A metamorf Algyő-hát (DK Pannon-medence) kőzettani felépítése természetes gamma szelvények értelmezése alapján
Absztrakt
A Pannon-medence részét képező Algyő-hát metamorf aljzata az egyik legjelentősebb szénhidrogén-rendszer részét képezi Magyarország délkeleti területén. A múlt században több mint 100 kutatófúrás érte el a terület aljzatát, melyek jelentős mennyiségű magmintát és lyukgeofizikai adatot szolgáltatnak. Jelen tanulmány során a lyukgeofizikai adatok áttekintése és elemzése lehetővé tette a fő metamorf kőzettípusok és a geofizikai mérési adatok közötti kapcsolatrendszer feltárását, ezáltal a magmintákból nyert információk térbeli kiterjesztését. A területen a geofizikai–kőzettani korrelációhoz a természetes gamma intenzitás-szelvény bizonyult a legalkalmasabbnak. Ez a szelvény különösen érzékeny az egyes kőzettípusok ásványos és kémiai összetételére, és hatékony a nagy léptékű kőzettani azonosításban. Az eredmények jelentős kőzettani eltéréseket tártak fel az aljzatban, amelyeket a gamma intenzitások változásai jellemeznek. A teljes területre vonatkozó lyukgeofizikai szelvények megerősítik az Algyő-hát háromosztatú blokkos felépítését. A gránátos–kianitos gneisz domináns északnyugati és délkeleti terület magasabb gamma intenzitással jellemezhető, mint a kis fokú kőzetekből álló központi terület, ahol alacsony gamma intenzitások tapasztalhatók. A teljes terület elemzése a délkeleti területen magas gamma intenzitású anomáliákat tárt fel. A petrográfiai és lyukgeofizikai adatok alapján a délkeleti terület fő kőzettípusa a gránátos–kianitos gneisz, amelyben alacsony gamma intenzitással jellemezhető gránátos amfibolitzónák is azonosíthatók. A gneisztömegen belül magasabb gamma intenzitással rendelkező metagránit jelentkezett. E kőzet a gneiszbe nyomult fiatal gránit/granodiorit intrúziós telérekként értelmezhető, amelyek jelentős hatást gyakorolhattak a befogadó gneisz ásványos és kémiai összetételére. Ennek eredményeként a gránátos–kianitos gneiszben metaszomatizált zónák alakultak ki, amelyek metaszomatizált gneiszként kerültek elkülönítésre. A lyukgeofizikai adatok és magminták együttes értelmezése nagymértékben hozzájárult a terület komplex kőzettani felépítésének és szerkezetfejlődésének megértéséhez.
