Az  értéktári munka pedagógia vonatkozásai és jógyakorlata

Edit Vácziné Takács; Balázs Benkei-Kovács

doi:10.33565/MKSV.2023.KSZ.01.07

Edit Vácziné Takács Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Pedagógia Tanszék
Balázs Benkei-Kovács Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Pedagógia Tanszék

DOI: https://doi.org/10.33565/MKSV.2023.KSZ.01.07

Kulcsszavak: helyi értékek, hungarikumok, közösségi tanulás, informális tanulás, tanulási tipológia

Absztrakt

A helyi értéktárak számon tartása, az értékek gyűjtése és életben tartása alapvetően közösségszervezői–közművelődési feladatkör, melyhez a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai háttértámogatást nyújt a 2012. évi hungarikum törvény szabályozása alapján.

Tanulmányunkban a területen megvalósult jógyakorlatok közül tartalomelemző módszerekkel veszünk górcső alá fél tucat jógyakorlatot, fogalmi elemzésünket ezek részletes bemutatására építjük. Fő célunk, hogy az esetpéldák sajátosságait elemezve egy általános érvényű tanulási klasztert állíthassunk fel, amelyben elkülöníthetően kirajzolódnak a lakosság körében megjelenő tanulási típusok az értéktári munka és az értékközvetítő gyakorlatok tükrében.

Elméleti háttérként feldolgozásra kerülnek az értékőrzésnek, továbbá az informális és nem formális tanulás fogalmi hátterei. Az értéktári munkához kapcsolódó funkciók és feladatok, valamint a közösségépítés mellett a helyi értékek kulturális gazdaságfejlesztő lehetőségei külön figyelmet kapnak.

Tematikus vizsgálatunk eredményeként a kulturális tanulás típusainak gazdagításához kívánunk hozzájárulni.

Szerző életrajzok

Edit Vácziné Takács, Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Pedagógia Tanszék

Főiskolai docens

Balázs Benkei-Kovács, Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Pedagógia Tanszék

Egyetemi adjunktus

Hivatkozások

2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200030.tv [Hozzáférés dátuma: 2023.01.15.].

324/2020. (VII.1.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000324.kor [Hozzáférés dátuma: 2023.01.15.].

Arapovics, M., 2016. A közösségfejlesztés alapfogalmai és a kulturális közösségfejlesztés paradigmái. Kulturális Szemle, 3(2), 36-53.

Arapovics, M. & Vercseg I., 2017. Közösségfejlesztés módszertani útmutató. Budapest: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., Országos Széchényi Könyvtár.

Babbie, E., 2008. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó.

Bánkutiné Mihalcsik, M., 2020. Érték és közösség – Helyi kézműves alkotóközösségek és helyi értéktárak szerepe, egymásra hatása a Balaton-felvidéki kistelepüléseken. 6(4), 22-31.

Benkei-Kovács, B., 2013. Az előzetes tudás elismerési rendszereinek komparatív andragógiai vizsgálata. Budapest: ELTE Élethosszig Tartó Művelődésért Alapítvány.

Coe, Robert. et al., 2017. Research methods and methodologies in education. London: Sage edition.

Csath, M., 2018. A kultúra, mint társadalmi tőke és versenyképességi tényező. Kulturális Gazdaságfejlesztés, 23(3), 4-9.

Dohorné Kostyál, Zs., 2021. Értékgyűjtés a közösségekben. Kulturális Szemle, 7(2), 44-52.

Eco, U., 2009. A lista mámora. Budapest: Európa Kiadó.

N.a. 2016. Értékekre hangolódva – A nemzeti értékgyűjtés módszertani kézikönyve, Budapest: Nemzeti Művelődési Intézet. https://nmi.hu/wp-content/uploads/2019/10/E%CC%81rte%CC%81kekre-hangolo%CC%81dva_egyben.pdf

Farkas, É., 2019. Az értéktárak működésének jogi szabályozása, szerepük az átörökítésben és a közösségépítésben. Kulturális Szemle, 2, 76-83.

Farkas, J., Benkei-Kovács, B. & Vácziné Takács, E. (ed.), 2021. Helyi értékek nyomában. A települési értéktárak és a kulturális örökség vizsgálata Fót, Göd és Vác viszonylatában. Budapest: BGE KVIK.

Forray, R., K. & Kozma, T., 2013. Közösségi tanulás és társadalmi átalakulás: két alföldi "tanuló város" példája. Iskolakultúra, 23(10), 3-21.

Forray, R., K., 2016. A művelődési városközpontoktól a tanuló közösségekig. Educatio, 2, 210-219.

Handy, Ch., 2008. (fordítás – eredeti angol nyelvű kiadás 1995) Üres esőkabát - Egyén, üzlet, társadalom, Budapest: Manager Kiadó.

Horváth, Zs., 2018. Minden értéknek legyen közössége. Budapest: Nemzeti Művelődési Intézet.

Kleisz, T. & Dóri, É., 2018. A közösségfejlesztés alapjai a közművelődésben. Budapest: Nemzeti Művelődési Intézet.

Knowles, M., 1950. Informal Adult Education. New York: Association Press.

Komenczi, B., 2001. Az Európai Bizottság memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról, Új Pedagógiai Szemle, 51(6), 122-132.

Kozma, T. et al., 2015. Tanuló régiók Magyarországon – Az elmélettől a valóságig. Debrecen: CHERD.

Kozma, T. et al., 2016. Learning regions in Hungary – From theory to reality. Brno: Tribun EU Kiadó.

Lovas-Kiss, A., 2013. A helyi értékek és hungarikumok azonosításának jellemzői a 21. századi lokális kultúrákban. Debrecen.

Radnainé Fogarasi, K. (ed.), 2014. Terekbe írt múlt. Budapest: Nemzeti Örökség Intézet.

Stéber, A. & Kereszty, O., 2015. Az informális tanulás értelmezései a XXI. században. Új Pedagógiai Szemle, 65(9-10), 30-44.

Szőke-Milinte, E., 2005. Az értékátadás elmélete és gyakorlata. Magiszter 3(1), 3-12.

Vajda, A., 2016. Hagyomány, örökség, érték. A hagyomány használatának változó kontextusai. Érték és közösség. A hagyomány és az örökség szerepe a változó lokális regiszterekben. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság.