Cirkonolit-tartalmú szimplektitek mikro-ijolitokban: jelentőségük a szubszolidusz folyamatok értelmezésében az Oldoinyo Lengai (Tanzánia) területén zajló magmatizmus során

Absztrakt

Az Oldoinyo Lengai vulkánból származó olivin-flogopit mikro-ijolit kőzetek komplex magmás folyamatokat rögzí­te­nek. Ezekben szimplektitek formájában megőrződtek szubszolidusz-reakciók bizonyítékai is. A kutatás során vizsgált szimplektitek alkotói lamellás formában jelennek meg bimodális szemcseméret-eloszlással: a diopszid és az ilmenit egya­ránt előfordul durva- (2–3 µm) és finomszemcsés (<2 µm) lamellákban, míg a cirkonolit kizárólag durva (~5 µm), a ritkaföldfém-perovszkit pedig közepes méretű lamellákban jelenik meg. A bimodális eloszlás eltérő hőmérsékleteken történő kialakulást tükröz. A mikro-ijolit kialakulását leginkább két paragenezis váltakozása határozta meg: magas hőmér­sékleten a „diopszid-paragenezis” (970–1070 °C), míg alacsonyabb hőmérsékleten az „egirin-augit-paragenezis” (700–850 °C). A durvaszemcsés szimplektitlamellák képződése a magasabb hőmérsékletű paragenezishez köthető, míg a finomszemcsés lamellák az alacsonyabb hőmérsékletű paragenezis során jöttek létre. A szimplektitek feltehetően az olivin és a titanit közötti szubszolidusz reakció eredményeként alakultak ki, amelynek reakciótermékei a diopszid, az il­me­nit és a cirkonolit. Utóbbi a titanit lebomlása során felszabaduló ZrO2-ból (0,4–0,8 tömeg%) jöhetett létre. Transz­missziós elektronmikroszkópos vizsgálatok kimutatták, hogy a cirkonolit kristályok összetétele közel ideális, a cirkono­lit-2M politípushoz tartoznak, és két ikerdoménből épülnek fel. Az ikertengely az [110] iránnyal párhuzamos, ami

180°-os elfordulást eredményez, a kontakt ikersík párhuzamos a (001)-gyel. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a szubszolidusz folyamatok egyidejűleg is működhetnek a magmás kristályosodással. Ennek ékes bizonyítékai az Oldoi­nyo Lengai olivin-flogopit mikro-ijolit kőzeteiben megfigyelhető szövetek és ásványegyüttesek.