Római kori talajjal fedett travertínó-rétegsor Óbudán – Az ember környezetváltoztató hatásának korai dokumentumai a főváros területén

  • Zoltán Horváth
  • Andrea Mindszenty
  • Endre Krolopp
  • Zoltán Kárpáti

Absztrakt

Óbudán, a Tábor-hegy keleti előterében, a Hunor utca 50. sz. alatt 2003-ban nyitott régészeti ásatás vastag mésztufalerakódást, felette települő humuszos paleotalajt, és az azt elfedő alluviális üledékeket, valamint lejtőtörmelékként
értelmezhető képződményeket tárt fel.
A rétegsor alsó és középső szakaszán laza, porózus mésztufarétegek váltakoztak szürke színű mésziszap-rétegekkel.
Ezt az Árpád-forrás elődjének üledékeként értékeljük. A mésztufa és mésziszap rétegsor legfelső része, mészanyaggal
helyenként igen erősen cementált. Ahol ez kifejlődött, ott ez adja a sötétszürke, rendzinaszerű talajon kialakult római
„járószint” szubsztrátumát.
A római területhasználat emlékeit római gödrök és római leletanyag őrzi. A járószint talajában megfigyelt meszes
krotovinák még származtathatók a mészben gazdag forrás(ok) által is táplált talajvízből, azonban feltűnő, hogy ehhez a
szinthez a rétegsor mélyebb szintjeiben megismertekhez hasonló, jelentős mésztufaréteg már nem kapcsolódik.
Véleményünk szerint a tömeges mésztufának a rétegsor felsőbb szakaszain megfigyelhető hiánya a forrástevékenység
megváltozásával hozható összefüggésbe. Ennek egyik lehetséges oka a területen ismert római forrásfoglalásokban kereshető. A római járószintre kőzettörmeléket tartalmazó talaj, majd ártéri üledék települt. Ez azt jelzi, hogy a terület,
miután a rómaiak felhagyták, ismét üledékképződési térszínné vált: a hegyoldal felől érkező lejtős tömegmozgások
törmeléket raktak le, és itt halmozódtak fel a Duna felé igyekvő és a csapadékosabb időszakokban feltehetően megáradó
kisebb vízfolyások üledékei is. Ez a folyamat a rétegsor tanúsága szerint, ismétlődően, akár az újkori építkezések kezdetéig eltarthatott. A háttér felőli üledéklehordódás intenzitásának a római járószint felett tapasztalható megnövekedése,
egyben a római területhasználat idején többnyire száraz éghajlat fokozatos csapadékosabbá válását is tükrözheti (GÁBRIS
2003).

Megjelent
2020-04-06
Hogyan kell idézni
HorváthZ., MindszentyA., KroloppE., & KárpátiZ. (2020). Római kori talajjal fedett travertínó-rétegsor Óbudán – Az ember környezetváltoztató hatásának korai dokumentumai a főváros területén. Földtani Közlöny, 139(3), 305-314. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2740
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>