Felső-triász Conodonták a recsk–darnói terület mélyfúrásaiból: új adatok a prekainozoos aljzat földtani felépítéséhez

  • Sándor Kovács
  • Zsuzsanna Gecse
  • Pál Pelikán
  • Tibor Zelenka
  • Géza Szebényi
  • Imre Szabó

Absztrakt

Dolgozatunkban egyes recski mélyszinti fúrások, valamint a Recsk–II. akna anyagán elvégzett Conodontabiosztratigráfiai vizsgálatok eredményeit foglaljuk össze. Az előkerült Conodonták a tanulmányozott képződmények
karni, nori és rhaeti korát bizonyítják.
A Recsk Rm–58 és az Rm–79 jelű fúrások, valamint a Recsk–II. akna, szürke, tűzkövesmészkő-összlete az ismertté vált adatok alapján min. késő-karni–kora-rhaeti korú és megfelel a Bükki parautochton egység Felsőtárkányi Mészkő
Formációjának. Az Rm–58 fúrásból deformált Conodonták is előkerültek; ez a tény szintén a Bükk hegység egységeinek a recski aljzatbeli folytatását erősíti meg. Ugyanezen fúrás szelvényében tektonikus ismétlődés volt bizonyítható.
A legészakabbra mélyült Rm–118 fúrás a Mónosbéli-egységen/-komplexumon belül egy nagyméretű, karni–nori korú Bódvalenkei–Hallstatti Mészkő-blokkot (olisztotrimmát) harántolt, 85,8 m fúrási vastagságban. Ilyen típusú, mind
a bükki, mind a dunántúli-középhegységi triászhoz képest egzotikus blokkokat a darnó-hegyi fúrások is feltártak; felszínen a legkeletebbi képviselőjük a Déli-Bükk középső részén (Kavicsos-kilátói alapszelvény) ismeretes.
Járulékos adatként megemlítendő, hogy a Darnói-egységből az Rm–136 fúrásban szürke mészkőből karni Conodonták kerültek elő; sajnos ugyanitt a bazalttal keveredő vörös, mikrites mészkő (peperites fácies) negatívnak bizonyult.
Az itt részletezett rétegtani adatok alapján is megerősíthető, hogy a recski paleogén vulkáni komplexum prekainozoos aljzatában a Bükk hegység egységei folytatódnak és hogy a Darnói-törés a prekainozoos aljzatban nem képez
valódi nagyszerkezeti határt.

Megjelent
2020-01-15
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei