Diagenezis-történeti vizsgálatok a bakonyi felső-kréta dinoszaurusz lelőhely csontanyagán

Absztrakt

Az iharkúti dinoszaurusz lelőhelyről gyűjtött borda- és femurtöredékek ásványtani és geokémiai
vizsgálata azt a meglepő eredményt hozta, hogy a csontok minimális diagenetikus átkistályosodást
szenvedtek: a csontapatit nanométer méretű krisztallitjait csak nagyfelbontású transzmissziós
elektronmikroszkóppal lehetett azonosítani és hidroxilapatit összetételük is ellentétben áll a fosszilis
csontok többségének általában fluorapatitos összetételével. Némiképp ellentmond ennek és egyelőre nem magyarázható kielégítően a gamma spektrométerrel jól kimérhető U-tartalom. A csontanyagban ma
is 1,17%, feltehetően kollagén eredetű szervesanyag van. A Havers-csatornákat és a csontsejtek közötti
apró lacunális üregeket korai diagenetikus pirit, a maradék pórusteret pedig pátos kalcit tölti ki.
Az anomálisan gyenge diagenetikus elváltozás okait felderítendő vitrinitreflexiós mérések történtek a
bezáró ártéri üledék (Csehbányái Formáció) finom detritális szerves anyagán. Ennek alapján a többi
környékbeli kréta formációhoz képest kisebb, maximum 600-900 m eltemetődési mélységet és ennek
megfelelően, a diagenezis során kb. 80-90 °C maximum hőmérsékletet lehetett valószínűsíteni.
Megfigyeléseink az alábbi fontos és a jövőben eldöntendő kérdéseket vetik fel:
(1) Mi lehet az oka az észlelt rendkívül intenzív és az alluviális környezetben szokatlan, korai piritcementációnak? Lehetséges, hogy az „alluviális" környezet, tulajdonképpen már egy, kis gradiensű folyó
nagyon lapos deltasíkságának része volt, amelyen ismételten lehetőség nyílhatott brakk vagy éppen
tengeri összetételű pórusvizekkel való kölcsönhatásra?
(2) Mi lehetett az oka annak, hogy a csontapatit diagenezise, ahelyett, hogy - mint más lelőhelyeken
-, elvezetett volna a csontok teljes átkristályosodásához, itt egy viszonylag korai stádiumban látszólag
„megrekedt"? Lehet, hogy az iharkúti rög anomális eltemetődés- ill. hőtörténete okozta ezt? Vagy a
diagenetikus oldatokkal való kölcsönhatást gátolta a korai cementáció, vagy esetleg a finomszemcsés
üledékekben bővelkedő bezáró összlet gyengébb vízvezetőképessége?