A dinnyeberki uránércesedés földtana, kísérleti perkolációja és rekultivációja

Absztrakt

A dinnyeberki uránércesedés Dinnyeberkitől nyugatra, a felszín alatt 25,8–40,8 méter mélységben, 100–115 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el (É 46°05´ 36,46˝ K17°56´47,20˝). A Szászvári Formáció durvatörmelékes, magas szervesanyag-tartalmú, 0,5–3,5 m vastagságú összletéhez kötődik. Horizontális kiterjedése 50×70 m. A Szászvári Formáció feküje a paleozoos alaphegység (Mórágyi Gránit, Korpádi Homokkő, Gyűrűfűi Riolit, Cserdi
Homokkő), illetve a középső-miocén (kárpáti) Tari Dácittufa. Felette üledékhiánnyal települ a felső-pannóniai (s.l.) Somlói Formáció. A rétegsort lösz – áthalmozott lösz zárja. Az ércesedés közvetlen fedő és fekü rétegei rossz (10–8 m/s) vízáteresztő képességűek. Az ércesedést hordozó réteg eredeti víztartalma 5%, átlagos porozitása 15–20%, permeabilitása 1–10 mD. Átlagos effektív szivárgási tényezője 3,5 ×10–7 m/s. Az ércesedés ólomizotóp-kora 20 millió év, további áthalmozódásos dúsulása 11–15 millió éve zajlott. A feltáráskor az urántartalom 90 százaléka mobilis, oxidált (U6+) állapotú volt. A számított készlet 18 000 kg fémurán. Az ércesedés egyensúlyi viszonyai a kísérleti perkoláció hatására megváltoztak. Az 1982-ben mélyült Dinnyeberki Db–3 jelű fúrás érces szakaszán a RaUeq/U egyensúlyi hányados 0,76 és 1,5 közötti tartományban, rendszertelen eloszlásban változott. Az 2008-ban mélyült Db–46 jelű fúrás alsó érces szakaszában ez az érték 0,39 volt, amíg a felső érces szakaszában a radioaktív egyensúly a rádium irányába tolódott el, a hányados jelenleg eléri az 1,89 es értéket is. Az ércesedés a Dahlkamp-féle osztályozási rendszerben a homokkő típuson belül az alaphegység-felszíni üledékszállítási csatornában létrejövő Chinle-altípusba sorolható.