A Bodai Aleurolit Formáció törmelékes kőzettípusainak ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzői

  • Andrea Varga
  • Béla Raucsik
  • György Szakmány
  • Zoltán Máthé

Absztrakt

Munkánkban a felső-permi Bodai Aleurolit Formáció (BAF, Dél-Dunántúl, Mecsek) sziliciklasztos
kőzettípusainak (agyagkő, aleurolit, homokkő és albitolit) ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzését
végeztük el. Az agyagkövekben az ülit±muszkovit, a hematit és a klorit mennyisége általában nagyobb,
mint az albitolitokban, az aleurolitokban és a homokkövekben. Ezzel ellentétben a BAF durvább
szemcseméretű kőzettípusainak albit-, kvarc- és karbonáttartalma jelentősen meghaladja az
agyagkövekre jellemző értékeket. A nagyobb elsődleges porozitásnak megfelelően a homokkövekben és
az aleurolitokban a törmelékes földpátok diagenetikus albitosodása és a karbonátcementáció mértéke nagyobb, mint az agyagkövekben. A vizsgált kőzettípusok kémiai összetétele szintén a diagenetikus
albitosodáshoz kapcsolódó folyamatok hatását tükrözi. Az aleurolitok és a homokkövek Si0 2 -, Na 2 0 -,
CaO-, MnO-, Sr- és Ba-tartalma viszonylag nagy. Másrészt az A1 2 0 3 , a Fe 2 0 3 , a MgO, a K 2 0 és a Rb
mennyisége az agyagkövekben jelentős, amely a rétegszilikátok és a hematit nagyobb arányát tükrözi.
A BAF homokköveinek törmelékanyagában a jelentős mennyiségű savanyú vulkáni kőzetanyag a
permi Gyűrűfűi Riolit Formáció lepusztulásából származik. A metamorf eredetű törmelékanyagot a
kristályos aljzat lepusztulása szolgáltatta. A felzikus átlagos összetételű lehordási területet erősíti meg az
agyag- és homokkövek ritkaföldfém (RFF)-eloszlása is, amely a felső kontinentális kéreg eredetű
törmelékes kőzetek RFF-eloszlásának felel meg. A neutrális-bázisos jellegű törmelékszemcsék a BAF
lehordási területén - alárendelt mennyiségben - mafikus összetételű kőzetek jelenlétére utalnak. 

Megjelent
2020-05-07
Hogyan kell idézni
VargaA., RaucsikB., SzakmányG., & MáthéZ. (2020). A Bodai Aleurolit Formáció törmelékes kőzettípusainak ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzői. Földtani Közlöny, 136(2), 201-232. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3142
Rovat
Értekezés