Hogy védekezzünk a szellemi alkotások „kalózai” ellen?

Absztrakt

A szellemi tulajdon védelméről szóló friss EU jelentés 121 milliárd euróra teszi a „kalóztermékekkel” okozott kárt. Arra keresem röviden a választ, hogyan lehetne hatékonyabb rendszert találni a jogtulajdonosok számára a „kalóz” termékek gazdaságilag káros hatásai ellen.

A válaszhoz történelmi, gazdasági és jogi példákat elemzek, ami alapján végül egy új, vagy átalakuló felelősségi- és működési rendszerű nemzetközi szervezet képe bontakozik ki, aminek működése üzletileg tenné fölöslegessé, vagy veszteségessé a szellemi tulajdonjog megsértésének valamennyi eddig ismert gyakorlatát.

A címbeli kérdés az elemzés végére úgy fogalmazódik át, hogy ha egy nemzetközi szervezet segítségével közpénzből a közösség veszi meg a szellemi alkotásokat és azt speciális adó fizetése ellenében engedi gyártani bárkinek, akkor üzletileg van-e értelme „kalózkodásra” és az ellene való védekezésre költeni.