Szénhidrogén-migráció nyomai Pécsvárad környékén (Mecsek hegység)

  • Georgina Lukoczki
  • Félix Schubert
  • Mária Hámorné Vidó

Absztrakt

Az elmúlt néhány év kutatásai eredményeként ismertté vált, hogy az alsó-jura Hosszúhetényi Mészmárga
Formáció (HMF) egy Pécsváradtól északra található kőfejtő által feltárt része jelentős mennyiségű szerves anyagot
tartalmaz (teljes szerves szén tartalom, TOC = 0,4%) (RAUCSIK et al. 2002). A márga anyaga tektonikai események
hatására meggyűrődött és repedésekkel szabdalódott fel. E repedéseket kalcit töltötte ki, mely ütés hatására erős bitumenszagot áraszt. A jelenséget a repedéskitöltő kalcitokban csapdázódott szénhidrogén-tartalmú fluidumzárványok kiszabadulása okozza.
Munkánk során a HMF pécsváradi feltárásából vett minták szerves anyagának vizsgálatát végeztük el vizuális
kerogénelemzéssel és vitrinitreflexió-méréssel annak érdekében, hogy megállapítsuk, a márga szolgálhatott-e a
repedéskitöltő kalcitokban csapdázódott szénhidrogén anyakőzeteként. Fluidumzárvány-mikrotermometriai és UVfluoreszcens vizsgálatok alkalmazásával a szénhidrogén-migráció körülményeit vizsgáltuk.
Megfigyeléseink alapján a HMF feltárt szakaszának szerves anyaga legnagyobbrészt tengeri eredetű liptinitből áll
(II. típusú kerogén), de jelentős mennyiségű szárazföldi eredetű vitrinitet is tartalmaz, ami alátámasztja a márga
felhalmozódási környezetének szárazföldhöz közelebbi kapcsolatát. A vitrinitreflexió-értékek alapján (Ro%=0,73) a
szerves anyag elért az olajképződés szakaszába (olajablak). A képződmény vizsgált szakaszának a vitrinitreflexióértékekből számított maximális felfűtési hőmérséklete 106 °C és 117 °C között lehetett.
Mikroszkópos szöveti elemzés alapján hatféle kalcitértípust különítettünk el. UV-gerjesztés alatti vizsgálat során
vizuálisan háromféle színű (élénkkék, világoskék, sárgáskék) szénhidrogén-tartalmú fluidumzárvány-együttest (FIA,
Fluid Inclusion Assemblage) különböztettünk meg. Az UV-fluoreszcens mikrospektroszkópos mérésekből kapott
spektrumok nem mutattak különbséget a világoskék és a sárgáskék fluoreszcens színű zárványok között. A
fluidumzárványok mikrotermometriai vizsgálatával megállapítottuk, hogy a szénhidrogén-tartalmú fluidum migrációja
65 °C és 110 °C közötti hőmérsékleten zajlott. A HMF szerves anyagának tulajdonságai alapján feltételezzük, hogy a
repedésrendszerben migrált szénhidrogén anyakőzete a márga lehetett.

Megjelent
2020-01-24
Hogyan kell idézni
LukoczkiG., SchubertF., & Hámorné VidóM. (2020). Szénhidrogén-migráció nyomai Pécsvárad környékén (Mecsek hegység). Földtani Közlöny, 142(3), 229-242. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2371
Rovat
Értekezés