Geológusok a Magyar Tudományos Akadémián, 1833–2026 – Adatgyűjtemény elemzéssel
DOI:
https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2026.156.3.233Kulcsszavak:
ásványtan, földtan, geokémia, kőzettan, Magyar Tudományos Akadémia, tudományos társulatok története, őslénytan, tudománytörténetAbsztrakt
Ezen összeállítás a témában korábban megjelent tanulmányoktól eltérően az MTA tagjainak a tudományterület fejlődésére gyakorolt hatásával szemben az MTA-tagok adatsorából kiolvasható tudománytörténeti összefüggéseket boncolgatja. A vizsgált szempontok: az akadémikussá válás munkahelytípusok szerinti háttere, a geológiai szakterület súlyának változása az akadémiai tagságban, a megválasztási életkor, a levelező tagból rendes taggá történő akadémikusi előmenetel, a széküket el nem foglaló geológus akadémikusok, a geológiai szakterületek közötti erőviszonyok, a budapesti és vidéki akadémikusok aránya. Az összeállítást a tanulmányban geológus tagokként kezelt 54 személy adattára zárja, ennek függelékeként további 15 olyan akadémikus adatai következnek, akiket leginkább a bevezetésben említett tanulmányok egy része geológusként tart nyilván, illetve megemlíti számottevő geológiai munkásságukat. Egy szintén adattárral záruló külön rész foglalkozik a 38 külföldi geológus taggal.








