Palladio: Citta ideale
Az ideális reneszánsz város
Absztrakt
Tanulmányom fókuszában alapvetően nem az építészeti megoldások állnak, bár a témából adódóan természetesen ezekre is kitértem, sokkal inkább arra voltam kíváncsi, hogy milyen eszmények, értékrendszerek, kulturális hatások álltak ezen építészeti eszközök alkalmazásának hátterében. Írásomban a következő kérdésekre kerestem a választ: Mit jelent az ideális város a reneszánszban, mit jelent Palladio műveiben? Milyen szemlélet áll mindennek a hátterében és miben tükröződik ez vissza? Honnan merítette Palladio az építészeti eszményeit, miért érdeklődtek a művei iránt oly intenzíven a későbbi történelmi korszakokban is?
A téma megértéséhez megvizsgáltam az érett reneszánsz korszakának szellemi, kulturális, városépítészeti sajátosságait, áttekintettem azokat a hatásrendszereket, amelyek Palladio gondolkodására és művészi kifejezésmódjára meghatározók voltak. Elsősorban az ókori építész és teoretikus, Vitruvius elméleti munkáját tanulmányoztam, hiszen alapmű volt általában véve a reneszánsz építészek, így Palladio számára is. Ezek után a reneszánsz alkotó, Leon Battista Alberti munkásságát és összefoglaló építészeti művét mutattam be, hiszen Palladióra nagy valószínűséggel ő volt a legnagyobb hatással. A reneszánsz ideális város egy megvalósult példája volt Bernardo Rossellino városépítő műve, aki II. Pius pápától kapta a megbízatást egy tökéletes város felépítésére, amely a pápa nevét kapta, s így lett Pienza. Palladiónak először a teoretikus munkásságáról írtam, majd az általa elképzelt ideális várost, Vicenzát mutattam be, az általa épített, legfontosabb épületek elemzésével. Végül Palladio hatására hívtam fel a figyelmet, vagyis a palladianizmus jelenségére Európában és Észak-Amerikában.
Célom, a szakirodalmi elemzés és saját tapasztalataim alapján az egyes korszakokon átívelő eszmék művészi kifejezésének vizsgálata volt, egy konkrét művész, Palladio tevékenységén keresztül.
Hivatkozások
Ackerman, J., 1972. Palladio. Penguin Books. Einaudi
Éber, L., 1909. Művészettörténeti olvasmányok. Budapest: Singer és Wolfner kiadása.
Farber, J.C., Reed, H. H. 1980. Palladio’s architecture and its influence. New York: A Photographic Guide, Dover Publications.
Firpo, L., 1975. La citta ideale del Rinascimento. In.: Gianni Carlo Sciolla (ed.) La citta nel Rinascimento. Torino: UTET
Foscari, A., 2020. Living with Palladio in the Sixteenth Century. Lars Müller Publishers.
Hajnóczi, G., 1979. Andrea Palladio. Budapest: Corvina kiadó
Hajnóczi, G., 1994. Az ideális város a reneszánszban. Budapest: Akadémiai kiadó.
Hajnóczi, G., 2002. Vitruvius öröksége. Budapest: Akadémiai kiadó.
Kruft, H. W., 1990. Le citta utopiche. La citta ideale del XV al XVIII secolo fra utopia e realta. Laterza.
Kunszt & Klein, 1999. Peter Eisenman – A dekonstruktivizmustól a foldingig. Budapest.
Orosz, G., 2004. Az európai Ókor neveléstörténete. Debrecen: Kossuth Egyetemi kiadó.
Palladio, A., 1982. Négy könyv az építészetről. Budapest: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (Az eredeti mű 1570-ben jelent meg.)
Platón, 1984. Platón összes művei. Budapest: Európa könyvkiadó (II.kötet, Az állam) (Az eredeti mű i.e. 375-ben íródott.)
Reynolds, B. 2008. Dante, A költő, a politikai gondolkodó, az ember. Budapest: Európa könyvkiadó.
Tavernor, R., 1998. On Alberti and the Art of Building. New Haven and London: Yale University Press.
Tavernor, R., 1991. Palladio and Palladianism. London: Thames and Hudson
Vitruvius, M. P., 2009. Tíz könyv az építészetről. Szeged: Quintus kiadó
Farkas, J., 2009. Embereszmény és viselkedéskultúra a reneszánszban. Agora, 2009/3. 9-18.
Fonyódi, M., 2005. Az ortogonális városháló mint városi attribútum. Építés- Építészettudomány 33(3–4), 363–389.
Hajnóczi, G., 1992. Centrum és periféria. Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica, 55-62.
Budai, K., 2020. A harmónia építésze. Elérhető: https://kultura.hu/a-harmonia-epitesze (Hozzáférés dátuma: 2023.12.09.)
Buzogány, A., 2012. Színház a színházban: avagy a Teatro Olimpico az Operában. Elérhető: https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/ec178a802da7281b0b8564a4b38115cd (Hozzáférés dátuma: 2023.02.10.)
Machiavelli, N., 2003. A fejedelem. Elérhető: https://mek.oszk.hu/00800/00867/00867.htm#bm18 (Hozzáférés dátuma: 2023.02.09.) (Eredetileg 1513-ban írta)
Szabó, Zs. 2013. Városképek, színpadképek. Elérhető: https://www.researchgate.net/publication/281638492_Varoskepek_szinpadkepek (Hozzáférés dátuma: 2023.01.24.)
Szerb, A., 1936. A harmadik torony. Nyugat, 1936/10. Elérhető: https://epa.oszk.hu/00000/00022/00609/19304.htm (Hozzáférés dátuma: 2023.01.05.)
Virág, Á. 2018. Antropomorfizmus az építészetben. Elérhető: http://real.mtak.hu/79196/1/VA_Antropomorfizmus_az_epiteszetben_u.pdf (Hozzáférés dátuma: 2023. 01. 07.)
A Művészet templomai: 2022. Palladio. Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=hAmlbM_enWQ) (Hozzáférés dátuma: 2023. 02.01.)
