Elméleti alapok és tapasztalatok a szisztematikus fókuszált szakirodalmi áttekintés során

Absztrakt

Tanulmányunkban egy tudományos kutatást megalapozó szakirodalmi gyűjtés és rendszerezés példáján keresztül mutatjuk be a rendszerező és szisztematikus szakirodalmazást valamint az üzleti tudományokban is egyre népszerűbb, új rendszerező szakirodalmi áttekintést segítő VosViewer alkalmazást és a PRISMA modellt. A PRISMA modell eredetileg az egészségügyi és orvosi kutatások területéből indult ki, melyet fokozatosan, talán, éppen a VosViewer népszerű, ingyenes alkalmazása tett ismertté az üzleti és közgazdaságtani tudományos kutatásokban. Mindezek mellett, a mesterséges intelligencia vezényelte chatbot alkalmazást is kipróbáltuk, hogyan segítheti a tudományos munka szakirodalmi áttekintő fázisát.

Konkrét kutatás során tapasztaltuk meg ezek működését és fedeztük fel, tanultuk meg a használatukat, vagyis cikkünk nem könyvtár-, és információtudomány tudományos oldaláról, hanem a felhasználó szemszögéből, mégis tudományosan elemez, és értékel. Feltéve a kérdést, hogy miben nyújt hozzáadott értéket ez a technika a hagyományos vagy tradicionális szakirodalmi gyűjtéshez képest?  A vizsgált módszertani eljárást „szekunder adatokon” (más elemzések példáin) és egy esettanulmányon keresztül vezetjük végig, rámutatva annak igazi értékeire és buktatóira is.

Eredményeink szerint megállapíthatjuk, hogy ezen új módszerek nem helyettesítik teljeskörűen a hagyományos szakirodalmi gyűjtést vagy rendszerzést, legkevésbe azok értő olvasását és feldolgozását, de kiváló kiindulási alapként szolgálnak a nemzetközi szakirodalom - angol, és tapasztalatunk szerint magyar nyelvű - tér-, és időbeli grafikus rendszerezéséhez, új irányt mutatva a kutatási résekre.