Szerzői útmutató

Szerzői útmutató - letöltés

Tartalomjegyzék

  1. A lap küldetése
  2. Bevezető
  3. Közlemények beküldése
    3.1.    Általános tudnivalók
    3.2.    Etikus publikálás
    3.3.    Kézirat feltöltése
    3.4.    Szerzőség
    3.5.    Ismételt közlés
  4. Közlemények befogadása, elbírálása és elfogadása
    4.1.    Szerkesztési folyamat
    4.2.    A szakértői bírálat és a kézirat titkossága
    4.3.    A vizsgálati személyek jogainak védelme
    4.4.    Megjelenés előtti nyilvánosságra hozatal
    4.5.    Megjelenés utáni módosítás
  5.   Közlemények felépítése
    5.1.    Vizsgálatok
    5.2.    Áttekintések
    5.3.    Vélemények
    5.4.    Recenziók
    5.5.    Szakmai hírek
    5.6.    Hozzászólások
  6. Formai követelmények
    6.1.    Fájlformátum és szövegszerkesztés
    6.2.    Címadás
    6.3.    Lábjegyzetek
    6.4.    Hivatkozások
    6.5.    Ábrák, táblázatok
    6.6.    Köszönetnyilvánítás
    6.7.    Helyesírás
    6.8.    Mellékletek
  7.  Szakbírálati szempontok

 

1.      A lap küldetése

Az egészség, amely a WHO meghatározása szerint a teljes fizikai, szociális és mentális jóllét állapota, nem csupán a betegség vagy gyengeség hiánya, életünk erőforrása. A jóllét, ugyancsak a WHO szerint, az egyének, csoportok, és a társadalmak által megélt pozitív állapot. Az egészséghez hasonlóan a mindennapi élethez szükséges erőforrás, amelyet a társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek határoznak meg. Célunk, hogy a különböző tudományágak kutatóinak az egészséggel és jólléttel, valamint azok társadalmi meghatározottságával kapcsolatos kutatásait bemutatva elősegítsük az egészségről és jóllétről alkotott, egyre pontosabb, teljesebb kép kialakítását. Abban bízunk, hogy a tudomány határain átívelő, közös tudás növekedése hozzájárul a lakosság egészségének és jóllétének javulásához.

A cél érdekében a lap olyan egészséggel és jólléttel kapcsolatos közleményeket vár különböző tudományos háttérrel rendelkező hazai és külföldi szakemberektől, amelyek az egészséget és a jóllétet az adott szakterület sajátos nézőpontjából elemzik, értelmezik. A folyóirat a szerzők saját kutatásának bemutatása mellett mások témába vágó vizsgálatainak és releváns szakdokumentumok ismertetését is várja. A releváns szakterületek többek között a népegészségtan, megelőző orvostan, pszichológia, táplálkozástudomány, sporttudomány, szociológia, szociális munka, szociálpolitika, neveléstudomány, közgazdaságtan, kulturális antropológia és határterületeik. Az előzőeknek megfelelően a lap egy multidiszciplináris, szakbírált tudományos folyóirat, amely online, előfizetés nélkül hozzáférhető.

 

2.      Bevezető

A Multidiszciplináris Egészség és Jóllét folyóirat (a továbbiakban: Folyóirat/Lap)  Szerkesztősége a Szerzői Útmutatót (a továbbiakban: Útmutató) az Orvosi Folyóiratok Szerkesztőinek Nemzetközi Bizottsága (International Committee of Medical Journals Editors, www.icmje.org) által kidolgozott egységes követelményrendszer (Uniform requirements for manuscripts submitted to biomedical journals) főbb elveire támaszkodva állította össze. A Folyóirattal kapcsolatos további információért böngéssze a lap honlapját, vagy írjon a mej.folyoirat@gmail.com e-mail címre.

 

3.      Közlemények beküldése

3.1.        Általános tudnivalók

A Laphoz kézirat beküldésére az elbírálási folyamat gyorsítása és átláthatóbbá tétele céljából csak elektronikus úton, az Open Journal System (a továbbiakban: OJS) szerkesztőségi szoftver használatával van lehetőség. A szerzőkkel és az olvasókkal való kommunikáció is elektronikus úton, e rendszeren keresztül zajlik.

A Folyóirat a következő rovatokban jelentet meg közleményeket, melyek közül a szerzőnek szükséges választania a kézirat feltöltése során: Vizsgálatok, Áttekintések, Vélemények, Recenziók, Szakmai hírek, Hozzászólások. A rovatokhoz tartozó eltérő követelményeket az Útmutató alább részletezi.

A beküldendő kéziratot jelen Szerzői útmutatóban leírtak szerint kell elkészíteni, amely a folyóirat honlapján is olvasható és letölthető. Azon kéziratokat, amelyek nem felelnek meg az Útmutató előírásainak a Szerkesztőség nem fogadja be, ilyen esetben a módosítás szükségességéről a kapcsolattartó szerző értesítést kap.

A kézirat nem tartalmazhat korábban már megjelent vagy közlésre máshol benyújtott vagy már elfogadott, de még nem megjelent közlemény részét képező anyagot. A benyújtáskor a Szerkesztőséget informálni kell a korábban megjelent vagy elbírálás alatt álló más közleményekben található részanyagokról (a kézirat vagy a nyomtatott, illetve elektronikus sajtóban megjelent cikk másolatát mellékelve). Ennek feltöltése az OJS-en belül „A szerkesztőnek szánt megjegyzések” pontban lehetséges.

