlen Nigéria adóbevételi teljesítményének növeléséhez. A szakpolitikai ajánlások közé tartozik az átfogó kormányzási reformok végrehajtása a végrehajtó, igazságügyi és törvényhozó hatalmi ágakban; az adózói tájékoztató és szemléletformáló programok intenzifikálása; valamint az adótörvények rendszeres aktualizálása a joghézagok felszámolása érdekében.

A civil társadalom és a gazdasági fejlődés Marokkóban

Omar Hannoun — 2026-02-28

A civil társadalmi szervezetek (civil society organizations, CSO-k), elsősorban az egyesületek, jelentős növekedést mutattak Marokkóban az 1958-as Egyesülési Jogot Szabályozó Dahír kihirdetését követően. Miközben a szakirodalom széles körben tárgyalja politikai és társadalmi szerepüket, gazdasági hozzájárulásuk mindeddig alulreprezentált maradt a kutatásokban. A Marokkói Felső Tervezési Bizottság által végrehajtott Gazdasági Egységek Népszámlálása 2023/2024 (Census of Economic Establishments, CEE) másodlagos adatainak felhasználásával e tanulmány a marokkói egyesületek szerkezetét, területi megoszlását és tevékenységi területeit elemzi.

A CEE összesen 27 481, önálló telephelyen működő nonprofit egyesületet azonosított, amelyek az országos gazdasági egységek 2,1%-át teszik ki. Területi koncentrációjuk különösen erős a Souss–Massa (15,7%), a Marrakesh–Safi (15,0%) és a Casablanca–Settat régiókban (12,8%). Funkcionális megoszlásukat tekintve leginkább a fejlesztés és lakhatás (27,9%), az oktatás és kutatás (26,2%), valamint a kultúra, sport és szabadidő (22,5%) területén aktívak.

Bár részletes foglalkoztatási és költségvetési adatok nem állnak rendelkezésre, a rendelkezésre álló empirikus bizonyítékok arra utalnak, hogy a civil társadalmi szervezetek egyszerre töltenek be társadalmi partneri és gazdasági szereplői funkciókat: közszolgáltatásokat nyújtanak, elősegítik a társadalmi befogadást, valamint hozzájárulnak a helyi gazdaságok működéséhez és fejlődéséhez. A jövőbeni kutatásoknak célszerű lenne számszerűsíteni e szervezetek foglalkoztatási és pénzügyi hatását.

A társadalmi teljesítmény és a stratégiai munkaerő-fejlesztés integrálása a feltörekvő egészségügyi szervezetek alkalmazottainak teljesítményének javításában

Emmanuel Imuede Oyasor — 2026-02-28

A tanulmány a fenntartható emberierőforrás-menedzsment gyakorlatok hatását vizsgálja a munkavállalói teljesítményre a nigériai gyógyszeripari feldolgozóiparban és más egészségügyi profilú szervezetekben. A kutatás egy keresztmetszeti adatbázison alapul, amely 350 közép- és felsővezetői szintű munkavállalótól származó válaszokat tartalmaz. Az elemzéshez a parciális legkisebb négyzetek strukturális egyenletmodellezését (Partial Least Squares Structural Equation Modelling, PLS-SEM) alkalmazza a fenntarthatósági és menedzsmentgyakorlatok közvetlen, valamint mediáló hatásainak feltárására.

Az eredmények azt mutatják, hogy a menedzsmentgyakorlatok — a következetesség (β = 0,372), a célok teljesítése (β = 0,341), az időszerűség (β = 0,247) és a biztonsági gyakorlatok (β = 0,219) — szignifikánsan javítják a munkavállalók menedzsmenttel összefüggő teljesítményét, és a variancia 74,1%-át magyarázzák (R² = 0,741). A képzés és fejlesztés (β = 0,528), az egészségvédelem és munkabiztonság (β = 0,471), valamint az inkluzív toborzás (β = 0,436) erőteljesen előrejelzik a fenntartható gyakorlatokat, amelyek mediáló szerepet töltenek be a teljesítménykimenetek alakulásában.

A megállapítások szerint a következetesség, a célok teljesítése, az időszerűség és a biztonsági gyakorlatok jelentősen növelik a munkavállalói teljesítményt, míg a képzés és fejlesztés, az egészségvédelem és munkabiztonság, valamint az inkluzív toborzás a fenntartható gyakorlatok kulcsfontosságú meghatározói. A tanulmány rávilágít a fenntarthatósági és munkavállaló-központú menedzsmentmegközelítések integrálásának gazdasági és működési előnyeire, és azt sugallja, hogy a munkaerő-fejlesztésre és a biztonságra irányuló célzott beavatkozások elősegíthetik a termelékenység, a hatékonyság és az elkötelezettség növelését. A szakpolitikai és vezetői következtetések hangsúlyozzák a strukturált fenntarthatósági keretrendszerek szükségességét az emberi tőke optimális hasznosítása érdekében.