The educational aspects and best practicies from the community work on local values
Abstract
The preservation of local values, the collection of them, and the process of making them live in communities are belonging to the sphere of the community culture, in the work of the cultural community organizers. That task is seconded in the life of the professionals of the field in Hungary by the National Institute of Culture (NMI), following the prescription of the 2012 law on Hungaricums.
In our study, we are analyzing the best practices realized in the field of the value preservation, with qualitative method: we are highlighting the learning characteristics of value collection practices, based on the detailed examination of a limited sample. Our main goal is to identify such learning patterns within that field, which can be generalized, describing the different ways of cultural learning which accompany the inhabitants while meeting and collecting local values or transferring or acquiring customs.
We are giving as theoretical background the fundamental principles, definitions and methodologies from the field of value collection, as well the concepts of informal and non-formal learning. The functions and tasks, which should be accomplished in the community work on local values, and also the potential effects for economic development of cultural values, receiving a special emphasis in the paper.
As results of our small scaled qualitative study, we are proposing new clusters, for enriching the field of study of the cultural learning.
References
2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200030.tv [Hozzáférés dátuma: 2023.01.15.].
324/2020. (VII.1.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000324.kor [Hozzáférés dátuma: 2023.01.15.].
Arapovics, M., 2016. A közösségfejlesztés alapfogalmai és a kulturális közösségfejlesztés paradigmái. Kulturális Szemle, 3(2), 36-53.
Arapovics, M. & Vercseg I., 2017. Közösségfejlesztés módszertani útmutató. Budapest: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., Országos Széchényi Könyvtár.
Babbie, E., 2008. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó.
Bánkutiné Mihalcsik, M., 2020. Érték és közösség – Helyi kézműves alkotóközösségek és helyi értéktárak szerepe, egymásra hatása a Balaton-felvidéki kistelepüléseken. 6(4), 22-31.
Benkei-Kovács, B., 2013. Az előzetes tudás elismerési rendszereinek komparatív andragógiai vizsgálata. Budapest: ELTE Élethosszig Tartó Művelődésért Alapítvány.
Coe, Robert. et al., 2017. Research methods and methodologies in education. London: Sage edition.
Csath, M., 2018. A kultúra, mint társadalmi tőke és versenyképességi tényező. Kulturális Gazdaságfejlesztés, 23(3), 4-9.
Dohorné Kostyál, Zs., 2021. Értékgyűjtés a közösségekben. Kulturális Szemle, 7(2), 44-52.
Eco, U., 2009. A lista mámora. Budapest: Európa Kiadó.
N.a. 2016. Értékekre hangolódva – A nemzeti értékgyűjtés módszertani kézikönyve, Budapest: Nemzeti Művelődési Intézet. https://nmi.hu/wp-content/uploads/2019/10/E%CC%81rte%CC%81kekre-hangolo%CC%81dva_egyben.pdf
Farkas, É., 2019. Az értéktárak működésének jogi szabályozása, szerepük az átörökítésben és a közösségépítésben. Kulturális Szemle, 2, 76-83.
Farkas, J., Benkei-Kovács, B. & Vácziné Takács, E. (ed.), 2021. Helyi értékek nyomában. A települési értéktárak és a kulturális örökség vizsgálata Fót, Göd és Vác viszonylatában. Budapest: BGE KVIK.
Forray, R., K. & Kozma, T., 2013. Közösségi tanulás és társadalmi átalakulás: két alföldi "tanuló város" példája. Iskolakultúra, 23(10), 3-21.
Forray, R., K., 2016. A művelődési városközpontoktól a tanuló közösségekig. Educatio, 2, 210-219.
Handy, Ch., 2008. (fordítás – eredeti angol nyelvű kiadás 1995) Üres esőkabát - Egyén, üzlet, társadalom, Budapest: Manager Kiadó.
Horváth, Zs., 2018. Minden értéknek legyen közössége. Budapest: Nemzeti Művelődési Intézet.
Kleisz, T. & Dóri, É., 2018. A közösségfejlesztés alapjai a közművelődésben. Budapest: Nemzeti Művelődési Intézet.
Knowles, M., 1950. Informal Adult Education. New York: Association Press.
Komenczi, B., 2001. Az Európai Bizottság memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról, Új Pedagógiai Szemle, 51(6), 122-132.
Kozma, T. et al., 2015. Tanuló régiók Magyarországon – Az elmélettől a valóságig. Debrecen: CHERD.
Kozma, T. et al., 2016. Learning regions in Hungary – From theory to reality. Brno: Tribun EU Kiadó.
Lovas-Kiss, A., 2013. A helyi értékek és hungarikumok azonosításának jellemzői a 21. századi lokális kultúrákban. Debrecen.
Radnainé Fogarasi, K. (ed.), 2014. Terekbe írt múlt. Budapest: Nemzeti Örökség Intézet.
Stéber, A. & Kereszty, O., 2015. Az informális tanulás értelmezései a XXI. században. Új Pedagógiai Szemle, 65(9-10), 30-44.
Szőke-Milinte, E., 2005. Az értékátadás elmélete és gyakorlata. Magiszter 3(1), 3-12.
Vajda, A., 2016. Hagyomány, örökség, érték. A hagyomány használatának változó kontextusai. Érték és közösség. A hagyomány és az örökség szerepe a változó lokális regiszterekben. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság.