3.2.        Etikus publikálás

A Lap elkötelezett az etikus tudományos publikálás gyakorlata mellett. Ennek megfelelően elfogadja és követi a COPE Code of Conduct for Journal Editors, valamint a Core Practices ajánlott gyakorlatokat. Szerzőinkkel szemben elvárás, hogy megfeleljenek a pontos adatok közlésére vonatkozó előírásoknak, egyértelműen jelöljék mások munkáját a helyes és következetes irodalmi hivatkozások által, valamint nyilatkozzanak minden lehetséges érdekütközésről. Amennyiben az etikai alapelvek megszegése felmerül, a Szerkesztőség első körben a szerzőkkel egyeztet a problémák tisztázása érdekében. Szükség esetén publikációs etikai szakértőt is felkér. Amennyiben a súlyos etikai vétség a publikálást követően derül ki, a közlemény visszavonásra kerül.

3.3.        Kézirat feltöltése

A szerzőnek első lépésként regisztrálnia kell az OJS-ben, amire a Folyóirat honlapján van lehetőség, ezt követően a kézirat feltöltése a „Kézirat benyújtása” gombra kattintva kezdhető meg. A rendszer használatával kapcsolatos kérdés vagy probléma esetén kérjük írjon a mej.folyoirat@gmail.com címre.

A kézirat feltöltése során a szerzőnek az alábbiakról szükséges nyilatkoznia az OJS-ben:

  • a közlemény korábban más folyóiratban nem jelent meg, és más folyóiratnál nincs elbírálás alatt;
  • a közlemény első megjelentetésének jogáról lemond a Multidiszciplináris Egészség és Jóllét folyóirat javára;
  • a Folyóirat honlapján a közlemény bárki számára szabadon hozzáférhető, az ott elérhető változat a forrás megjelölésével szabadon felhasználható;
  • jogi probléma esetén a Szerző és a kiadó jogaira és kötelezettségeire vonatkozó hatályos jogszabályok, elsősorban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény iránymutatásai érvényesek;
  • a kézirat végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta.

Lapunk angol nyelven is böngészhető, ezért kérjük, hogy a regisztráció és a kézirat benyújtása során az adatokat (beleértve a szerző(k) nevét, munkahelyét, a cikk címét és — ha releváns — az absztraktot, valamint a kulcsszavakat angolul is adja meg. Az OJS-ben a szerző(k) nevének megadása során kérjük, titulust NE használjon. Minden szerzőre vonatkozóan kérjük az Intézmény mező kitöltését is (magyarul: hivatalos intézménynév és település, angolul: hivatalos intézménynév, település és ország).

A feltöltendő kézirat a szerző(k) beazonosíthatóságát segítő közleményinformációt nem tartalmazhat, KIZÁRÓLAG a közlemény címét, absztraktját és a kulcsszavakat (magyarul és angolul), valamint a közlemény nyelvén (magyarul vagy angolul) a cikk törzsszövegét (beleértve a szövegbe illesztett ábrákat és táblázatokat) és a szakirodalmi hivatkozások listáját. Ne szerepeljen benne a szerző(k) neve, munkahelye, vagy köszönetnyilvánítás!

Szakbírálatra kerülő kéziratok esetében (Vizsgálatok, Áttekintések és Vélemények) a szerző „A szerkesztőnek szánt megjegyzések” mezőben adhatja meg azon szakemberek nevét, akiket ki szeretne zárni a szakbírálási folyamatból.

3.4.        Szerzőség

Szerzőségre az jogosult, akinek a közlemény elkészítésében való közreműködése a következők közül valamelyik tevékenységet magában foglalja: tervezés vagy az adatok elemzése és interpretálása; a cikk megfogalmazása vagy a munka főbb szellemi tartalmának felülvizsgálata; a megjelenő, végső változat elkészítése. A szerzőnek nem minősülő résztvevők a Köszönetnyilvánításban vagy külön függelékben említhetők meg.

3.5.        Ismételt közlés

Az ismételt közlés általánosságban nem elfogadott, ettől eltérő gyakorlat esetenként alkalmazható:

  • ha az anyagot előzetes közlésként (preliminary report, preprint) tudományos ülés kapcsán, absztrakt vagy poszter formájában ismertették, vagy konferenciakiadványként (proceedings) jelentették meg;
  • ha más nyelven vagy az olvasók más csoportjának átalakítva jelentetik meg másodszor a munkát, feltéve, hogy mindkét folyóirat elfogadta a másodközlést.

A másodközlés címénél lábjegyzetben fel kell tüntetni az eredeti közlés helyét teljes idézési formában.

 

4.      Közlemények befogadása, elbírálása és elfogadása

4.1.        Szerkesztési folyamat

A beküldött kéziratokat a Szerkesztőség összeveti az Útmutatóban leírt követelményekkel, és 10 munkanapon belül visszajelez a szerzőnek arról, hogy a kéziratot a Szerkesztőség befogadta, vagy hogy az Útmutatóban leírtak alapján milyen módosítások szükségesek a kézirat befogadásához.

A Vizsgálatok, Áttekintések és Vélemények rovatokba szánt kézirat (ld. később) szakbírálaton esik át, amelynek során az egyik szakbíráló a kézirat egészét, míg szükség esetén egy másik szakbíráló a statisztikai módszertant értékeli. (A szakbírálat szempontjai az Útmutató végén olvashatók.) A kézirat közlésre való elfogadásáról a Szerkesztőség dönt (az Eredeti közlemények esetén a szakbírálat figyelembevételével, és ha szükséges akár új szakbíráló bevonásával), melyről a szerkesztő értesíti a szerzőt, valamint szükség esetén ismerteti, hogy milyen változtatásokat tart szükségesnek a kézirat megjelentetéséhez.

A szerkesztő kérésének megfelelően módosított kéziratot a szerző visszaküldi a szerkesztőnek, aki ellenőrzi a változtatásokat. Ezt követően a kézirat az olvasószerkesztőhöz kerül, aki egyben korrektúrát is végez, a jobb olvashatóság érdekében nyelvi, indokolt esetben tartalmi módosításokat javasol a szerzőnek, valamint ügyel a nyelvhelyességre. Az olvasószerkesztő által kért módosítások elvégzésére, illetve a javaslatok elfogadására a szerzőnek három munkanap áll rendelkezésére. Az olvasószerkesztés befejezése után a kéziratot a tördelőszerkesztő végső formára tördeli, amely ismételt korrektúrázásra újra az olvasószerkesztőhöz kerül, aki jóváhagyásra a szerzőnek visszaküldi a véglegesnek szánt kéziratot. A szerzőnek két munkanapja van módosításokat kérni a már tördelt kéziratban. Ha a szerző nem tesz visszajelzést a tördelt kézirattal kapcsolatban, akkor azt részéről elfogadottnak tekintjük. A végleges formában jóváhagyott kézirat megjelentetéséről a szerző értesítést kap.

4.2.        A szakértői bírálat és a kézirat titkossága

A Vizsgálatok, Áttekintések és Vélemények rovatokba írt kéziratok elbírálása titkosan történik. A szakbírálatra felkért szakértő az elbírálandó közleményt a szerzőre utaló valamennyi jelölés elhagyásával kapja meg, amennyiben ez technikailag lehetséges. A szakértő — ha maga másképpen nem nyilatkozik — ismeretlen marad a szerző számára. Ha további szakértő is véleményezi a kéziratot, akkor munkájához a korábbi szakértő(k) véleményét a név elhagyásával kapja meg. Amennyiben a szakbírálóban felmerül, hogy nem tudja objektíven elbírálni a kéziratot, vagy bármilyen érdekütközés fennáll, akár a feltételezett szerzővel, akár a kutatással kapcsolatban, akkor köteles visszautasítani a felkérést.

A kézirattal és annak elbírálási folyamatával kapcsolatos információkat a Szerkesztőség kizárólag a szerzőnek és a bírálatot végző szakértőnek ad. A szakbíráló nem készíthet vagy tarthat meg másolatot a cikkről vagy annak részleteiről.

4.3.        A vizsgálati személyek jogainak védelme

A kutatások etikai megfelelőségét, eredményeinek közölhetőségét — amennyiben a kutatáshoz etikai engedélyt kaptak — az etikai engedély számának feltüntetésével igazolni szükséges. Ha a szerző nem rendelkezik a kutatásra vonatkozó etikai engedéllyel, de emberek bevonásával végezte a kutatást, akkor fontos, hogy az ne sértse a Helsinki Nyilatkozat előírásait. Amennyiben az etikai megfelelőséggel kapcsolatban olyan kételyek merülnek fel, amelyet a szerző nem tud megfelelően tisztázni, a Szerkesztőség nem fogadja be a kéziratot. A vizsgálati személyekről azonosításra alkalmas információ csak akkor közölhető a közlemény szövegében, illetve az ábrákon, ha a vizsgálati személy ehhez a tájékozott beleegyezési nyilatkozatában hozzájárult. A közleményben a vizsgálati személy beleegyezésének tényét fel kell tüntetni.

4.4.        Megjelenés előtti nyilvánosságra hozatal

Közlésre elfogadott, de még meg nem jelent közlemény tartalmát, illetve annak részleteit a szerző csak a Folyóiratban történt megjelenést követően hozhatja nyilvánosságra. Kivételt képez, ha a közleményben vagy levélben a szerző súlyos egészségkárosító hatásról számol be, de ebben az esetben is előzetesen a Szerkesztőség beleegyezését kell kérni.

4.5.        Megjelenés utáni módosítás

Amennyiben a szerző a megjelent közleményben tartalmi hibát talál, akkor lehetőség van Erratum formájában ezt az eredeti közlemény mellett megjelentetni. A szerző(k) személyében és a szerzői sorrenden csak akkor van lehetőség változtatni, ha erre vonatkozóan minden szerző eredeti aláírásával ellátott, indokolt kérvény érkezik a Szerkesztőséghez. A szerzőség, illetve a közlemény visszavonását, esetleg bocsánatkérés megjelentetését szintén írásban, a kérést megindokolva lehet kezdeményezni a Szerkesztőségnél. Az ilyen típusú kéréseket kérjük közvetlenül a Főszerkesztőnek küldeni e-mailben a vitrai.jozsef@gmail.com címre.

 

5.      Közlemények felépítése

5.1.        Vizsgálatok

A rovatban a szerzők saját vizsgálati eredményeiket és az azokra alapozott következtetéseket ismertetik az előzmények és a nemzetközi adatok tükrében.

