Magyar népegészségügyi közlemények nemzetközi összehasonlításban
Absztrakt
BEVEZETÉS: A tudományos publikációs teljesítmény kulcsfontosságú mutató az egészségtudományokban, tükrözve egy tudományág vagy kutatócsoport hozzájárulását az ismeretek bővítéséhez. A Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület megalapítása arra a felismerésre épült, hogy jelentős változtatásokra van szükség a hazai népegészségügyi szakterületen. Jelen tanulmány célja megvizsgálni, hogy más országokkal összehasonlítva kimutatható-e elmaradás a magyarországi népegészségügyi publikációs teljesítményben.
MÓDSZERTAN: A vizsgálatban az ezer lakosra jutó népegészségügyi publikációk számát, valamint azok idézettségét elemeztük. Kulcsszavas kereséseket végeztünk a PubMed és a Web of Science adatbázisokban az utóbbi öt év időszakára vonatkozóan, a szerzők affiliációja alapján szűrve az országokat. A publikációk számát a Világbank lakossági adataival normalizáltuk. Az idézettség jellemzésére a SCImago Journal & Country Rank adatbázisból gyűjtöttünk adatokat az átlagos hivatkozásszámra és a H-indexre vonatkozóan, a „Public, Environmental and Occupational Health” kategóriában megjelent 2024-es publikációkra koncentrálva. A vizsgálat korlátja, hogy az egyszerű publikációs szám nem mindig fedi a minőséget, az idézettséget torzíthatják a tudományterületi különbségek és a negatív citációk, továbbá az adatbázisok lefedettsége is eltérő.
EREDMÉNYEK: Az elmúlt öt évben megjelent népegészségügyi publikációk ezer lakosra jutó száma alapján a visegrádi országok zárták a vizsgált országok rangsorát, mind a PubMed, mind a Web of Science adatai szerint. Dánia, a rangsor élén, több mint tízszeres értéket mutatott Magyarországhoz képest. Az idézettségi rangsorban (átlagos hivatkozásszám és H-index alapján) Magyarország szintén a sereghajtók között szerepelt, ami a magyar népegészségügyi publikációk viszonylag alacsonyabb nemzetközi hatására utal. Dánia itt is kiemelkedő, míg a H-index rangsorában Kanada került az élre.
KÖVETKEZTETÉSEK: Eredményeink meggyőzően alátámasztják, hogy a magyar népegészségügyi szakma tudományos publikációs teljesítménye elmarad a nemzetközi, különösen a vezető országok szintjétől. Ez az alacsony tudományos aktivitás és láthatóság nem csupán akadémiai hiányosság, hanem súlyos gyakorlati következményekkel is jár, mint például a szakpolitikai döntéshozatal korszerű, evidenciákon alapuló támogatásának gyengesége. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a megelőzhető halálozás szintje Magyarországon mintegy duplája az EU átlagának. Elengedhetetlen a szakterület átfogó megújítása, amelyre a Magyar Népegész-ségügy Megújításáért Egyesület „ALAPVETÉSEK AZ EGÉSZSÉG ÉS JÓLLÉT JAVÍTÁSÁHOZ. Fehér könyv a magyar népegészségügy 21. századi megújításáról” című szakmai koncepciója konkrét beavatkozási irányokat javasol. Ez a reform alapvető a magyar népegészségügyi kutatás nemzetközi versenyképességének növeléséhez és a közegészségügyi mutatók javításához.
Hivatkozások
Bornmann, L., & Daniel, H.-D. (2008). What do we know about the h-index? Journal of the American Society for Information Science and Technology, 59(9), 1419–1425. https://doi.org/10.1002/asi.20609
Clancy, C. M., Glied, S. A., & Lurie, N. (2012). From research to health policy impact. Health services research, 47(1 Pt 2), 337–343. https://doi.org/10.1111/j.1475-6773.2011.01374.x
Costas, R., & Bordons, M. (2011). The h-index: A comprehensive bibliometric analysis of its strengths, weaknesses, and key applications. Journal of Informetrics, 5(2), 332–339. https://doi.org/10.1016/j.joi.2007.02.001
Devakumar, D., Shikanai Yasuda, S. R., & Sutaria, S. (2015). The limits of research. Journal of the Royal Society of Medicine, 108(5), 199–200. https://doi.org/10.1177/0141076815577237
Hicks, D., Wouters, P., Waltman, L., de Rijcke, S., & Rafols, I. (2015). Bibliometrics: The Leiden Manifesto for research metrics. Nature, 520, 429–431. https://doi.org/10.1038/520429a
Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület Multidiszciplináris Munkacsoportja (2023) ALAPVETÉSEK AZ EGÉSZSÉG ÉS JÓLLÉT JAVÍTÁSÁHOZ. Fehér könyv a magyar népegészségügy 21. századi megújításáról. Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület, Budapest https://drive.google.com/file/d/1EvRJyadT7bK8YeaxuMzi5ys8vgQMVGyS/view
Vitrai, J., Bíró, É., Girán, J., Kollányi, Zs., Pipicz, M., Somhegyi, A., & Várfalvi, M. (2021). Milyen legyen a népegészségügy legújabb iránya? Vitaindító az új népegészségügyi szemlélet sajátosságairól. Egészségfejlesztés, 62(1). https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl/article/view/11140
Vitrai, J. (2024). Vizuális kivonat: Magyarország - Egészségügyi országprofil 2023. Multidiszciplináris Egészség és Jóllét, 2(1), 11-14. https://doi.org/10.58701/mej.14086
Vitrai, J. (2024). Szakdokumentum: Halálozás Magyarországon 2023: Keresztmetszeti és időbeli elemzés a 2023-ban elérhető adatok alapján. Multidiszciplináris Egészség és Jóllét, 2(1), 24-27. https://doi.org/10.58701/mej.14091
Waltman, L. (2016). A review of the literature on citation impact indicators. Journal of Informetrics, 10(2), 365–391. https://doi.org/10.1016/j.joi.2016.02.007
