Provence-i kultúraspecifikus kifejezések fordítása nyelvek és szemiotikai rendszerek között

Absztrakt

E tanulmány folytatja a korábbi esettanulmányom (Karádi 2024) gondolatvezetését, továbbra is a következő kutatási kérdésre keresem a választ: összefüggenek-e a kultúraspecifikus kifejezések átültetése során alkalmazott stratégiák és átváltási műveletek a fordítási móddal? Ehhez Marcel Pagnol először 1962-ben publikált, Jean de Florette című regényében (ugyanezen címmel magyarra fordította Hricó Gabriella 1999-ben) és annak filmadaptációjában (franciául: Jean de Florette; magyarul: A Paradicsom…, rendezte Claude Berri, a magyar szinkront Borbarát Bernadett készítette) fellelhető kultúraspecifikus kifejezések fordítását elemeztem. Az elemzéshez és kategorizáláshoz ezúttal is Pedersen (2005) modelljét választottam, hiszen e taxonómia segítségével pontosan illusztrálhatók a regényben és a filmadaptációban jellemzően alkalmazott átváltási műveletek, továbbá a honosító és idegen ízeket megőrző stratégiák (Venuti 1995) aránya is jól vizsgálható. A kutatás célja a regényből és filmből vett példákon keresztül bemutatni a választott fordítási módszereket, műveleteket, stratégiákat és a megjelenő tendenciákat francia–magyar nyelvpárban, főként a Provence-ban használatos, a területre jellemző, kulturálisan kötött kifejezéseken keresztül.