Elvárt tagolás:

  • Magyar nyelvű Absztrakt és angol nyelvű Abstract maximum 500-500 szó terjedelemben (Bevezetés/Introduction, Módszertan/Methodology, Eredmények/Results, Következtetések/ Conclusions)
  • Kulcsszavak/Keywords minimum 3 maximum 5 darab (az OJS-ben egyesével, Enter-rel elválasztva kell beírni)
  • Törzsszöveg lehetőleg maximum 3000 szó terjedelemben, nem beleszámítva a táblázatokat, kulcsszavakat és ábrákat:
  • Bevezetés (háttér/előzmények, célkitűzés/kérdésfeltevés)
  • Módszertan
  • Eredmények (többek közt a megvalósult minta jellemzői)
  • Megbeszélés
  • Következtetések
  • Szakirodalmi hivatkozások

5.2.        Áttekintések

A rovatban megjelenő közlemények egy meghatározott témában, a szerző által előre megtervezett módszerrel összeválogatott szakirodalmat foglalják össze, és kritikusan értékelik. Az előre meghatározott keresési, válogatási és értékelési módszertant a kéziratban ismertetni szükséges.

Elvárt tagolás:

  • Magyar nyelvű Absztrakt és angol nyelvű Abstract maximum 500-500 szó terjedelemben (Bevezetés/ Background, Módszertan/Methodology, Eredmények/Results, Következtetések/ Conclusions)
  • Kulcsszavak/Keywords minimum 3 maximum 5 darab (az OJS-ben egyesével, Enter-rel elválasztva kell beírni)
  • Törzsszöveg lehetőleg maximum 3000 szó terjedelemben, nem beleszámítva a táblázatokat, kulcsszavakat és ábrákat:
  • Bevezetés (háttér/előzmények, célkitűzés/kérdésfeltevés)
  • Módszertan
  • Eredmények
  • Megbeszélés
  • Következtetések
  • Szakirodalmi hivatkozások

5.3.        Vélemények

A rovat az egészség és jóllét témáját érintő vélemények, elképzelések, valamint vitaanyagok közlésével az építő jellegű szakmai párbeszéd elősegítését szolgálja. A Vélemények rovatban megjelentek a szerző álláspontját tükrözik, amik, természetesen, nem feltétlenül tükrözik a Szerkesztőség álláspontját.

Elvárt tagolás:

  • Magyar nyelvű Absztrakt és angol nyelvű Abstract maximum 500-500 szó terjedelemben (Bevezetés/ Background, Vélemény/Opinion, Következtetések/Conclusions)
  • Kulcsszavak/Keywords minimum 3 maximum 5 darab (az OJS-ben egyesével, Enter-rel elválasztva kell beírni)
  • Törzsszöveg lehetőleg maximum 3000 szó terjedelemben, nem beleszámítva a táblázatokat, kulcsszavakat és ábrákat:
  • Bevezetés (háttér/előzmények, célkitűzés/kérdésfeltevés)
  • Vélemény
  • Következtetések
  • Szakirodalmi hivatkozások

5.4.        Recenziók

A Recenziók rovatban több típusú tartalom ismertetésére van lehetőség:

  • Cikkismertetés: máshol megjelent és ott már szakbírált közlemények rövid összefoglalása.
  • Szakdokumentum: az egészség és jóllét fejlesztésének területét érintő koncepciók, ajánlások, irányelvek és módszertani útmutatók ismertetése, a releváns szakterületek - többek között a népegészségtan, megelőző orvostan, pszichológia, táplálkozástudomány, sporttudomány, szociológia, szociális munka, szociálpolitika, neveléstudomány, közgazdaságtan, kulturális antropológia és határterületeik - hazai és nemzetközi szervezeteinek állásfoglalásának, legfontosabb munkaanyagainak, jelentéseinek vagy egyéb kiemelt fontosságú dokumentumainak, honlapjának ismertetése.
  • Könyvismertetés: szakkönyv, kiadvány rövid bemutatása.
  • Ajánlás: más folyóiratok aktuális lapszámának ajánlása.
  • Fordítás: kiemelten fontos szakmai anyag szó szerinti fordítása.

Elvárt tagolás:

  • Szerző által választott cím a következő formában: Cikkismertetés: Cím (Article review: Title); Szakdokumentum: Cím (Review: Title); Könyvismertetés: Cím (Book review: Title); Ajánlás: Cím (Recommendation: Title).
  • Ismertetendő cikk/szakdokumentum/könyv/honlap stb. pontos irodalmi hivatkozása (ld. később).
  • Kulcsszavak/Keywords minimum 3 maximum 5 darab (az OJS-ben egyesével, Enter-rel elválasztva kell beírni).
  • Amennyiben az ismertetett szöveg terjedelme azt megkívánja, magyar nyelvű Absztrakt és angol nyelvű Abstract is beilleszthető maximum 500-500 szóban, amelynek tagolásáról a szerző dönt.
  • Törzsszöveg lehetőleg maximum 1000 szó terjedelemben (Szakdokumentum esetén 3500 szó) nem beleszámítva a táblázatokat, kulcsszavakat és ábrákat, az ismertetett dokumentum eredeti tagolásával, a végén 3–5 mondatban az ismertető által megfogalmazott, a hazai alkalmazhatóságra vonatkozó megállapítások „Ajánlás” alcím alatt.
  • Szakirodalmi hivatkozások (amennyiben az ismertetetten kívül a szerző más közleményre is hivatkozik).

