Innovatív egészségkommunikáció: Az információbőség paradoxona — egészségkommunikáció az algoritmusok korában
Absztrakt
Bevezetés: Az elmúlt két évtizedben az egészségügyi információhoz való hozzáférés radikálisan bővült, ám ebből nem következett automatikusan, hogy a lakosság könnyebben igazodik el az egészséggel kapcsolatos információk között. A magyarázat az információs környezet átalakulásában rejlik: a közösségi médiában az egészségtartalmak túlnyomó része nem szakmai kontroll mellett készül, az elérésről algoritmusok döntenek, a hiteles üzenet pedig a szórakoztató tartalommal versenyez a figyelemért. A WHO által a COVID–19-járvány idején népegészségügyi alapfogalommá emelt infodémia jelensége jelzi: az információs környezet ma az egészség önálló meghatározó tényezőjeként kezelendő.
Vélemény: Az írás amellett érvel, hogy az egészségkommunikáció feladata megfordult: a szűk keresztmetszet többé nem az információ hiánya, hanem annak túlkínálata – a hozzáférés helyett a hitelesség és a figyelem vált szűkös erőforrássá. Ebben a keretben értelmezi újra az egészségműveltség (Nutbeam) és a mentális egészségműveltség (Jorm) fogalmát, áttekinti az evidenciaalapú online egészségkommunikáció hatékonyságára vonatkozó bizonyítékokat, majd a tézist az ADHD esettanulmányán demonstrálja. Az ADHD az infodémia-paradoxon sűrített példája: miközben a kórkép – különösen felnőttkorban – tömegesen aluldiagnosztizált, a közösségi médiában az egyik legnézettebb egészségtéma, ahol a tartalmak jelentős hányada félrevezető. A kereslet tehát adott; a kérdés az, hogy hiteles vagy félrevezető kínálat elégíti-e ki.
Következtetések: Az egészség-félretájékoztatás kezelése és a figyelemért folytatott verseny ma népegészségügyi kompetencia. A hiteles egészségkommunikációnak nem elég jelen lennie a közösségi médiában: a platformok logikájához igazodva, tudatosan tervezett tartalommal kell versenyképesnek lennie. Az itt bemutatott elvek bármely kórkép kommunikációjára átvihetők; az írás egy négyrészes sorozat első tagja, amely a következő részekben az üzenettervezés, a hírvivői hitelesség és a félretájékoztatás elleni kommunikációs stratégiák, valamint a hatásmérés kérdéseit tárgyalja.
Hivatkozások
Edelman Trust Institute. (2024). Edel-man Trust Barometer 2024. Edelman.
Faraone, S. V., & mtsai (2021). The World Federation of ADHD International Consensus Statement: 208 evidence-based conclusions about the disorder. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 128, 789–818.
The HLS19 Consortium of the WHO Action Network M-POHL. (2021). Inter-national Report on the Methodology, Results, and Recommendations of the European Health Literacy Population Survey 2019–2021 (HLS19). Austrian National Public Health Institute.
Jorm, A. F. (2012). Mental health literacy: Empowering the community to take action for better mental health. American Psychologist, 67(3), 231–243.
Jorm, A. F., Korten, A. E., Jacomb, P. A., Christensen, H., Rodgers, B., & Pollitt, P. (1997). „Mental health literacy": a survey of the public's ability to recognise mental disorders. The Medical Journal of Australia, 166(4), 182–186.
Jorm, A. F., Christensen, H., & Griffiths, K. M. (2005). The impact of beyondblue: the national depression initiative on the Australian public's recognition of dep-ression and beliefs about treatments. The Australian and New Zealand Journal of Psychiatry, 39(4), 248–254.
Katzman, M. A., Bilkey, T. S., Chokka, P. R., Fallu, A., & Klassen, L. J. (2017). Adult ADHD and comorbid disorders: Clinical implications of a dimensional approach. BMC Psychiatry, 17, Article 302. https://doi.org/10.1186/s12888-017-1463-3
Lawal, O. A., & Stvilia, B. (2025). Assessing the credibility of health information from social media influen-cers: A systematic review and a model of young adults' evaluation behaviors. Proceedings of the Association for Information Science and Technology, 62(1), 371–383. https://doi.org/10.1002/pra2.1263
Nagy, P., Bársony, G., Frigyesy, R., Imre, L., Mazzag, B., & Pénzes, M. (2024). A gyermekkori figyelemzavar és hiperak-tivitás kezelése a magyar közfinan-szírozott ellátásban. IME Innováció Me-nedzsment Egészségügy, 23(2), 49–58. https://doi.org/10.53020/IME-2024-206
Nutbeam, D. (2000). Health literacy as a public health goal. Health Promotion International, 15(3), 259–267.
Polanczyk, G., de Lima, M. S., Horta, B. L., Biederman, J., & Rohde, L. A. (2007). The worldwide prevalence of ADHD: A systematic review and metaregression analysis. American Journal of Psyc-hiatry, 164(6), 942–948. https://doi.org/10.1176/ajp.2007.164.6.942
Polanczyk, G. V., Salum, G. A., Sugaya, L. S., Caye, A., & Rohde, L. A. (2015). Annual Research Review: A meta-analysis of the worldwide prevalence of mental disorders in children and adolescents. Journal of Child Psyc-hology and Psychiatry, 56(3), 345–365.
Suárez-Lledó, V., & Álvarez-Gálvez, J. (2021). Prevalence of health misin-formation on social media: Systematic review. Journal of Medical Internet Research, 23(1), e17187.
Thompson, A., Issakidis, C., & Hunt, C. (2008). Delay to seek treatment for anxiety and mood disorders in an Australian clinical sample. Behaviour Change, 25(2), 71–84.
World Health Organization. (2019). Ten threats to global health in 2019. WHO.
World Health Organization. (2021). WHO public health research agenda for managing infodemics. WHO.
Yeung, A., Ng, E., & Abi-Jaoude, E. (2022). TikTok and attention-deficit/-hyperactivity disorder: a cross-sectio-nal study of social media content quality. The Canadian Journal of Psychiatry, 67(12), 899–906.
Young, S., és mtsai (2020). Females with ADHD: An expert consensus statement taking a lifespan approach providing guidance for the identi-fication and treatment of attention-deficit/hyperactivity disorder in girls and women. BMC Psychiatry, 20, Article 404. https://doi.org/10.1186/s12888-020-02707-9
Zarocostas, J. (2020). How to fight an infodemic. The Lancet, 395(10225), 676.
Zhang, Q., Huang, Z., Sui, Y., Lin, F.-H., Guan, H., Li, L., Wang, K., & Neitzel, A. (2025). Social-Media-Based Mental Health Interventions: Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Journal of Medical Internet Research, 27, e67953. https://doi.org/10.2196/67953
