Aktuális szám
RÖVID TÁV DICSÉRETE, AVAGY A FENNTARTHATÓSÁG A JELENBEN
A tudománynak talán a legérdekesebb pillanatai a fordulópontok, amikor egy-egy alapvetőnek tartott igazságot megkérdőjeleznek, amikor felvetődik, hogy valami nem biztos, hogy annyira alapvető és nem is biztos, hogy mindig igaz. A fenntarthatóság fogalmának alakulása önmagában is egy tanulmány témája lehet. Változtak a hangsúlyok az értelmezések, a preferált keretek, a megoldási javaslatok. Sok olyan terület van, aminek a megítélése különböző szempontok szerint akár szélsőségesen különböző is lehet. Ilyen például az elektromos autók, az atomenergia vagy a lebomló műanyagok kérdése. Néhány fogalmi elem azonban kitartóan hozzákapcsolódik a fenntarthatósághoz. Valószínűleg a legtöbben úgy gondolják, hogy a fenntarthatóság központi kérdése a hosszú távú gondolkodás. A hosszú táv megkérdőjelezhetetlen fontossága mellett azonban méltatlanul kevés figyelem fordul a rövid távú megoldásokra, a jelen döntéseire.
Emlékszem, hogy iskolás koromban, az akkor éppen divatos pedagógiai közhely „a gyerekek az életre készülnek” elhangzása után édesanyám – aki kiváló matematikus és tanár volt – mindig azt mondta: a „gyerekek élnek és nem az életre készülnek”. A fenntarthatóság is ilyen. Az emberi életet nem „majd” egy távoli jövőben kell jobbá, élhetőbbé tenni, hanem mindent el kell követni azért, hogy most szebb, jobb, boldogabb legyen – minél több ember számára és minél tartósabban. A múlton nem tudunk változtatni, a jövő bizonytalan. Egyetlen pillanat, a jelen áll rendelkezésünkre arra, hogy jóvátegyünk valamit a múlt hibáinak következményeiből és terelgessük a dolgokat legjobb jelenlegi tudásunk szerint a boldogabb jövő felé. De amíg javítjuk a hibákat, tanulságokat fogalmazunk meg, építjük a jövőt, addig a jelenben élünk. Hosszú távon életben maradni csak akkor lehet, ha nem csak túléljük, hanem úgy éljük meg a jelent, hogy marad reményünk a jövőre.
A tematikus szám cikkei a fentarthatóság sokféle kérdésére adnak színes válaszokat, elgondolkodtatnak, meglepnek, új nézőpontokat villantanak fel. A témák egy része a mobilitáshoz kapcsolódik, az elektromos autók és a vasútépítésének aktuális kérdésein keresztül, de találkozhatunk a keleti sünökkel is, akiken keresztül újszerű módon láthatunk rá a városökológiai kihívásokra. Egy angol nyelvű cikkből megismerhetjük a Global Hunger Indexet és összefüggéseit, egy másik tanulmány segítségével pedig egy érdekes aspektusból ismerhetjük meg a CRM és a családi boldogság kapcsolatát. Adjunk magunknak időt az olvasásra, gondolkozzunk a felvetéseken, vitatkozzunk a szerzőkkel, keressük meg a számunkra hasznosítható gondolatokat.
Ne várjunk csodát, egyik tanulmány se fogja megoldani önmagában a fenntarthatóság nagy problémáit, de bármelyik elindíthat egy olyan gondolatsort, ami közelebb visz a megoldáshoz. Közben ne felejtsük el maximálisan megélni a jelent, igyunk meg egy finom teát, hallgassunk zenét, használjuk ki az olvasás a pillanatait a pihenésre, feltöltődésre. A fenti gondolatokkal ajánlom figyelmükbe a lap legújabb számát és kívánok kellemes és hasznos időtöltést az olvasáshoz.
Dr. Szigeti Cecília A szám vendégszerkesztője