5.5.        Szakmai hírek

A rovatban megjelentethető előzetes felhívás szakmai eseményekre, vagy utólagos tájékoztatás azokról, valamint szakmai szervezetek vagy kiemelkedő teljesítményű szakemberek bemutatása. A közlemény megfelelő tagolásáról a szerző dönt, terjedelme lehetőleg ne haladja meg a 300 szót.

5.6.        Hozzászólások

A rovatban a Folyóiratban (kivételes esetben máshol) megjelent közleményhez kapcsolódó észrevételt, véleményt lehet megjelentetni. A hozzászólás címét a szerző választhatja meg, de az első mondatban a hozzászólással érintett közleményre hivatkozzon. Lehetőség van egyéb szakirodalomra is hivatkozni, a közlemény megfelelő tagolásáról a szerző dönt, terjedelme lehetőleg ne haladja meg az 500 szót.

 

6.      Formai követelmények

6.1.        Fájlformátum és szövegszerkesztés

A közleményt Microsoft Word (doc, docx) formátumban kérjük beküldeni. A kézirat szövege 11 pontos Calibri betűtípussal, egyszeres sorközzel, sorkizárt formában készüljön, a címsorokon kívül ne legyen benne semmilyen kiemelés. Kérjük, ügyeljen arra, hogy a címsorok egymás alá rendeltsége (szintje) jól követhető legyen.

A szövegben és a táblázatokban is legfeljebb egy tizedesjegyet tüntessen fel. Ettől csak abban az esetben térjen el, ha a számértékek megkülönböztetéséhez ez feltétlenül szükséges. A szórás jelzésére ne használja a ± jelet, helyette az “SD” rövidítést. A statisztikai próbák p-értékei kivételt képeznek, azoknál 3, legalább egy 0-tól eltérő tizedesjegy megadását kérjük.

A statisztikai kifejezések megfelelő magyar megfelelőit itt keresheti ki: https://www.biostat.hu/biostat-szotar/. A khí-négyzet rövidítésére használja a görög betűt (χ2)!

6.2.        Címadás

A közlemény magyar és angol címe lehetőleg rövid (maximum 140-140 karakter szóközökkel) és figyelemfelhívó legyen, ne tartalmazzon rövidítést vagy hivatkozást. A Szerkesztőség javaslattal élhet a közlemény címét illetően.

6.3.        Lábjegyzetek

A közlemények szövegéhez tartozó magyarázatok, megjegyzések a lábjegyzetbe kerüljenek arab számmal jelölve.

6.4.        Hivatkozások

A Folyóiratban az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association, APA) aktuális ajánlását (7. kiadás) követjük a hivatkozások megadására.

Hivatkozások a szövegben

A szövegen belüli hivatkozások formája függ a szerzők számától és attól, hogy mondaton belül, vagy pedig a mondat végén, zárójelben akar-e a szerző hivatkozni. A szövegközi hivatkozások elkészítése egyaránt lehetséges angol vagy magyar nyelvű referenciakezelővel, vagyis a szövegben egyaránt előfordulhatnak az „&” vagy az „és”, valamint az „et al.” vagy az „és mtsai” kifejezések, ám ezek használatának végig következetesnek kell lennie a közleményben. Egy-két szerző esetén a vezetékneveket ki kell írni a szövegközi hivatkozásokban, két szerző esetén a vezetéknevek közé az „és”, vagy az „&” jelet kell beszúrni. 3–5 szerző esetén első alkalommal minden vezetéknevet ki kell írni, majd a második hivatkozástól kezdve csak az első szerzőt és az „és mtsai” vagy az „et al.” kifejezést használni. Ötnél több szerző esetén az első hivatkozáskor is csak az első szerzőt és az „és mtsai” vagy az „et al.” kifejezést kell feltüntetni.

A következő szövegrészlet magyarul mutatja be a különböző lehetséges hivatkozási formákat:

„A dietetika a táplálkozás tudományaként több meghatározó szereppel is bír (Szabó és Kis, 2002). A gyógyítás különböző területein a diétás tanácsadás kiemelendő feladat (Németh és mtsai, 2002; Veresné Bálint, 2004), valamint ahogy Szabó, Kovács és Lakatos (2008) megállapította, ugyanolyan fontos a megelőzés, a prevenció a helyes táplálkozás elsajátításában és a betegségek kialakulásában (Völgyi és Arató, 2007). A külföldi irodalom bőven foglalkozik a különböző betegségek táplálkozási kérdéseivel, például a cukorbetegséggel (American Medical Association [AMA], 2013; Lazarou, Panagiotakos és Matalas, 2012; Kontogianni és mtsai, 2012).”

Ha ugyanazon vezetéknevű szerzők vannak, akkor a keresztnév első betűjének kiírásával különböztetik meg őket, például: … (Kiss A., 2002; Kiss J., 2004).

Ha egy szerzőtől egyszerre több munkára hivatkoznak egy zárójelen belül, akkor az évszámokat időrendben kell elrendezni, például: … (Fein, 1989, 1999, 2006).

Ha több szerző több közleményére hivatkoznak egy zárójelen belül, akkor ábécérendben sorolják fel a szerzőket, és pontosvesszővel választják el az egyes hivatkozásokat. Például: … (Balogh, 1989, 1990; Petneházy, 1990; Zengő, 1980). Ha nincs szerzője vagy szerkesztője a műnek, akkor a címre hivatkoznak, például: … (Merriam–Webster’s College Dictionary, 1993, 323. o.).

Ha konkrét szövegrészre hivatkoznak vagy szó szerint idézik, a pontos oldalszámot, átfogóbb utalás esetén a fejezetszámot is fel kell tüntetni! Például: … (Tanaka és Cheers, 2004, 224. o.; Vargha, 2000, 2. fej.) Csoportnév esetén: első előforduláskor: American Psychological Association (APA), 2004 meghatározta…, későbbi előforduláskor: APA (2004) kimondta …

A címek hivatkozása szövegközi hivatkozás esetén az alábbi módon történik: ha a szövegen belül szerepel angol nyelvű cím, akkor abban minden négy betűnél hosszabb szó nagy kezdőbetűvel írandó. Kivételnek számítanak az igék, főnevek, névmások, melléknevek, határozószavak, melyek akkor is nagy kezdőbetűvel írandók, ha négy betűnél rövidebbek. Ugyancsak nagy kezdőbetűvel íródik a cím kettőspont utáni első szava is.

A szövegközi hivatkozások elkészítéséhez további segítség itt található: https://apastyle.apa.org/style-grammar-guidelines/citations

Szakirodalmi hivatkozások

A hivatkozásokban szereplő közlemények címe az alábbi módon írandó: egyedül a cím első szava és a tulajdonnevek kezdődnek nagybetűvel, illetve a kettőspont és a gondolatjel utáni első szavak.

Az irodalomjegyzékben a folyóiratok nevét ki kell írni, ne használjon rövidítéseket. Ha az idézett folyóirat speciális módon írja a nevét, akkor azt annak megfelelően kell feltűntetni, például PloS One.

Ha egy szerzőtől több művet is idéz a közleményben, akkor azok időrendi sorrendben kerüljenek felsorolásra.

Ha egy közleménynek 20 vagy kevesebb szerzője van, akkor mindegyik szerző nevét ki kell írni, az utolsó szerző neve elé pedig be kell illeszteni az “és”-t vagy a „&” jelet. Ha az idézett közleményt húsznál többen jegyzik, akkor az első 19 szerző nevét ki kell írni, majd „…” beszúrása után az “és” vagy „&” jel feltüntetése nélkül megjelölni az utolsó szerzőt.

Amennyiben elérhető a hivatkozott dokumentum azonosítója (Digital Object Identifier; doi), az is kerüljön feltüntetésre a hivatkozásoknál hiperlinkként. Pl.: doi: 10.24365/ef.v62i4.7498

A hivatkozásoknak ábécérendben kell szerepelniük az irodalomjegyzékben, az alábbi formázás szerint: balra igazítás, 2. sortól balról behúzás.

Az irodalomjegyzék elkészítéséhez további segítség az alábbi oldalon található: https://apastyle.apa.org/style-grammar-guidelines/references

Néhány példa segítségképpen:

Folyóirat

Gács, Z., Berend, K., Csanádi, G., & Csizmady, A. (2015). Új kérdőív a szülői egészségműveltség mérésére. Orvosi Hetilap, 156(42), 1715–1718. doi: 10.1556/650.2015.30237

Karácsony, I. (2018). Egészségről az iskolában - felvilágosítástól a fejlesztésig. Képzés és Gyakorlat, 16(1), 107–116. doi: 10.17165/tp.2018.1.11

Derbaix, C. M. (1995). The impact of affective reactions on attitudes towards advertisements and the brand: a step towards ecological validity. Journal of Marketing Research, 32(4), 470–479. doi: 10.1177/002224379503200409

Dillard, J. P. & Nabi, R. L. (2006). The Persuasive Influence of Emotion in Cancer Prevention and Detection Messages. Journal of Communication, 56(S1), 123–139. doi: 10.1111/j.1460-2466.2006.00286.x

Könyv

Falus, A. & Feith, H. (2019). Egészségfejlesztés és nevelés - A kortársoktatás pedagógiai módszertana elméletben és gyakorlatban. Akadémiai Kiadó Zrt.

Carin, A., Bass, J., & Contant, T. (2005). Teaching science as inquiry. Pearson/Merrill/Prentice Hall.

Buttriss, J. L., Welch, A. A., Kearney, J. M., & Lanham-New, S. A. (2017). Public Health Nutrition (The Nutrition Society Textbook) (2nd ed.). Wiley-Blackwell.

Könyvfejezet

Herczog, M. (2011). Fejlődés a környezetben: család, intézmény, társadalom. In Danis I., Farkas M., Herczog M., & Szilvási L., A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet kötetek I. (pp. 470–521). Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet.

Csányi, V. (2018). A modern társadalom egyszemélyes közösségek populációja. In A globális elme – Elmélkedések a világról (pp. 140–146). Libri Kiadó.

Dawson, M. E., Schell, A. M., & Filion, D. L. (2000). The electrodermal system. In Cacioppo, J. T., Tassinary, L. G., & Filion, D. L. (Eds.), Handbook of psychophysiology (pp. 200–223). Cambridge University Press.

Cacioppo, J. T., Losch, M. L., Tassinary, L. G., & Petty R. E. (1986): Properties of affect and affect-laden information processing as viewed through the facial response system. In Peterson, R. A., Hoyer, W. D., & Wilson, W.R. (Eds.), The role of affect in consumer behavior; emerging theories and applications (pp. 87–118). Heath.

