A szövegkohézió újrateremtése műfordításban: esettanulmány Salinger The Catcher in the Rye című művének két magyar fordításáról

Krisztina Károly; Gerda Karádi; Judit Olgyay-Fekete; Kamilla Sulyok

doi:10.35924/fordtud.24.2.1

Krisztina Károly
Gerda Karádi
Judit Olgyay-Fekete
Kamilla Sulyok

DOI: https://doi.org/10.35924/fordtud.24.2.1

Kulcsszavak: szövegkohézió, topikszerkezet, ismétléskerülési hipotézis, exp- licitációs hipotézis, újrafordítási hipotézis, szleng

Absztrakt

Esettanulmányunk a szövegkohézió célnyelvi újraalkotásának sajátosságait tárja fel Salinger The Catcher in the Rye című műve két magyar fordításának mélyreható szövegnyelvészeti elemzése alapján, különös tekintettel a strukturális és a nem strukturális szövegkohézió célnyelvi újrateremtésének kérdéseire. A vizsgálat relevanciáját az adja, hogy (1) a mű – a születése korában még szokatlan – beszélt nyelvet tükröző, szleng vonásokat is tartalmazó szövege komoly kihívást jelent a fordító számára, és (2) a kutatások tanúsága szerint bizonyos tényezők (pl. a fordítás célja és célközönsége, a szöveg fajtája, a nyelvek rendszerbeli tulajdonságai, korábbi fordítás(ok) sajátosságai) függvényében változhatnak a szöveg- szerűség célnyelvi megteremtésével kapcsolatos fordítói feladatok és döntések. Leíró jellegű, kvalitatív megközelítésű vizsgálatunk ezért a (nem strukturális) ko-héziós szerkezet és a strukturális topikszerkezet minőségi és mennyiségi elemzése alapján térképezi fel a szövegkohézió kétféle újrateremtését kísérő szövegszintű fordítói stratégiákat. A dolgozat kitér az elemzés szempontjából releváns fordítási univerzálénak tartott jelenségek, így az explicitáció és az ismétléskerülés, valamint az újrafordítási hipotézis vizsgálatára is. Az eredmények azt mutatják, hogy a strukturális és a nem strukturális kohézió célnyelvi újrateremtése során (1) szövegszintű szerkezeti eltolódások keletkeznek az angolról magyarra fordítás során; (2) az explicitációs hipotézis részben teljesül, ugyanis egyes kohéziós változókat a fordítók explicitálnak, bár ez bizonyos esetekben redundanciához vezet; (3) az ismétléskerülési hipotézis nem feltétlenül igazolható; (4) az újrafordítási hipotézis a nem strukturális kohézió vonatkozásában részben, a strukturális kohézió esetében pedig egészében teljesül.

A szövegkohézió újrateremtése műfordításban: esettanulmány Salinger The Catcher in the Rye című művének két magyar fordításáról

Absztrakt

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei