Medenceközponti földgáz-előfordulás elemzése a Makói-árokban

Absztrakt

A nem hagyományos szénhidrogén-előfordulások iránti érdeklődés napjainkban folyamatosan növekszik. Ez részben
a földgáz iránti fokozott keresletnek, részben az egyre korszerűbb fúrástechnikai, rétegrepesztési megoldások
elérhetőségének köszönhető. Emiatt kerültek a figyelem középpontjába a Magyarország déli részén található Makói-árok
agyagos-homokos alsó-pannóniai üledékei. A TXM, a Mol és az ExxonMobil eddigi fúrásos kutatása azonban egyelőre
nem hozott értékelhető eredményt: ipari jelentőségű földgázt egyik fúrásból sem sikerült kitermelni. Jelen tanulmányunk
célja a Makói-árok szénhidrogén-potenciáljának felmérése a legmodernebb háromdimenziós medence- és szénhidrogénrendszer-modellezés eszközeivel. Vizsgálataink a terület anyakőzeteinek, süllyedés- és hőtörténetének, valamint a
szénhidrogén keletkezés idejének meghatározására irányultak. Ezáltal lehetségessé vált a keletkezett szénhidrogén
mennyiségének becslése, és annak összehasonlítása a Makói-árokban esetlegesen található medenceközponti földgázelőfordulás pórusterével. Az anyakőzetek legfontosabb tulajdonságainak (vastagság, teljes szerves széntartalom [TOC],
hidrogénindex [HI]) a keletkezett szénhidrogén mennyiségére gyakorolt hatását Monte Carlo szimulációt alkalmazó
modellezéssel vizsgáltuk, hogy a földtani bizonytalanság által eredményezett valószínűségi eloszlást megismerhessük.

A Makói-árokban található tápterületeken összesen 490–650 milliárd Sm3 (a térfogatok mindig légköri nyomáson
megadva) földgáz keletkezhetett, főként az Endrődi Formáció Tótkomlósi Tagozatából és legalsó, korábban prepannóniainak vélt részéből. Ezzel szemben csak a Szolnoki Formáció homokrétegeinek szabad pórustere ugyanazon a
területen 14 000 milliárd Sm³
, tehát látható, hogy a rendelkezésre álló szabad pórustér kitöltéséhez a keletkezettnél sokkal
nagyobb mennyiségű földgázra lenne szükség. Esetünkben a kellő mennyiségnek csupán 5–10%-a keletkezhetett. Ezért
nem valószínű, hogy a Makói-árokban hatalmas kitermelhető földgázkészletet rejtő medenceközponti földgázelőfordulás található. Az Endrődi Márga „fair” minőségű, kevert gáz- és olajanyakőzet, átlagosan mindössze 0,75% TOCtartalommal. Ez az érték csak a Hód–I es Makó–7 fúrások egyes szakaszain éri csak el az 1,5%-ot. A fenti adatok jóval
elmaradnak az ismert, gazdaságosan kitermelhető egyesült államokbeli és kanadai agyag-gáz rendszerek TOC-értékeitől.
A Makói-árok területén a szóban forgó mélységben uralkodó rendkívül magas hőmérséklet és nyomás, valamint az
Endrődi Márga magas duzzadó agyag tartalma további hátrányos tényezőket jelentenek.