Weboldal

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. (2021, April 29). Hat ország konyhai gyakorlatát vizsgálta a SafeConsume kutatócsapata. https://portal.nebih.gov.hu/-/hat-orszag-konyhai-gyakorlatat-vizsgalta-a-safeconsume-kutatocsapata

Tóth, B. (2021, April 27). Léteznek-e szuperélelmiszerek? PirulaKalauz. https://pirulakalauz.hu/2021/04/27/leteznek-e-szuperelelmiszerek/

National Institute of Mental Health. (2018, July). Anxiety disorders. U.S. Department of Health and Human Services, National Institutes of Health. https://www.nimh.nih.gov/health/topics/anxiety-disorders/index.shtml

Cassel, D. K. (2021, April 28). How to Ease Back into Exercise Safely After a Long Break. Healthline. https://www.healthline.com/health-news/how-to-ease-back-into-exercise-safely-after-a-long-break

További segítség az APA ajánlásának alkalmazásában:

Az APA honlapján minden forrástípusra található példa: https://apastyle.apa.org/, https://apastyle.apa.org/style-grammar-guidelines/references/examples

Az online, ingyenesen használható referenciagenerálók segíthetnek a formázásban, az így kapott hivatkozást be kell másolni a kézirat szövegébe. A Szerkesztőség az alábbi alkalmazásokat ajánlja: https://www.citethisforme.com/us/citation-generator/apa, https://www.scribbr.com/apa-citation-generator/

Az ingyenes referenciakezelők segítségével pedig közvetlenül a kéziratba importálhatóak a hivatkozások, azaz a szövegközi hivatkozásokat is elkészíti a szoftver, majd az alapján automatikusan generálja az irodalomjegyzéket: https://www.zotero.org/, https://www.mendeley.com/

A PubMed-ben megtalálható közlemények címe mellett található „Cite” funkció használatával kimásolható az adott cikk APA szerinti hivatkozása.

6.5.        Ábrák, táblázatok

A kéziratba egyaránt illeszthet színes és fekete-fehér ábrákat, táblázatokat.

Az ábrákat, táblázatokat felettük elhelyezett, arab sorszámmal ellátott ábrafelirattal kell jelölni.

Az ábrák forrását minden esetben jelölni kell az ábrafeliratban zárójelben, pl.: „… Magyarországon (Forrás: KSH…)” az APA szerinti szövegközti hivatkozás továbbá a hivatkozott ábra, táblázat sorszáma vagy oldalszáma, vagy saját ábra, táblázat esetén „Forrás: saját szerkesztés”.

Az ábrákon, táblázatokban szereplő rövidítések magyarázatát szintén az ábra és táblázatfeliratban kell megadni zárójelben, pl. „(Forrás: Kovács, 2006. Rövidítések: MT: megbízhatósági tartomány, …).

A táblázatokat minden esetben, az ábrákat lehetőség szerint szerkeszthető formátumban kell beilleszteni a kéziratba, mivel a Folyóirat egységes formátumot alkalmaz.

A közleményekben szereplő ábra- és táblázathivatkozások a mondaton kívül, szögletes zárójelben szerepeljenek. Pl. „… megfigyelhető. [2. táblázat] A program …”. Amennyiben a szöveg részeként hivatkozik, akkor a következőképpen szerepeljen: „… ahogyan az az 1. ábrán is látszik...” .

Az ábrák esetében legalább 300 dpi felbontású képet illesszen a szövegbe (a képformátum tetszőlegesen megválasztható (png, tif, jpg stb.). Az ábrát mellékletként is fel kell tölteni.

6.6.        Köszönetnyilvánítás

„A szerkesztőnek szánt megjegyzések” mezőben (a kézirat feltöltése során) szükséges a közlemény elkészítését befolyásoló esetleges támogatások és érdekeltségek megjelölése, valamint itt van lehetőség a köszönetnyilvánításra is. A Köszönetnyilvánításban lehet feltüntetni mind az anyagi támogatást, mind azoknak a személyeknek a nevét, akiknél a szerzőség feltételei (ld. feljebb) nem teljesülnek.

6.7.        Helyesírás

Az elfogadott kéziratok nyelvi gondozását a Szerkesztőség végzi. A közlemények helyesírására vonatkozóan a 2015. szeptember 1-től érvényes helyesírási szabályok irányadók. A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás, Akadémiai Kiadó, 2015; elérés: www.helyesiras.mta.hu

A nyomtatásban megjelent könyv és az online szabálygyűjtemény eltérése esetén a nyomtatott változat a mérvadó.

Vitás helyesírási kérdések esetén a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportjának véleménye irányadó.

Az orvosi szavak és kifejezések írásmódjára vonatkozóan a Magyar Orvosi Nyelv – Helyesírási Útmutató (Szerkesztő: Bősze Péter), Medicina Kiadó, 2019 nyújthat támpontot.

6.8.        Mellékletek

Mellékletként a kézirat ábráin kívül feltölthető bármely olyan elektronikus anyag, szöveg, kép, videó- vagy hanganyag, amelyről a szerző úgy véli, hogy segíti az olvasót a közlemény értelmezésében. Egy feltöltendő fájl legfeljebb 8 MB méretű lehet, ennél nagyobb fájlméret esetében, kérjük, közvetlenül forduljon a Szerkesztőséghez (mej.folyoirat@gmail.com).

 

7.      Szakbírálati szempontok

VIZSGÁLATOK SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, a hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik, azaz egy saját, máshol még nem közölt vizsgálati eredményéről számol be?

