A munkaerő-kölcsönzés helyzete és kihívásai Magyarországon

  • Szilvia Erdeiné Késmárki-Gally Budapesti Metropolitan Egyetem
Kulcsszavak: kölcsönbeadó, kölcsönvevő, munkaerőpiac, labour market

Absztrakt

Az elmúlt évtizedek azt mutatják, hogy a munkaerőpiac átalakulóban van, melynek hatására mind a keresleti, mind a kínálati oldalon megjelennek újabb és újabb igények. A piac felgyorsult változásaihoz sok munkaadó nehezen alkalmazkodik, ezért nagyon fontos a munkaerő rugalmas alkalmazása. Publikációmban a speciális munkaviszonyok egyik formájával, az ún. munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozom, mely megoldást jelenthet a munkáltatók számára felmerült átmeneti gondok gyors kezelésére.

Az idő folyamán a munkaerő-kölcsönzés megítélése hektikusan változott, de egyhangú elfogadásról és támogatásról máig nem lehet beszélni. Ennek ellenére a munkaerő-kölcsönzést ma már egyaránt alkalmazzák magasabban képzett munkaerő rövid időre (pl. átszervezésre, válságkezelésre, projektre) történő kölcsönzésére, és alacsonyabban képzett munkavállalók igénybevételével betanított jellegű feladatok ellátására (pl. dömpingmegrendeléseik kiszolgálására) is.

A hatályos magyar jogszabályok alapján a munkaerő-kölcsönzés és a magán-munkaközvetítői tevékenység hozzáférhető országos nyilvántartása szorosan kapcsolódik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkájához, ezért a munkaerő-kölcsönzés jelenlegi helyzetének elemzéséhez szükséges adatokat e szervezet adatbázisát felhasználva készítettem el.

Hivatkozások

Adó Online (2016): A 2015-ös munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai. https://ado.hu/rovatok/mun-kaugyek/2015-os-munkaugyi-ellenorzesek-tapasztalatai-1-resz

FERENCZ J. –GÖNDÖR É. –GYULAVÁRI T. –KÁRTYÁS G. (2003): Munkajogi alapismeretek. Budapest KÁRTYÁS G. (2011): Munkaerő-kölcsönzés Magyarországon és az Európai Unióban. ELTE Állam-és Jogtudomány Kar, doktori értekezés.

KÁRTYÁS G. (2016): Munkaerő-kölcsönzés Magyarországon és az Európai Unióban. Wolters Kluwer Kft., KSH (2018): Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli012b.html

LAKY T. (2001): Munkatudományi tanulmányok –Az atipikus foglalkozások. Struktúra-munkaügy KiadóLÓRODI L. (2003): Munkaerő-kölcsönzés intézményesítése és gyakorlata. Budapest

NSZF (2017): Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2016. évi tevékenységéről. http://nfsz.munka.hu/

PRUGBERGER T. –KENDERES Gy. (2009): Atipikus munkaviszonyok a munkaerő-kölcsönzés és a távmunkavégzés tükrében. Miskolci Jogi Szemle, 4. évfolyam 2. szám

WARNECK W. (2011): Temporary agency work -guide for transposition at national level http://www.etui.org/fr/Publications2/Rapports/Temporary-agency-work-guide-for-transposition-at-national-levelProfession (2015): Ennyi a kölcsönzött munkások bére. https://www.profes-sion.hu/cikk/20150908/ennyi-a-kolcsonzott-munkasok-bere/5789

évi I. törvény a munka törvénykönyvéről118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről

Megjelent
2018-09-01
Hogyan kell idézni
Erdeiné Késmárki-GallyS. (2018). A munkaerő-kölcsönzés helyzete és kihívásai Magyarországon. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat , (3), 4-23. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/mksv/article/view/1871