Fluidzárványsíkok és repedésrendszerek vizsgálatának alkalmazása granitoid kőzetek repedezettségének fejlődéstörténeti rekonstrukciójában III.

A Bátaapáti (Üveghuta) radioaktív hulladéktároló telephely kutatófúrásaiban végzett vizsgálatok eredményei

  • Zsófia Poros
  • Ferenc Molnár
  • Balázs Koroknai
  • Marc Lespinasse
  • Gyula Maros
  • Zsolt Benkó

Absztrakt

Munkánkban a Mórágyi Gránit Formációt vizsgáltuk folyamatos magvétellel mélyített fúrásokban, amelyek az RHK
Kft. megrendelésére készült földtani kutatás során mélyültek a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végső
elhelyezésének céljából Bátaapáti térségében.
Vizsgálatainkat a hulladéktároló telephely Mórágyi Gránitot harántoló fúrásaiból származó, orientált fúrómagokon
végeztük. A vizsgált fúrómagok orientálása a komplex digitális archiváló és feldolgozórendszer (ImaGeo, Coredump) segítségével történt. A granitoid kőzetek kőzetalkotó kvarckristályaiban található fluidzárványsíkok és a kiválasztott
hidrotermális erezések ásványain végzett fluidzárvány-vizsgálatok segítségével öt fluidummigrációs eseményt azonosítottunk és meghatároztuk azok relatív időrendiségét és fő irányait is:
1. esemény: a variszkuszi gránitképződés késő magmás fázisához köthető fluidummigráció, amely pegmatoidok
primer fluidzárványaiban nyomozható. E fluidumot bezáró zárványok homogenizációs hőmérséklete 260–290 °C
közötti, sótartalma ~5–6 NaCl ekv. súly%. A nyomáskorrekció figyelembevételével számított képződési hőmérséklet kb.
500–550 °C-ra tehető a pegmatoidok esetében. Az áramlás közel ÉÉK–DDNy-i irányú repedések mentén történt.
2. esemény: fluidumáramlás ÉK–DNy-i és ÉNy–DK-i csapású repedésrendszerek mentén. A fluidum összetétele
NaCl–CaCl2–H2O, koncentrációja átlagosan 22 CaCl2 ekv. súly% volt. Homogenizációs hőmérséklete 175–255 °C között változik. E fluidum eredete kérdéses: kapcsolódhat metamorf folyamathoz, de a mélymedence-eredet is lehetséges.
3. esemény: a vizsgált területen mindenhol ható — feltehetően (késő-)kréta korú — hidrotermális esemény, amely
kvarc- és kalciterezést eredményezett. A fluidummigráció az ÉK–DNy-i és az ÉNy–DK-i csapásirányú repedésrendszerekben egyaránt igazolható. A repedéskitöltő kvarcban található elsődleges zárványok homogenizációs hőmérséklete
100–200 °C között változik, sótartalmuk ~8–14 NaCl ekv. súly%. Az érkitöltő kalcitban a homogenizációs hőmérsékleti
intervallum igen tág (100–250 °C), a sótartalom ~0,2–5 NaCl ekv. súly% közé esik.
4. esemény: az ÉNy–DK-i csapású, valószínűleg reaktiválódott repedésrendszerek menti fluidummobilizációs esemény. Kora a kréta vulkanizmusnál fiatalabb, feltehetően kora-paleogén. A fluidum NaCl-CaCl2-H2O összetételű, koncentrációja átlagosan 19 CaCl2 ekv. súly% és viszonylag alacsony homogenizációs hőmérséklettel jellemezhető (60–120 °C).
5. esemény: egy alacsony hőmérsékletű, valószínűleg meteorikus eredetű fluidummigráció, melynek feltehetően a
késő-miocén–pliocén kiemelkedés következtében reaktiválódott, nyílt repedésrendszer biztosított áramlási útvonalat.
Vizsgálataink kiderítették továbbá, hogy a granitoid nyílt mikro- és makrorepedés-rendszerének irányai jelentős
hasonlóságot mutatnak.

Megjelent
2020-04-09
Hogyan kell idézni
PorosZ., MolnárF., KoroknaiB., LespinasseM., MarosG., & BenkóZ. (2020). Fluidzárványsíkok és repedésrendszerek vizsgálatának alkalmazása granitoid kőzetek repedezettségének fejlődéstörténeti rekonstrukciójában III.: A Bátaapáti (Üveghuta) radioaktív hulladéktároló telephely kutatófúrásaiban végzett vizsgálatok eredményei. Földtani Közlöny, 138(4), 368-384. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2801
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>