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző a közlemény célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

Az ismertetett vizsgálatban alkalmazott módszertan elegendően részletesen van bemutatva ahhoz, hogy a leírtak alapján más kutatók képesek lennének a vizsgálatot megismételni? (Egyértelműen ismerteti a vizsgálati adatok keletkezésének körülményeit, mint pl. adatforrások, mintavétel módja, vagy a használt kérdőív? Elegendő részletességgel ismerteti az alkalmazott elemzési módszert?)

A vizsgálat tárgyát tekintve alkalmas adatgyűjtési és elemzési módszertant választott a szerző? (A vizsgálati adatok és a választott elemzési eljárások megfelelnek az elemzés céljára?)

Megfelelően mutatja be a szerző vizsgálata eredményét és az abból levont következtetéseit? Ismerteti a szerző a vizsgálat korlátait? Összeveti korábban már közölt vizsgálati eredményekkel? Egyértelműen elkülönülnek a vizsgálat eredményei a szerző abból levont következtetéseitől? A következtetéseket alátámasztják a bemutatott eredmények? A következtetések összefüggésbe hozhatók a közlemény célkitűzéseivel?)

A közlemény szakirodalmi hivatkozásai megfelelők? (A tárgyalt témához valamennyi lényeges szakirodalomra történik hivatkozás? Előfordul a témához nem kapcsolódó hivatkozás?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelők? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetők?)

 

ÁTTEKINTÉSEK SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik?

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző közleménye célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

A közleményben szereplő módszertan megfelelően dokumentált, a leírtak alapján a szakirodalmi keresés ellenőrizhető, más kutatók által megismételhető? (Szerepel-e az, hogy milyen forrásokban keresett, milyen kritériumok alapján választotta ki az áttekintett cikkeket, hogyan értékelte azokat?)

A témát tekintve alkalmas keresési és értékelési módszertant választott a szerző? (Megfelelő forrásokat, kulcsszavakat, időtávot, értékelési módszert választott? Megtalálta a témához kapcsolódó valamennyi fontos cikket?)

Megfelelően mutatja be a szerző áttekintése eredményét és a következtetéseit? (Egyértelműen elkülönülnek az áttekintés eredményei a szerző abból levont következtetéseitől? A következtetéseket alátámasztják az eredmények? A következtetések összefüggésbe hozhatók a közlemény célkitűzéseivel?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

 

VÉLEMÉNYEK SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTJAI

Illeszkedik a közlemény témája a folyóirat célkitűzéseihez? (A hazai és a nemzetközi szakirodalmat, hazai egészségfejlesztési célkitűzéseket, kihívásokat, gyakorlatot alapul véve aktuális és releváns a kézirat a folyóirat olvasói számára?)

A kézirat a szerző által jelzett rovatba illeszkedik?

Kizárható a fordítás, másodközlés, ollózás?

Világosan megfogalmazta a szerző közleménye célját? (Felvázolta a téma jelentőségét, utalt-e releváns előzményekre?)

Megfelelően ismerteti a szerző a választott témával kapcsolatos véleményét? (A téma lényegi jellegzetességét bemutatja a szerző? Egyértelműen kiderül a szerző véleménye? Véleményét eléggé világosan indokolja? Bemutatja a szakterületen közismert, hasonló, vagy különböző véleményeket?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok szakmai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

 

STATISZTIKAI SZAKBÍRÁLATI SZEMPONTOK

Világosan meghatározta a szerző a kutatás célját? (Egyértelműen kiderül, milyen új információt próbálnak megszerezni a kutatással?)

A kutatási célhoz illeszkedik a vizsgálati elrendezés (design)? (Vagyis ideális esetben az elvégzett vizsgálat választ adna a kutatási kérdésre?)

Az adatgyűjtési eljárást és a statisztikai módszertant eléggé részletesen leírta ahhoz, hogy megismételhető legyen az elemzés? (Egyértelműen ismerteti a vizsgálati adatok keletkezésének körülményeit, mint pl. adatforrások, mintavétel módja, vagy a használt kérdőív? Kevésbé elterjedt módszer alkalmazásakor megadott-e releváns szakirodalmi forrást?)

A vizsgálat tárgyát tekintve megfelelő adatokat és adatgyűjtési eljárást választott a szerző? (A vizsgálati adatok a kitűzött elemzési célnak megfelelően képviselik a vizsgálati populációt?)

A vizsgálat tárgyát és az adatokat tekintve alkalmas elemzési módszertant választott a szerző? (A választott mutatók, elemzési eljárások alkalmasak az elemzési cél elérésére? Fennálltak a választott elemzési eljárás alkalmazási feltételei?)

Megfelelően mutatja be a szerző az elemzés eredményeit? (A pontbecslések mellett megadja-e a bizonytalanság mértékét is? Tesztek alkalmazásakor megadja a p értékét?)

A közleményben szereplő ábrák és táblázatok megfelelőek? (Az ábrák és táblázatok statisztikai szempontból megfelelő jelölésekkel és feliratokkal vannak ellátva? Az ábrák és táblázatok a feliratokkal együtt önmagukban is értelmezhetőek?)

A bemutatott eredményeket megfelelően értelmezi és azokból levonható következtetéseket fogalmaz meg a szerző? (Ismerteti a szerző az elemzés korlátait, pl. alacsony elemszám, nem reprezentatív minta?)