A Földtani Közlöny története

  • Gábor Papp Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár
Kulcsszavak: folyóirat-történet, Földtani Közlöny, kultúrtörténet, Magyarhoni Földtani Társulat, tudománytörténet

Absztrakt

A tanulmány Magyarország egyik legrégebbi tudományos folyóirata történetének áttekintésével a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) történetének egyfajta vetületét is adja.
A Földtani Közlöny az MFT időszakosan megjelenő, hosszabb-rövidebb tanulmányokat, a társulati élethez kötődő írásokat és dokumentumokat egyaránt tartalmazó Munkálatait váltotta fel. A Közlönyben — évi többszöri megjelenése miatt — szakmai hírek és irodalmi ismertetések is helyet kaphattak.
A Közlöny 1871-es elindítását az MFT szervezeti és anyagi megerősödése és a földtani kutatás intézményesülése (Magyar Királyi Földtani Intézet [MKFI], 1869) tette lehetővé. Az első tizenöt év az útkeresés jegyében telt. A folyóirat 1879-től [9. évf.] gyakorlatilag kétnyelvű (magyar és német) volt. 1880–1882 közt [10–12] kizárólag eredeti értekezéseket közölt, mert az összes többi rovatát átvette a — népszerű cikkeket is tartalmazó — Földtani Értesítő. 1883-tól [13] e rovatok visszakerültek a Közlönybe, sőt 1885-ig [15] az MKFI Évi Jelentései is itt jelentek meg. A lap ezután is (1949-ig [79]) viselte a Földtani Intézet hivatalos közlönye megjelölést.
Az 1886–1918 közti konszolidált évek során a lap jellege keveset változott. Megjelenéséhez biztos hátteret adott a rendszeres és növekvő állami támogatás. A tagtoborzás és az új szakosztályok alakulása a tagdíjbevételt, a terjedelmet és a példányszámot is tovább növelte, de az I. világháború megtörte ezt a fejlődést.
Az I. világháborús összeomlás után a társulat vagyona elértéktelenedett, és az állami támogatás is esetlegessé vált. E küzdelmes időszakban egészen 1933-ig [63] általában csak évi egy füzet jelent meg — az is több-kevesebb késéssel. A cikkek megrövidültek, az eredeti értekezéseken kívüli rovatok kimaradtak vagy összezsugorodtak. 1931-től [61] a cikkeket vagy magyarul, vagy németül közölték, ellentétes nyelvű kivonattal. 1943-tól [73] újból a csúszások és a drasztikus terjedelemcsökkenés időszaka jött el. A fordulat évével (1948 [78]) bezárólag ismét legfeljebb csak évi egy füzet jelent meg.
1948-ban [78] az MFT-t betagolták a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségébe (MTESZ). Az „államosított” Közlönyt — több változás után — a 84.-től a 119. évfolyamig az Akadémiai Kiadó adta ki. A lapot az MFT titkárai helyett egy állandó szerkesztő (1967-től [97] a Társulat elnöke) által vezetett bizottság szerkesztette. A Közlönyre a hazai hatás körű földtani szaklap szerepét osztották, ezért idegen nyelvű cikk alig jelent meg benne. Az állami támogatás nyújtotta stabilitást 1986-tól [116], a dotáció leépülése nyomán, újra a csúszások és technikai fogyatékosságok kora váltotta föl.
1990-től [120] az állami kontrollal együtt az állami szubvenció is megszűnt, de a csúszások és a terjedelmi korlátok periódusa — főként a MOL Nyrt. támogatásának köszönhetően — az 1990-es évek közepére elmúlt. Lezajlott a számítógépes átállás, megjavult a papír és a nyomtatás minősége, 1997-ben [127] a főszerkesztői poszt bevezetésével megújult a szerkesztés menete is.
Az új ezredévben az informatikai forradalom és a pénzügyi gondok drasztikus változásokat hoztak. 2001-ben [131] bekellett vezetni a külön előfizetési díjat. 2008-ban [138] a Közlöny A4-es méretű lett. A cikkek 2013-tól [143] előfizetés, 2015-től [145] tagdíj ellenében, 2017-től [147] viszont már ingyenesen hozzáférhetők a világhálón, sőt a retrospektív digitalizálásnak köszönhetően ugyanez a korábbi számokra is elmondható. A digitálisan szerkesztett lap továbbra is — de már nem kizárólagosan — magyar nyelvű maradt.
A történeti rész után egy tematikus áttekintést nyújtó Adattár zárja a tanulmányt.

Megjelent
2020-03-18

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei